HERPES (B00)
Herpeszvírus okozta fertőzések: tünetei, lefolyása és kezelése
A herpeszvírusok családjába száznál is több kórokozó tartozik, melyek közül legalább 8 képes megfertőzni az embert, öt ezek közül pedig nagyon gyakori.
A herpeszvírusok közös jellemzője, hogy gyógyíthatatlan betegségeket okoznak, a fertőzés hosszabb ideig lappanghat, majd újra- és újra fellángolhat. A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek szinte minden esetben jellegzetes bőrtünetekkel járnak.
A herpeszvírusokról röviden
A köznyelvben a herpesz általában egy-két betegséget, az ajakherpeszt és a nemi herpeszt jelöli, pedig a herpeszvírusok sokkal több problémát okozhatnak.
A herpeszvírusok népes családjába tartozó kórokozók állatokat és embereket egyaránt képesek megfertőzni. A herpeszvírusok a DNS-vírusok közé tartoznak, méretük relatív nagy, 120 és 260 nm (nanométer) közötti. Az emberre veszélyes 8 herpeszvírust három nagyobb csoportba oszthatjuk, a leggyakoribb fertőzéseket (pl. az ajakherpeszt, illetve a nemi szervi herpeszt okozó vírusokat) az első csoportban, az Alphaherpesvirinae alcsoportban találjuk. A fertőzés továbbadásához általában szoros testi kontaktus kell, mert a vírusok rövid ideig „maradnak életben” a gazdaszervezet nélkül a környezetben. Ez alól a bárányhimlőt okozó Varicella zoster virus a kivétel, ez ugyanis cseppfertőzéssel is terjed.
Megint fellángolt az ajakherpesze? Ez okozza a kiújulását - kattintson!
A herpeszvírusok jellegzetességei közé tartozik, hogy aki egyszer megfertőződik velük, a élete végéig fertőzöttnek, hordozónak tekinthető. A vírusok ugyanis több módszerrel is képesek „kicselezni”, megtéveszteni az immunrendszert. Ez a jellemző az oka annak, hogy a herpeszvírusok okozta betegségek időről időre kiújulhatnak, fellángolhatnak. Bizonyos vírusok esetén csak egy-két ilyen fellángolásra kell számítani életünk során, más esetben viszont akár évente többször is kialakulhat valakinél a herpeszvírusokkal összefüggő betegség. A vírusok reaktiválódása, a probléma kiújulása történhet spontán, de összefügghet valamilyen kiváltó okkal is. Jellemző például, hogy az ajakherpesz valakinél a menstruációs ciklus bizonyos szakaszában, stresszes időszakban vagy lázas betegség idején újul ki. A betegség fellángolása, illetve a fertőződés is nagyobb eséllyel következik be legyengült immunrendszerű embereknél.
Szintén több herpeszvírusra jellemző, hogy akkor is képes fertőzni, amikor a hordozó tünetmentes, sőt a szakemberek szerint sokkal nagyobb valószínűséggel adjuk át másoknak a vírust a lappangó időszakban, mint amikor tüneteket mutat a fertőzés.
Emberre veszélyes herpeszvírusok
- HSV-1 (HHV-1): A Herpes simplex virus-1 elsősorban a nyálkahártya sejtjeit támadja meg. Általában ez a fertőzés áll az ajkakon, arcon megjelenő herpesz kialakulása mögött. Közvetlen kontaktus útján terjed.
- HSV-2 (HHV-2): A Herpes simplex virus-2 szintén a nyálkahártya sejtjeit támadja. A legtöbb nemi szervi herpesz kialakulásáért ez a vírus a felelős. Közvetlen kontaktus, így szexuális együttlét útján terjed.
- Varicella zoster virus (VZV, HHV-3): A VCV az okozója a bárányhimlőnek és az övsömörnek. Közvetlen kapcsolat útján terjed, de a légutakon keresztül is fertőzhet.
- Cytomegalovirus (HHV-5): A herpeszvírus ezen altípusa a Pfeiffer-féle mirigylázhoz (mononucleosis infectiosához) hasonló tüneteket, illetve szemproblémákat okozhat. Fertőzött nyállal, vizelettel, vérrel, anyatejjel terjedhet.
- HHV-6 és HHV-7: A Humán betaherpes virus-6 és -7 gyakran együtt okoznak problémákat, általában bőrkiütésekkel, lázzal, légúti tünetekkel, hányással vagy hasmenéssel együtt járó betegségeket.
