KÖHÖGÉS R05 ICD-11: MD12 (TUSSIS)
Köhögés: oka, típusai, kóros tünetei és kezelési módjai
Jó néhány betegség tünete lehet a légutak tisztítására szolgáló összetett folyamat, a köhögés. Akár a reflux, kardiológiai betegségek, tüdőbetegségek tüneteként is szolgál a vírusos fertőzésekről nem is beszélve.
A köhögés az egyik leggyakoribb légúti jelenség, szervezetünk egyik fontos védekező reflexe. Teljesen egészséges emberek is köhöghetnek. Számtalan betegség és probléma kísérő tünete lehet, kezelése a kiváltó októl függ.
A köhögés oka és kialakulása
A köhögés tulajdonképpen az a jelenség, melynek során a légutakból, a garatból, torokból vagy tüdőből gyorsan, hirtelen nagy mennyiségű levegő távozik, és ezt jellegzetes hanghatás kíséri. A köhögés a szervezetünk egyik fontos védekező reflexe, hiszen a köhögés során a légutak „tisztulnak”, vagyis a köhögéssel távolítja el a szervezet a légutakban felgyülemlő váladékot, folyadékot, a bele kerülő idegen testeket, irritáló anyagokat vagy kórokozókat. Az egészséges embereknél jelentkező köhögés szinte soha nem jár együtt fájdalommal.
A köhögés teljesen normálisnak tekinthető reakció, az emberek nagy része minden nap köhög, még a teljesen egészségesek is! Ezt azonban gyakran nem is vesszük észre, teljesen önkéntelen reakció.
A köhögés akkor tekinthető problémásnak, például betegség tünetének, ha gyakorivá, fájdalmassá válik, kóros vagy véres köpetürítéssel jár együtt. Ez a légutakban felgyülemlő, esetenként irritáló váladék felgyülemlésére utal.
A köhögés rendkívül gyakori kísérője felső légúti fertőzéseknek. A betegséget okozó mikrobák (vírusok, baktériumok) szempontjából rendkívül előnyös a légutak irritációja, a váladéktermelődés fokozása és ezekkel összefüggő köhögés, hiszen a köhögés során a levegőbe kerülő nyálcseppecskékkel a kórokozók is „utazhatnak”, könnyebben jutnak be mások szervezetébe, vagyis könnyebben fertőznek meg másokat.
Mi okozhat köhögést?
Számtalan akut vagy krónikus betegség, fertőzés, külső hatás okozhat a megszokottnál (normálisnál) intenzívebb vagy elhúzódó köhögést, többek között:
- irritáló anyag, por vagy füst belélegzése
- légúti allergia
- a légutakba kerülő idegen test
- a légutakba kerülő folyadék
- légúti fertőzések (nátha, influenza, tüdőgyulladás, COVID-19, croup stb.)
- bronchitis
- melléküreg-gyulladás, arcüreg-gyulladás
- asztma
- reflux betegség (GERD)
- COPD
- cisztás fibrózis
- dohányzás és az ezzel összefüggő krónikus bronchiolitis
- gyógyszerek (pl. bizonyos magas vérnyomás kezelésére alkalmazott szerek)
- jó- és rosszindulatú daganatok
- szív- és érrendszeri problémák
- az idegrendszert érintő betegségek
- pszichés panaszok
- száraz levegő
- szájon át légzés
A különböző köhögéstípusok csoportosítása
A köhögést számos módon csoportosíthatjuk. A legfontosabbak, legelterjedtebbek ezek közül az időtartamra, illetve a köhögés során szervezetből kikerülő váladékra vonatkoznak.
Időtartam alapján a köhögés lehet:
- akut, ebben az esetben 3 hétnél rövidebb ideje tart
- szubakut (3-8 hét közötti időtartamot tart)
- krónikus, ebben az esetben legalább 8 hétig tart
Váladékképződés, köpetürítés alapján megkülönböztethető:
- száraz köhögés
- hurutos (produktív) köhögés: ebben az esetben a köhögés során váladék ürül a légutakból. A váladék színe, sűrűsége vagy állaga segíthet a köhögést okozó probléma diagnosztizálásában is
Bizonyos betegségeknél jellegzetes köhögési mintázatok figyelhetők meg. Ezek segíthetik a probléma diagnosztizálását, különösen gyerekek esetében. Ilyen jellegzetes mintázat lehet a croup ugató köhögése vagy a szamárköhögéssel összefüggő görcsös, fájdalmas köhögési roham.
