Hepatitisz fertőzés gyerekeknél: ezt tanácsolják a szakemberek

Azt is elmondták, milyen tünetekre kell figyelni májgyulladás esetén.

Ahogy arról már mi is írtunk, gyerekeket veszélyeztet a májgyulladást okozó hepatitis. Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő ennek kapcsán írt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményéről:

"Amióta 2022. április 15-én megjelent a WHO Betegség-kitörés Híradójában az „Ismeretlen etiológiájú akut hepatitis – Nagy-Britannia és Észak-Írország” ismertetés, folyamatosan érkeznek újabb jelentések a kisgyermekek körében előforduló ismeretlen eredetű akut hepatitisz esetekről. Egyelőre nem világos, hogy a hepatitisz megbetegedések száma nőtt-e, vagy a figyelem fokozódott olyan hepatitisz esetek kapcsán, amelyek a várt mértékben fordulnak elő, de eddig észrevétlenek maradnak. Miközben a kórokot illetően az adenovírus egy lehetséges hipotézis, a kórokozó vizsgálata folyamatban van.

Az esetek áttekintése

2022. április 21-ig legalább 169 ismeretlen eredetű heveny hepatitisz esetet jelentettek a WHO Európai Régiójának 11 országából és a WHO amerikai régiójának egy országából (lásd az ábrát). Eseteket jelentettek Nagy-Britanniában és Észak-Írországban (Egyesült Királyság) (114 eset), Spanyolországban (13 eset), Izraelben (12 eset), az Amerikai Egyesült Államokban (9 eset), Dániában (6 eset), Írországban (< 5 eset), Hollandiában (4 eset), Olaszországban (4 eset), Norvégiában (2 eset), Franciaországban (2 eset), Romániában (1 eset) és Belgiumban (1 eset).

A betegek 1 hónapos és 16 éves életkor közöttiek. Tizenhét gyermek (körülbelül 10%) szorult májátültetésre; legalább egy halálesetről számoltak be.

A klinikai szindróma az azonosított esetek között az akut hepatitisz (májgyulladás), jelentősen emelkedett májenzim értékekkel. Sok esetben emésztőrendszeri tünetekről számoltak be, beleértve a súlyos akut hepatitis megjelenését megelőző hasi fájdalmakat, hasmenést és hányást, valamint a májenzimek (aszpartát-transzamináz (AST) vagy alanin-aminotranszamináz (ALT) 500 NE/l-nél magasabb értéke) emelkedett szintjét és a sárgaságot. A legtöbb esetben láz nem jelentkezett. Az akut vírusos hepatitiszt okozó gyakori vírusokat (hepatitis A, B, C, D és E vírusok) egyik esetben sem mutatták ki. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a nemzetközi utazásokat vagy a más országokkal való kapcsolatokat nem azonosították közrejátszó tényezőként.

Adenovírust legalább 74 esetben mutattak ki, és azon esetek közül, amelyeknél molekuláris tesztből származó információk állnak rendelkezésre, 18-at F41 típusúként azonosítottak. A SARS-CoV2 vírust 20 esetben mutatták ki a vizsgált esetek közül. Ezenkívül 19 esetben mutattak ki SARS-CoV2 és adenovírus egyidejű fertőzést.

Az Egyesült Királyságban, ahol a mai napig az esetek többségét jelentették, a közelmúltban jelentős növekedést figyeltek meg a közösségi adenovírus-fertőzések számában (különösen a gyermekek székletmintáiban), azt követően, hogy a COVID-19 világjárvány idején alacsony volt z adenovirus cirkulációjának mértéke. Hollandia szintén egyidejűleg növekvő közösségi adenovírus cirkulációról számolt be.

Mindazonáltal a fokozott laboratóriumi adenovirus vizsgálatnak köszönhetően ez egy létező ritka kimenetel azonosítását jelentheti, amely korábban nem észlelt szinteken fordul elő, és amelyet a fokozott tesztelés miatt most felismernek.

Közegészségügyi válaszlépések

További vizsgálatok folynak azokban az országokban, amelyekben eseteket azonosítottak, és ezek részletesebb klinikai és expozíciós előzményeket, toxikológiai vizsgálatokat (azaz környezeti és élelmiszer-toxicitási vizsgálatokat), valamint további virológiai/mikrobiológiai vizsgálatokat foglalnak magukban. Az érintett országok fokozott járványfelügyeleti tevékenységet is kezdeményeztek.

A WHO és az ECDC támogatja az országokat a folyamatban lévő vizsgálatokban, és információkat gyűjt az eseteket bejelentő országoktól. Az egyes országok minden rendelkezésre álló információt továbbítanak Hepatitis Hálózataikon és a klinikai szervezeteken keresztül, mint amilyen például az Európai Májkutatási Szervezet, az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társasága (ESCMID) és az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság. (ESPGHAN).

Az európai esetekre vonatkozóan közös WHO/ECDC adatgyűjtés kerül létrehozásra az Európai Megfigyelési Rendszer (TESSy) segítségével.

