Chlamydia trachomatis

2016.06.24. Módosítva: 2016.06.24.

Egészségkalauz

bakteriális fertőzés fertőző betegség szexuális úton terjedő betegség

A chlamydia trachomatis az egyik leggyakoribb és legelterjedtebb, elsősorban szexuális úton terjedő, húgy-, ivarrendszeri fertőzéseket okozó baktérium.

A chlamydia trachomatis fertőzés előfordulása

Évente közel 90 millió új fertőzés történik világszerte, a betegség prevalenciája 4-19%-os. A kórokozó elterjedtsége egyenletes, nincs lényeges különbség a fejlett és a fejlődő országok között. Leginkább a fiatal, de szexuálisan már aktív korosztály az érintett, 23 éves korukig a fiatalok harmada már egyszer vagy akár többször is átesik a fertőzésen.

A chlamydia trachomatis fertőzés okai

A fertőzést a chlamydia nemzetségbe tartozó, sejten belüli baktérium okozza. Kockázati tényezőt jelent a gyakori partnercsere (promiszkuitás) és az alkalmi kapcsolatok létesítése. A betegség azonban nem csak a promiszkuitást folytató fiatalokat érinti, hanem gyakran előfordul lappangó formában konszolidált, monogám párkapcsolatban élőknél is.

A chlamydia trachomatis fertőzés tünetei, lefolyása

A tünetek elsősorban a húgy-, ivarrendszeren jelentkeznek, lehetnek kifejezettek, gyakran azonban jellegtelenek, vagy meg sem jelennek. Nőknél 50-70% gyakorisággal fordul elő tünetmentes vagy csak kevés tünetet produkáló fertőzés. Férfiaknál gyakoribb a betegség tünetessé válása. Mivel a chlamydia fertőzést sokszor nem is észleli a beteg, vagy az esetleg jelentkező tüneteket túl enyhének tartja, ezért gyakran nem fordul vele orvoshoz, így a fel nem ismert, kezeletlen betegség szövődményeket okoz.

Húgycsőgyulladás (urethritisz): 1-3 hetes lappangást követően fájdalmas vizelés, kis mennyiségű fehéres, nyálkás folyás jelentkezik, jellemzően reggelente.
Mellékhere gyulladás (epididymitisz): általában 4-6 hét lappangás után jelentkező láz, egyoldali herébe sugárzó, hasító fájdalom, valamint a here duzzanata, érzékenysége jellemző. A beteg gyakori vizelési ingerről, fájdalmas vizelésről panaszkodik. Kezeletlen esetben akár terméketlenséghez is vezethet!
Prosztatagyulladás (prosztatitisz): ágyéktáji fájdalom, fájdalmas vizelés, gáttáji kényelmetlenség jellemző.
Méhnyakgyulladás (cervicitisz): lappangási ideje 1-5 hét, de gyakori a tünetmentes forma is. Tünetes formában gennyes folyás, valamint a méhnyak nyálkahártyájának duzzanata és sérülékenysége jellemző.
Akut húgyúti (urethralis) szindróma: ha a fertőzés nem érinti a méhnyakat, akkor fájdalmas vizelés és gennyes vizelet kialakulás jellemző.
A belső női nemiszervek gyulladása: a fertőzések 10-20%-ában kismedencei gyulladás lép fel. Ennek jelentősége az, hogy már egyszeri gyulladás esetén is kb. 20%-ban meddővé válik a beteg a petevezeték hegesedése és elzáródása miatt, többszöri ismétlődés esetén a kockázat kb. 70%-os gyakoriságú, valamint akár tízszeresére is emelkedhet a méhen kívüli terhesség kockázata.
Végbélgyulladás (proctitisz): főleg homoszexuálisoknál fordul elő. Tünettana szegényes, főleg végbél eredetű (rectális) csorgás, fájdalom és székletinger (tenesmus) jellemző.

Szövődmények: előfordulhat a májtok gyulladása, ízületi gyulladás, újszülöttek esetén pedig a kötőhártya, a garat illetve a tüdő megfertőződése a szülőcsatornában való áthaladáskor.

A Chlamydia trachomatis diagnózisa

Történhet direkt kimutatással – tenyésztéssel, direkt immunfluoreszcens festéssel, enzim immunoassay-vel, DNS hibridizációval, vagy amplifikációs technikákkal; vagy szerológiai módszerekkel (ez utóbbi csak a szövődményes Chlamydia fertőzést mutatja ki biztonsággal).

A Chlamydia trachomatis terápiája

Elsősorban a tetraciklin és származékai (doxiciklin) jönnek szóba. Alternatív kezelést jelent az azithromicin, amelynek nagy előnye, hogy egyszeri dózisban is hatékony. Az eredményes terápia érdekében a szexuális partnereket is kezelni kell, illetve a kezelés befejezését követően 3-4 héttel kontroll vizsgálat szükséges.