Görcsös köhögési roham
Bizonyos esetekben a köhögés rendkívül fájdalmas, görcsös rohamokban jelentkezhet (ún. paroxizmális köhögés). A köhögés hosszas erőlködéssel jár együtt, ugyanakkor nem produktív, a beteg nem köhög fel semmit, nincs váladékürülés. Ez a köhögési roham jellegzetes kísérő tünete lehet olyan súlyos betegségeknek, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőgyulladás, de a legjellemzőbb a szamárköhögésnél.
Tartós köhögés: innen tudhatjuk, hogy nem a Covid okozza
A görcsös köhögési rohamok nagyon megviselhetik a szervezetet, mert megnehezíthetik a normális lélegzetvételt. A paroxizmális köhögéssel együtt járó erőlködés akár hányást is okozhat, extrém esetben pedig akár a bordák repedéséhez, bevérzésekhez, sérvhez vagy inkontinenciához is vezethet.
Epidemiológia
A köhögés rendkívül gyakori, nemtől és életkortól függetlenül bárkit érinthet. A köhögést okozó leggyakoribb betegségek közé tartoznak a felső légúti fertőzések, és mivel ezek fő szezonjának az őszi-téli hónapok tekinthetők, a köhögés is gyakoribb ősszel és télen.
Kit érinthet a köhögés?
Talán nincs is olyan ember, akit ne érintene egy vagy több olyan, külső vagy belső tényező, mely köhögést válthat ki. Mivel a köhögés kialakulásának hátterében nagyon sok betegség állhat, ezen betegségek rizikója természetesen a köhögés kockázatát is növeli. Néhány ezek közül:
- A felső légúti fertőzések könnyebben terjednek zárt helyen, közösségben, például iskolában, óvodában
- A légszennyezettség, az allergénekben gazdag környezet is növeli a köhögés kockázatát.
- Bizonyos munkahelyeken olyan, irritáló anyagokkal is dolgoznak, melyek a légutakba kerülve akut vagy krónikus köhögést okozhatnak.
- Sokszorosára növeli a légúti panaszok, így a köhögés kialakulásának rizikóját a dohányzás.
- Vannak olyan krónikus betegségek (pl. az asztma, a krónikus rhinitis és a krónikus melléküreg-gyulladás), melyek nagyon gyakran köhögéssel járnak együtt.
- Megnöveli a köhögés kockázatát, illetve a krónikus köhögés rizikóját a refluxbetegség (GERD)
A köhögés tünetei
A köhögés önmagában is tünetnek tekinthető, mindenki számára jól ismert jelenség, jellegzetes hanghatás kíséri. Néhány kísérő tünet azonban segíthet eldönteni, hogy normális jelenségről vagy kóros állapotról van-e szó. Ezek között találhatjuk:
- orrdugulás, orrfolyás
- idegentest- vagy gombócérzés a torokban
- torokfájás
- mellkasi fájdalom
- rekedtség
- légszomj, légzési nehézségek, felületes légzés
- gyomorégés
- kellemetlen szájszag
- láz
Mikor forduljunk orvoshoz a köhögéssel?