Az Egyesült Királyság Egészség-biztonsági Ügynöksége útmutatást adott ki az érintett országok számára a gyanús esetek alapos kivizsgálásának támogatása érdekében.

WHO kockázatértékelés

Az Egyesült Királyság először számolt be az ismeretlen eredetű súlyos akut hepatitisz esetek számának váratlan, jelentős növekedéséről fiatal, általában korábban egészséges gyermekeknél. Mára több más ország – nevezetesen Írország és Hollandia – az ilyen esetek váratlan növekedéséről számolt be.

Bár jelenleg az adenovírus az egyik hipotézis a kiváltó okot illetően, ez nem magyarázza meg teljesen a klinikai kép súlyosságát. A szóbanforgó 41-es típusú adenovírussal való fertőzést korábban nem hozták összefüggésbe ilyen klinikai manifesztációval. Az adenovírusok gyakori kórokozók, amelyek általában önkorlátozó fertőzéseket okoznak. Emberről emberre terjednek, és leggyakrabban légúti megbetegedéseket okoznak, de típustól függően más betegségeket is előidézhetnek, mint például gyomor-bélhurutot (gyomor- vagy bélgyulladást), kötőhártya-gyulladást, és cisztitiszt (húgyhólyag-gyulladást). Több mint 50 fajta immunológiailag különböző adenovírus létezik, amelyek fertőzéseket okozhatnak emberben. A 41-es típusú adenovírus által okozott fertőzés jellemzően hasmenés, hányás és láz formájában jelentkezik, gyakran légúti tünetekkel kísérve. Míg adenovírus-fertőzésben szenvedő immunhiányos gyermekeknél hepatitiszről számoltak be, a 41-es típusú adenovírusról nem ismert, hogy egyébként egészséges gyermekeknél hepatitisz kórokozója lenne.

Tovább kell vizsgálni az olyan tényezőket, mint a kisgyermekek fokozott fogékonysága a COVID-19 világjárvány alatti alacsony adenovírus cirkuláció miatt, egy új adenovírus esetleges megjelenése, valamint a SARS-CoV2 társfertőzés. A COVID-19 elleni oltások mellékhatásaival kapcsolatos hipotéziseket jelenleg nem támasztják alá az adatok, mivel az érintett gyermekek túlnyomó többsége nem kapott COVID-19 elleni vakcinát. Az egyéb fertőző és nem fertőző eredetekkel kapcsolatos magyarázatokat ki kell zárni a kockázat teljes körű értékeléséhez és kezeléséhez.

A közelmúltban fellépő esetekről – legalábbis az Egyesült Királyságban – folyamatosan érkeznek bejelentések, amelyek együttesen az esetek kiterjedtebb kutatásával nagyon több eset azonosításához vezetnek, mielőtt a kóroki tényező igazolása megtörténhet és célzottabb kontroll-, illetve preventív intézkedésekre kerülhet sor.

A WHO szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és együttműködik az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságaival, más tagállamokkal és partnerekkel.

A WHO tanácsa

További munkára van szükség az újabb esetek azonosításához, mind a jelenleg érintett országokban, mind másutt. A prioritás ezen esetek okának meghatározása a kontroll- és a preventív intézkedések további finomítása érdekében. Az adenovírus és más gyakori fertőzések általános megelőző intézkedései közé tartozik a rendszeres kézmosás és a légúti higiénia.

Májgyulladás tünetei: ha ezeket a jeleket tapasztalja, menjen orvoshoz!

A tagállamokat a WHO erősen ösztönzi arra, hogy azonosítsák, vizsgálják ki és jelentsék az esetmeghatározásnak megfelelő lehetséges eseteket. A tagállamoknak a járványügyi és kockázati tényezőkkel kapcsolatos információkat össze kell gyűjteniük és ezeket az elfogadott jelentési mechanizmusokon keresztül meg kell adniuk a WHO és a partnerügynökségek felé. Bármilyen epidemiológiai kapcsolat az esetek között vagy körében támpontokat adhat a betegség forrásának azonosításához. Az esetekkel kapcsolatos időbeli és földrajzi információkat, valamint az esetek szoros kontaktjait ki kell vizsgálni a lehetséges kockázati tényezők szempontjából.

A WHO azt javasolja, hogy végezzenek vérvizsgálatot (a kezdeti anekdotikus tapasztalatok alapján a vizsgálat a teljes vérből érzékenyebb, mint a szérumból), továbbá végezzenek vizsgálatokat szérum-, vizelet-, széklet- és légúti, valamint májbiopsziás mintákból (ha rendelkezésre állnak), a vírus további jellemzésével, beleértve szekvenálást. Az egyéb fertőző és nem fertőző okokat alaposan ki kell vizsgálni.

A WHO a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem javasol semmilyen korlátozást az utazásra és/vagy a kereskedelemre vonatkozóan az Egyesült Királysággal vagy bármely más olyan országgal kapcsolatban, ahol eseteket azonosítottak."

Forrás: https://www.who.int/.../multi-country-acute-severe...