- Epstein-Barr virus (HHV-4): A Humán gammaherpesvirus-4 többek között a B-limfocitákat támadja. Számos betegség kialakulásában szerepet játszik, melyek súlyossága széles skálán mozog. Az Epstein-Barr virus összefüggésbe hozható szúnyogcsípésre való allergiával, a mononucleosis infectiosával („csókbetegséggel”), de bizonyos daganatos betegségekkel is.
- Kaposi-szarkómával összefüggő herpeszvírus (HHV-8): A Humán gammaherpesvirus-8 az egyike a jelenleg ismert onkovírusoknak, vagyis olyan vírusoknak, melyek daganatos betegséget, ez esetben Kaposi-szarkómát, illetve limfómát okoznak. A fertőzés valószínűleg közeli kapcsolattal, szexuális együttléttel terjed.
A herpeszvírusok az emberen kívül számos állatfajt megfertőzhetnek, a sertésektől és szarvasmarháktól a madarakon és rágcsálókon át a majmokig. Ezek közül a makákókat érintő Herpes-B vírus (Macacine herpesvirus-1) fertőzheti meg az embert is, és megfelelő kezelés hiányában akár halálos betegséget is okozhat. Ez azonban rendkívül ritka, az ismert esetek száma 100 alatt van. A fertőzött makákókkal való közvetlen, szoros kapcsolatra van hozzá szükség: a vírus a fertőzött állat harapásával, karmolásával, az állat testnedveinek szembe, szájba kerülésével juthat be a szervezetbe, de erre is minimális az esély.
Epidemiológia
A herpeszvírusok rendkívül elterjedtek, bizonyos herpeszvírusokat (pl. az ajakherpeszt vagy a bárányhimlőt okozó vírusokat) a felnőtt lakosság 80-90 százaléka hordozza. Más vírusok esetében jóval ritkább a fertőzöttek aránya, alig 3-4 százalék. A herpeszvírusok nemtől és életkortól függetlenül bárkit megfertőzhetnek.
A herpeszvírusokra jellemző, hogy tünetek nélkül is képesek fertőzni, és hosszú ideig lappanghatnak a szervezetben anélkül, hogy betegséget okoznának. Így akár az is előfordulhat, hogy valaki úgy hordozza és terjeszti valamelyik herpeszvírust, hogy ő maga soha nem tapasztalt magán tüneteket. A becslések szerint a világ lakosságának nagyobb részére igaz lehet ez, a népesség egyharmadának volt már legalább egyszer tünetekkel járó, herpeszvírussal összefüggő betegsége.
A herpeszvírusokkal való fertőződés rizikófaktorai
A herpesz gyakorisága, elterjedtsége és fertőzőképessége miatt nagy az esélye, hogy valaki már gyermekkorában találkozik ezekkel a kórokozókkal. A fertőződésnek, később a vírusok reaktiválódásának, a betegségek kiújulásának, illetve a tünetek súlyosságának nagyobb a rizikója a legyengült immunrendszerű, immunszupresszált vagy krónikus betegségben szenvedő páciensek esetében.
Herpesz: fertőződés, lappangás, kiújulás
A herpeszvírusok általában közvetlen kontaktussal terjednek, így fertőzött nyállal vagy szexuális úton. Előfordulhat, hogy a fertőzött anya adja át a vírust a magzatnak vagy az újszülöttnek. Feljegyzések szerint bizonyos herpeszvírusok szervtranszplantáció vagy vérátömlesztés útján is a szervezetbe kerülhetnek (erre azonban rendkívül kicsi az esély). A bárányhimlőt és övsömört okozó VZV a légutakon keresztül jut be a szervezetbe. A vírusok legtöbbje nem képes néhány óránál tovább fertőzőképes maradni gazdaszervezet nélkül.
A leggyakoribb, HSV-1 és HSV-2 vírusok és az emberi szervezet közötti interakció jellegzetes lépésekre bontható. Az elsődleges fertőződés idején a szervezet korábban még nem találkozott a vírussal, a szervezetben nem mutathatók ki antitestek. A látencia, vagyis a lappangás időszakában a vírus tünetekkel járó betegséget nem okoz, de megtalálható a szervezetben. A reaktiváció, vagyis kiújulás időszakában a vírus aktiválódik, képes tovább fertőzni, illetve tünetekkel járó betegséget is okozhat. Fontos megjegyezni, hogy bármely szakasz lehet tünetekkel járó, de tünetmentes is!