A köhögés sok esetben nem igényel sem orvosi vizsgálatot, sem kezelést. Nagyon fontos azonban a köhögés, illetve a hátterében álló okok kivizsgálása, ha:
- a köhögésünk folyamatosan intenzívebbé, erősebbé és fájdalmasabbá válik
- a köhögés az egyetlen tünet, de több mint három-négy hete tart
- a köhögés mellé egyéb tünetek is társulnak (láz, fej- vagy torokfájás, mellkasi fájdalom, gyengeség, kimerültség, nyirokcsomó-duzzanat)
- a köhögés a mindennapi tevékenységeinket is befolyásolja
- a köhögés miatt nem tudunk aludni
- a köhögés erős légszomjjal, sípoló légzéssel, felületes légzéssel jár együtt
- annyira intenzív, hogy nem tudunk beszélni sem
- a köhögés mellé nyelési nehézségek, nyelési fájdalmak vagy gyomorégés is társulnak
- a köhögés mellett rekedtséget, a hangszín megváltozását is tapasztaljuk
- a köhögés produktív, a felköhögött váladék véres
A köhögés diagnosztizálása
A köhögés, pontosabban az azt kiváltó betegség diagnosztizálása meglepően összetett feladat lehet. Bár bizonyos esetekben a köhögés és a kísérő tünetek és a körülmények ismerete elegendő a diagnózishoz (pl. influenzajárvány idején), máskor viszont hosszabb kivizsgálásra is szükség lehet. Köhögéssel főként a háziorvos, család- vagy gyermekorvos találkozik, krónikus esetekben fül-orr-gégész vagy pulmonológus szakorvossal való konzultációra is szükség van. Emellett, ha a légutakban nem találták meg a köhögést kiváltó probléma okát, más szakember segítségére is szükség lehet (pl. allergológus, belgyógyász, gasztroenterológus stb.)
A kivizsgálás során képalkotó eljárással (röntgennel, MRI-vel, CT-vel) ellenőrizhetik a tüdőt. Endoszkóppal vizsgálhatják a légutakat és a nyelőcsövet. A tüdő állapotát légzésfunkciós vizsgálattal is felmérhetik. Ha a köhögés köpetürítéssel is együtt jár, akkor a váladékból mintát vehetnek, és azt laboratóriumban vizsgálhatják, például hogy milyen kórokozók mutathatóak ki benne.
Mivel a köhögés, különösen a krónikus köhögés kiváltó oka számtalan különböző betegség lehet, egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak, az allergológiai vizsgálattól a szív- és érrendszer állapotának felméréséig.
Orvosnál a köhögéssel
Segítheti a köhögést kiváltó betegség diagnosztizálását és a megfelelő terápia megválasztását, ha elmondjuk az orvosunknak:
- Mikor kezdődött, mióta tart a köhögés?
- Száraz vagy hurutos? Köhögés során felköhög-e a beteg váladékot, és ha igen, mi jellemző a váladékra?
- Kíséri-e a köhögést jellegzetes hang, például sípoló lélegzetvétel? Milyen jellemzői vannak a köhögésnek (ugató, görcsös stb.)?
- Melyik napszakban a legintenzívebb a köhögés (reggel, ébredés után vagy inkább este, éjszaka)?
- Megfigyelhető-e valamilyen mintázat a köhögésben (pl. étkezés után jelentkezik)?
- Milyen más tüneteink vannak a köhögés mellett (pl. láz, torokfájás, gyomorégés stb.)?
- Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
- Dohányzunk-e?
- Belélegezhettünk-e valamilyen irritáló anyagot, idegen testet?
- Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a köhögés előtti 1-2 hétben?
- Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e fertőző betegséggel, pl. influenzával vagy COVID-19-cel küzdővel a köhögés jelentkezése előtti 1 hétben?
A köhögés lefolyása és kimenetele
Mivel a köhögés önmagában nem betegség, lefolyásról és prognózisról az azt kiváltó alapbetegség ismeretében nehéz beszélni. A legtöbb esetben a köhögés az alapbetegség kezelésével, az abból való felgyógyulással, az irritációt kiváltó anyag eltávolításával el is múlik.
Nátha, köhögés, levertség: allergia vagy koronavírus okozza? Olvasson tovább!
A gyógyulás időtartama betegségenként és egyénenként igen eltérő lehet. Szintén betegségekként különbözik, hogy mikor múlik el vagy enyhül a köhögés. Időnként az is előfordulhat, hogy a betegség akut szakasza után egy enyhébb krónikus szakasz következik, melynél szinte kizárólag a köhögés a tünet. Gyakran éppen a köhögés az a tünet, mely a legtovább megmarad.
