Ételmérgezés

Az ételmérgezést szennyezett étel, élelmiszer okozza, vírusok, baktériumok, paraziták, vagy azok toxinjai a kórokozók. A fertőző ágensek, és toxinjaik az élelmiszereket gyártásuk, feldolgozásuk bármelyik pontján szennyezhetik. A szennyeződés természetesen otthoni körülmények között is előadódhat, az élelmiszerek helytelen, nem higiénikus kezelése, tárolása, elkészítése során.

Sok esetben csak enyhék a tünetek, vagy tünetek nélkül zajlik az ételmérgezés, és nem szorul kezelésre. Egyes esetekben azonban súlyos szövődmények lehetnek, és a beteget kórházba kell szállítani.

Az ételmérgezés tünetei

• Hányinger, hányás
• Vízszerű, vizes hasmenés
• Hasi fájdalom, görcsök
• Láz

A tünetek és jelek általában néhány órával a fertőzött étel elfogyasztása után alakulnak ki, ritkább esetben napokkal, vagy hetekkel később. Maga az ételmérgezés állapota általában 1-10 napig tarthat.

Mikor érdemes felkeresni az orvost?

Az alábbi tünetek észlelése mielőbbi orvosi ellátást igényel:

• Gyakori hányás, a folyadékháztartás súlyosabb zavarának veszélye
• Véres hányás
• Három napnál tovább is fennálló hasmenés
• Vér a székletben
• Súlyos fájdalom, hasi görcsök
• 38,6°C-nál magasabb láz
• Kiszáradásos tünetek, extrém szomjúságérzet, szájszárazság, kevés vizelet, vizelet hiánya, súlyos gyengeség, szédülés
• Beszédzavar
• Nyelési nehézség
• Kettőslátás
• Lefelé terjedő izomgyengeség

Ha fennáll az ételmérgezés gyanúja, érdemes felkeresni az orvost. A bejelentés azért is fontos, hogy megelőzhető mások megbetegedése, az esetleges járvány kialakulása. Be kell jelenteni, mit evett az illető, hol vette/kapta a szóban forgó ételt, mikor betegedett meg, melyek a jellemző tünetek.

Okok

Az ételmérgezés a gyártás, termelés folyamán bármikor bekövetkezhet: növénytermesztés, hústermelés, vagy a feldolgozás, tárolás, szállítás, előkészítés során. Gyakran előfordul, hogy a kórokozó egyik felületről átjut a másikra, többféle élelmiszert is megfertőzhet. Ez különösen veszélyes lehet pl. a nyersen fogyasztott ételeknél, salátáknál, vagy a készételek esetén. Miután itt nem merül fel a főzés, sütés, a kórokozókat nem lehet elpusztítani.

Az alábbi táblázat foglalja össze a jellemzően ételmérgezést okozó baktériumok, vírusok és paraziták sajátságait.

Kockázatok

Az ételmérgezés egyes korcsoportok, és állapotok esetén nagyobb kockázatot jelent, lássuk, melyek ezek:

Időskorúak. Az immunrendszer csökkentebb működése miatt nagyobb bármely fertőzés, így az ételmérgezés kockázata is.

Terhesség. A megváltozott keringési és lebontási folyamatok miatt fokozódhat az ételmérgezés kockázata, és a lezajló ételmérgezés is súlyosabb formát ölthet. Ritkán ugyan, de a magzat is fertőződhet.

Csecsemő- és kisgyermekkor. A kockázat azért nagyobb, mert az immunrendszer még kellően nem kifejlett.

Krónikus betegség fennállása. Cukorbetegség, májbetegség, daganat miatt kapott kemoterápiás vagy sugárterápiás kezelés, AIDS esetén csökkent az immunválasz, nagyobb a fertőzés esélye.

Szövődmények

Az ételmérgezés leggyakoribb súlyos szövődménye a kiszáradás, a dehidráció veszélye, jelentősen csökken a szervezet ásványi só- és víztartalma. Egészséges felnőtt esetén ez kevésbe veszélyes, kellő folyadékpótlással pótolható a hányás és hasmenés okozta folyadék- és sóvesztés. Csecsemők, idős emberek, krónikus betegek, vagy csökkent immunműködésűek azonban súlyos mértékben kiszáradhatnak! Ez nagyon veszélyes állapot, mindenképpen kórházi, infúziós kezelést igényel. Kezeletlen esetben akár halálos is lehet.

Néhány ételmérgezés jellemző szövődményekkel jár, lássuk, melyek ezek!

Listeria monocytogenes fertőzés, liszteriózis

Legsúlyosabb lehet a magzat számára. A koraterhességi fertőzés abortuszhoz, a terhesség későbbi szakaszában koraszüléshez, veleszületett fertőzéshez vezethet. (még akkor is ha az anyán csak enyhébb tünetekkel zajlott az ételmérgezés). Listeria fertőzés esetén hosszú távú neurológiai károsodás jöhet létre, és fejlődési zavar, késleltetett csecsemőkori fejlődés.

Escherichia coli, kóli fertőzés

Egyes coli törzsek okozzák a hemoltikus urémiás szindróma (HUS) nevű súlyos szövődményt. Károsodik a vesében a kiserek érfala, ez bizonyos esetekben veseelégtelenséghez vezethet. Itt megint az idősek, az 5 év alatti gyermekek és csökkent immunműködésű betegek kockázata magasabb. Ha véres, vagy igen bőséges a hasmenés, fennáll a HUS szövődmény veszélye, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Diagnózis, tesztek

Az ételmérgezés mögött gyakori a részletes előzmény, mikor, hol ki mit evett, mióta áll fenn, melyek a jellemző tünetek. Az orvos fizikális vizsgálatot végez, főleg a kiszáradás jeleit figyeli.

Fentiek alapján vérkép, székletvizsgálat végzendő, a kórokozó lehetséges azonosítására. Előadódhat, hogy még így sem sikerül a kórokozó (baktérium, vírus vagy parazita) azonosítása.

Kezelés, gyógyszerek

Az ételmérgezés kezelése a kórokozótól – és az állapot súlyosságától is függ. A legtöbb esetben néhány nap alatt megoldódik a helyzet kezelés nélkül is, de néha elhúzódhat egy hétig vagy akár tovább.

Folyadékpótlás. Nagyon fontos az "elvesztett" folyadék és az ásványi sók pótlása, főleg a kálium, nátrium és kalcium tekintetében. A gyorsabb hatás elérése céljából szükséges lehet az infúziós (intravénás) sópótlás kórházi körülmények között. A szájon át adott folyadék- és sópótlás bizonytalanabb és lassabb is.

Antibiotikumok. Egyes ételmérgezések esetén, főleg ha az súlyosabb, szükséges lehet az antibiotikum-alkalmazás is. Pl. liszteriózis esetén eleve szükséges a kórházi, infúziós formában adott antibiotikus kezelés. Minél hamarabb indul a kezelés, annál szerencsésebb. Terhességben az azonnal megkezdett antibiotikum adás megóvhatja a magzatot a fertőzéstől.

források:

MSD Orvosi kézikönyv,

PubMed,

Mayo Clinic