A herpesz okozta tünetek és betegségek
A herpeszvírus okozta fertőzések tünetei természetesen attól függnek, mely vírussal fertőződtünk meg, mely testrész az érintett, és milyen betegség alakult ki a fertőzés után. A herpeszvírusok nagyon sokféle betegséget okozhatnak, többek között:
- ajakherpeszt
- nemi szervi herpeszt
- herpeszes bőrgyulladást
- bárányhimlőt
- övsömört
- mononukleózist
- májgyulladást, vesegyulladást
- szájüregi gyulladásokat
- agyvelőgyulladást
- Kaposi-szarkómát
A fertőződés nagyon gyakran tünetmentes vagy minimális, enyhe tünetekkel jár, más esetekben bőrtüneteket, lázat, általános gyengeséget okoz. A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek általában súlyosabbak a legyengült immunrendszerű embereknél, a transzplantáltaknál, HIV-fertőzötteknél.
A herpeszvírusok okozta betegségek diagnosztizálása
A leggyakoribb, herpeszvírussal összefüggő betegségek (ajakherpesz, nemi herpesz, bárányhimlő, övsömör) diagnosztizálása a jellegzetes klinikai tünetek alapján történik, ezt általában a családorvos, háziorvos, gyerekorvos is azonnal képes megállapítani. Egyéb esetekben laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek a fertőzést okozó herpeszvírus pontos meghatározásához.
Orvosnál a herpesz okozta betegségekkel
A legtöbbször a látványos bőrtünetek megjelenését követően, esetleg fertőződés gyanúja esetén fordulunk orvoshoz. Segíthetjük a pontos diagnózis megállapítását, ha feljegyezzük és az orvosnak elmondjuk:
- Volt-e már hasonló bőrtünetekkel járó betegségünk?
- Szoros kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk olyan személlyel, akinél aktív a herpeszfertőzés (tünetekkel járó szakaszban van)?
- Szoros kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk olyan személlyel, akit herpeszfertőzés miatt kialakult betegséggel kezelnek, még akkor is, ha nem mutat tüneteket?
- Van-e jelenleg, volt-e az elmúlt 1 hétben lázas betegségünk?
A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek szövődményei
A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek csak ritkán halálosak, időnként súlyos, nehezen gyógyuló szövődményeket okozhatnak. Ezek között találhatjuk az idegrendszeri zavarokat és neuralgiát, az agyhártya- és agyvelőgyulladást, a májgyulladást, a limfómát. A súlyos szövődmények azonban szerencsére ritkák.
A herpesz okozta fertőzések kezelése
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, mely teljesen meggyógyítaná a herpeszvírus-fertőzéseket, vagyis kiirtaná a vírust a szervezetből. Ha egyszer megfertőződik valaki, akkor a vírus egész életében jelen lesz a szervezetében. Ez azonban nem jár együtt automatikusan azzal, hogy újra és újra fellángoljon a betegség, előfordulhat (mint a bárányhimlő és az övsömör esetében), hogy csak egyszer betegszik meg valaki.
A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek terápiája vagy a tünetek elviselhetőbbé tételét célozza, vagy a vírusok szaporodását gátolja, lassítja, ezzel pedig a betegség súlyosságát enyhíti. Az antivirális szerek lehetnek szájon át szedhető, szisztémás gyógyszerek, vagy pedig helyi hatású krémek, kenőcsök.
A herpeszvírusok okozta fertőzések megelőzése
A herpeszvírusok közül a VCV ellen létezik védőoltás, ám ez sem előzi meg tökéletesen a fertőződést, mindössze a bárányhimlő rizikóját és a betegség súlyosságát csökkenti. A bárányhimlő elleni oltást kisgyermekeknek javasolják, néhány éve pedig elérhető az idősebb, 50 év feletti korosztály számára kifejlesztett védőoltás is, melynek célja az övsömör és a PHN (posztherpeszes neuralgia) megelőzése.
Nemi herpesz és chlamydia: így ismerheti fel - olvasson tovább!
Bizonyos esetekben (például transzplantált betegeknél), ha nagy a fertőződés rizikója, alapos mérlegelést követően antivirális megelőző terápiát is javasolhat a kezelőorvos. Ilyenkor elsősorban a tünetek súlyosságának mérséklése, a vírusok reaktiválódásának megakadályozása a cél. Mivel a herpeszvírusok szoros kontaktussal, többek között szexuális úton terjednek, a gumi óvszer használata csökkentheti a fertőződés esélyét.
Források:
Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