A köhögés lehetséges szövődményei, komplikációi
A köhögésnek akut és krónikus szövődményei egyaránt lehetnek. Az akut szövődmények a köhögéssel összefüggő erőlködés, a légzési nehézségek vagy az ezek miatt kialakuló (ideiglenes) oxigénhiány következményeként alakulnak ki. Ezek közé tartoznak az álmatlanság, a gyengeség, az ájulás, a hányinger és a hányás, a szem bevérzése, a vizeletinkontinencia. A krónikus szövődmények az elhúzódó, súlyos köhögés következményeként alakulhatnak ki, elsősorban az erőlködés miatt. A köhögés komplikációja lehet sérv, sőt bordatörés is.
Mivel a köhögés hátterében számtalan betegség és probléma állhat, az ezekhez köthető szövődmények is nagyon sokfélék és különböző súlyosságúak lehetnek. Ezek a komplikációk azonban nem tekinthetőek a köhögés szövődményeinek.
Veszélyhelyzet köhögés esetén
Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a köhögéssel, ha:
- légzési nehézségeink vannak, fulladunk
- a légzésünk sípoló
- az ajkak kékes árnyalatúak
- mellkasi fájdalmaink vannak, szorító vagy nyomó fájdalmat érzünk a mellkasi területen
- intenzív hátfájásunk van
- a köhögés annyira erős, hogy sem beszélni, sem mozogni nem tudunk tőle, nehézséget okoz az evés vagy az ivás
- véres váladékot köhögünk fel
- a felköhögött váladék rózsaszín, fehér habos, barnás vagy sötét zöldes-sárgás, nagyon sűrű, ragacsos
- nagyon magas lázunk van
- hánytunk
- intenzíven izzadunk éjszaka
- mérgező, irritáló anyagot lélegeztünk vagy lélegezhettünk be
- idegen test került vagy kerülhetett a légutakba
- zavarodottságot tapasztalunk
A köhögés kezelései lehetőségei
A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Általában, ha ezt kezelik, akkor a köhögés is elmúlik.
Számos, köhögés elleni gyógyszert kaphatunk a patikában. Vannak közöttük vénykötelesek és vény nélkül kaphatók, tudományosan nem igazolt hatású homeopátiás készítmények, vagy olyanok, melyek gyógynövény-kivonatokat tartalmaznak. Azt, hogy melyiket részesítjük előnyben, szinte kizárólag attól függ, hogy száraz vagy hurutos köhögéssel küzdünk-e. Az előbbinél a köhögéscsillapítókat érdemes alkalmazni, míg az utóbbinál a váladékot feloldó, annak kiürülését segítő készítményeket. Fontos, hogy egyszerre ne szedjünk kétféle, a két különböző típusú köhögésre javasolt gyógyszert! Mielőtt bármilyen gyógyszert kezdenénk szedni, konzultáljunk erről a kezelőorvosunkkal!
A köhögés megelőzése
A kóros köhögés megelőzése elsősorban azoknak a betegségeknek a megelőzését jelenti, melyek a köhögést kiváltják. Sajnos, nem minden betegség ellen van tökéletes megelőzési módszer. Jelentős mértékben csökkenthetjük a köhögést okozó problémák rizikóját
- a megfelelő higiéniás szabályok betartásával (rendszeres kézmosás, távolságtartás, zsebkendőbe vagy könyökhajlatba köhögés és tüsszögés)
- a dohányzásról való leszokással
- az egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással
- a változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrenddel
- a sok folyadék ivásával
- a súlyfeleslegtől való megszabadulással
- a krónikus légúti panaszok megfelelő kezelésével
Mit tehetünk otthon köhögés esetén?
A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Ez természetesen egyszerűbb házi módszerekkel, az életmód megváltoztatásával is történhet. Ha a köhögés ellen otthon szeretnénk tenni, az elsősorban a köhögés enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza. Legyünk azonban tisztában azzal, hogy ezek a módszerek a kiváltó okot nem fogják megszüntetni!
- A sok folyadék elengedhetetlen a köhögés kezelésében! A folyadék segít kellően nedvesen tartani az irritált nyálkahártyát és segít feloldani a letapadt váladékot is.
- A párologtató használata szintén jótékonyan hat a köhögésre, főleg, ha azt a száraz levegő váltja ki, vagy a száraz levegőjű szobákban romlik az érintett állapota.
- Hasonló elven működhet a hagyományos gőzölés: segít feloldani a letapadt váladékot, megnyugtatja és gyógyítja a légutakat. Akár illóolajat is tehetünk a gőzöléskor használt vízbe, a légutak legjobb gyógyítói az eukaliptusz, a borsmenta, a kakukkfű.
- A méz hagyományosan az irritált, fájó torok és a köhögés ellenszere. Egy-egy kanál nemcsak megnyugtatja a torkot, de gyógyító és antimikrobális hatásai is vannak.
- Száraz köhögés esetén kipróbálni a torokfertőtlenítő pasztillákat, mert ezek enyhíthetik a kaparó fájdalmakat. Akár kemény cukrot is szopogathatunk, ez a nyáltermelődés fokozásával „visszanedvesíti” a nyálkahártyát.
- Köhögés esetén fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, és kerüljük az irritáló anyagokat, beleértve a dohányfüstöt is!
GYAKORI KÉRDÉSEK A KÖHÖGÉSRŐL
Melyik a legjobb antibiotikum köhögésre?
A köhögést számtalan betegség okozhatja, ezeknek csak egy része vezethető vissza bakteriális fertőzésre (amelyek ellen az antibiotikumok alkalmazhatóak). Önmagában a köhögés nem indokolja az antibiotikum-szedését! Ez nemcsak felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Antibiotikumot kizárólag abban az esetben kell szedni, ha azt a kezelőorvos rendeli el!
Mennyire fertőző a köhögés?
A köhögés önmagában nem betegség, hanem csak tünet (illetve, a szervezetünk normál működésének egyik „eleme”), így magában nem is fertőző. Számos kiváltó oka lehet azonban, melyek közül jó néhány fertőző. Ezek közé tartozik a nátha, az influenza, a COVID-19, a szamárköhögés. A köhögés maga a fertőzést okozó mikrobák továbbadásának eszköze.
Lehet-e pszichés oka az állandó köhögésnek?
A stressz, a szorongás, a depresszió egyaránt kiválthat krónikus, egyéb okra nem visszavezethető köhögést, „harákolást”. Ez a köhögéstípus feszült, felfokozott érzelmi helyzetben intenzívebbé válik, a köhögés erősödése pedig csak tovább fokozza a szorongásos panaszokat. Gyakori, hogy a köhögés mellett gyors, felületes légzés is jelen van, ez pedig még tovább ronthatja a beteg állapotát. Ha azonban az érintett nyugodt, relaxált állapotban van, esetleg olyan dolgot csinál, amit élvez, a köhögése szinte teljesen el is múlik. A szorongással, lelki panaszokkal összefüggő köhögés kezeléséhez pszichológus vagy pszichiáter szakember segítsége szükséges.
Jó-e az alkoholos gargalizálás köhögés ellen?
Sokan úgy vélik, hogy ha alkohollal öblögetnek – vagy éppen naponta többször is isznak egy kis „töményet” –, azzal felgyorsíthatják a gyógyulást, hiszen az alkoholnak mikrobaölő hatásai is vannak. Az alkoholos italok alkoholtartalma azonban nem elég magas ehhez, ezzel szemben irritálhatják a garatot és tovább szárítják az egyébként is érzékeny nyálkahártyát. A kutatások szerint az alkoholfogyasztás éppen hogy fokozza a krónikus köhögés kialakulásának a rizikóját!
Mikor múlik el a köhögés?
Ezt nagyon nehéz előre megmondani, hiszen ez a köhögést kiváltó betegségtől és az egyéni jellegzetességektől egyaránt függ. A leggyakoribb, felső légúti fertőzéssel összefüggő akut köhögés általában 10-14 napon belül elmúlhat, egy kutatás szerint pedig a legtöbb esetben (nem krónikus köhögés esetén) átlagosan 18 napig köhög valaki.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Források:
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1048560-overview
MedicineNet https://www.medicinenet.com/chronic_cough/article.htm
Healthline https://www.healthline.com/health/cough
