Anthrax (lépfene)

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, melyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. Mintegy száz ismert törzse van a lépfene bacillusnak. Az anthrax az elhullott állatok megnagyobbodott, fekete-barnás elszíneződésű lépéről kapta a nevét. Az anthrax szó a görög anthrakis szóból ered, mely szenet jelent, a bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő pörk (var) fekete színére utalva.

Az anthrax (lépfene) előfordulása

A baktérium rendszerint spóra alakban nyugszik a talajban, akár évtizedekig fertőzőképes marad ebben a formában. Amint egy kérődző lenyeli, szaporodni kezd az állatban, és hamarosan megöli. Anthrax rendszerint fertőzött állat húsával vagy egyéb részeivel való érintkezés útján alakul ki. Azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak, fokozott kockázatnak vannak kitéve, különösen olyan országokban, ahol a lépfene nem ritka. A szabadban tartott állatok között rendszeresen előfordul a anthrax még a fejlett országokban is. Sokan vannak kitéve munkájuk során mérhető mennyiségű lépfene spórának, de ez a legtöbbször még nem éri el azt a szintet, ami a betegség kialakulásához szükséges.

2006 júliusában egy kezeletlen nyersbőrökkel dolgozó művész volt 30 év óta az első ember Angliában, akinek halálát anthrax okozta. Magyarországon az 1990-es évektől kezdve évente csak egy-két elszigetelt, jól diagnosztizált és sikeresen gyógyított emberi bőranthrax megbetegedést fordult elő, elhullott állatok szállítását is végző állatgondozóknál. Újabban a lépfenebacilus hadászati célra való felhasználás (biológiai hadviselés) miatt került az érdeklődés középpontjába.

Az anthrax (lépfene) okai

A táplálékkal, belélegzéssel és a bőrön keresztül kerülhet a szervezetbe a lépfenebacilus. A behatolási kapunak és a klinikai tüneteknek megfelelően bőr-, tüdő-és bélanthraxot különböztetünk meg. Az anthrax nem ragályos és valószínűtlen, hogy emberről emberre terjed. Az anthrax esetek 95%-ában a fejlődő országokban bőrmanifesztáció jelentkezik, ritka a gyomor-bélcsatornát érintő forma, mely akut has tüneteit produkálja. A pulmonalis anthrax a fertőzések mindössze 5%-a.

Az anthrax (lépfene) tünetei

A bőranthrax gennyes hólyagképződéssel, vizenyősödéssel járó bőrfertőzés, mely a gyorsan kialakuló véráramfertőzés (szepszis) és szövődmények miatt kezelés nélkül halálos kimenetelű. A bőranthrax típusos megjelenési formája a pustula maligna, mely 1-3 cm nagyságú, s a fertőzést követően 1 nappal kialakuló nekrotizáló, közepén feketévé váló gennyes hólyag, melyet piros udvar, apró hólyagok, és vizenyő vesz körül. Leggyakrabban tenyéren, kézen, arcon, nyakon fordul elő. Többnyire fájdalmatlan. Egy-két hét elteltével az elváltozás beszárad, heggel gyógyul A nyirokutakon keresztül a kórokozók igen gyorsan a véráramba jutnak, és szepszis (vérmérgezés) alakul ki További tünetek: környéki nyirokcsomó-megnagyobbodás, változó láz, fejfájás, hányás.

A pulmonalis forma ritka, de súlyos lefolyású. Két fázisban zajlik le. A betegnek néhány napon át a közérzete rossz, elesett, fejfájása van, hőemelkedés, alacsony láz mérhető. Néha szegycsont alatti fájdalomról panaszkodik a beteg. Száraz köhögés, nehéz, -szapora légzés, orr-garat-és gégehurut jelentkezik. A második fázis során hirtelen rosszullét, magas láz, véres köpet, mellkasi fájdalom, szeptikus shock jelentkezik, légzési és keringési elégtelenség lép fel és a halál 1-2 nap alatt bekövetkezik. A bélanthrax ritka kórkép, mely a vékonybél vérzéses, vizenyős gyulladásával jár. Legtöbbször a vakbéltájon, ritkábban a vastagbélben, elvétve a duodenumban telepszik meg. Kezdeti tünetek: hasi fájdalom, émelygés, hányás, elesettség, láz, fejfájás. A fertőzés tovaterjedésével kifejezett lesz a hasi fájdalom, véres székletürítés és véres hányás jelentkezik. A fertőzés a véráram útján máshol is megtelepedhet és súlyos szövődményként szepszist, tüdő- vagy agyhártyagyulladást, halált is okozhat.

Az anthrax (lépfene) lefolyása

Mivel a kezdeti tünetek alapján nehéz a betegséget diagnosztizálni, ezért a halálozás magas. Gyógyszeres kezelés nélkül a bőr-anthrax 20 százalékban halálos kimenetelű. Mindhárom fertőződési fajta következményeként kialakulhat hidegrázással, lázzal, vérzésekkel és keringési zavarokkal kísért agyhártyagyulladás és lépnagyobbodással járó lépfene-szepszis. Mindkét szövődmény halálos kimenetelű, utóbbi nyomán kapta a betegség köznyelvi elnevezését. Az anthrax kezelés nélkül 3-7 nap alatt többnyire halálhoz vezet, de gyors progresszió esetén akár 4-5 nap alatt is bekövetkezhet.

Az anthrax (lépfene) diagnózisa

Az anthrax specifikus diagnózisának alapja a baktérium tenyésztése székletből, a gyomor és bélnedvből és a vérből. Modern géntechnológiai módszerekkel (PCR=polimerase chain reaction) is pár óra leforgása alatt kimutatható. Baktériumok és toxinjaik kimutatása szerológiai módszerekkel is lehetséges.

Az anthrax (lépfene) terápiája

Az anthraxban szenvedő beteg esetlegesen fertőző volta és súlyos szövődményeinek veszélye miatt kórházban kezelendő. A legáltalánosabban használt anthrax elleni antibiotikum a ciprofloxacin. Az antibiotikum kezelés tüdő- és bélanthrax esetén hatvan napig tart. Az antibiotikumok közül penicillint, tetraciklint, eritromicint vagy kloramfenikolt is választhat az orvos. Bőr-anthrax esetén, egy-két héten keresztül intravénás penicillin-kezelést szoktak alkalmazni.

Az anthrax (lépfene) megelőzése

A spóra elpusztításához 5-10 perc forralás vagy két órás 160 fokos száraz hőkezelés szükséges. Az elsődleges megelőzést lényegében az állategészségügyi intézkedések, az állatok rendszeres, lépfene elleni oltása jelenti. Ahol anthrax megbetegedés előfordul, ott antibiotikum profilaxisra van szükség (Ciprofloxacin, Doxicyclin). Az anthrax elleni humán oltóanyagot 1970 óta használják. Az USA-ban a legveszélyeztetettebb katonai egységeket évek óta oltják, főleg a biológiai fegyverként alkalmazható tüdő-anthrax elleni védelem céljából. Az immunizálást összesen hat bőr alá adott oltásból álló oltási sorozattal végzik. Az első hármat kéthetenként adják be, majd 6, 12 és 18 hónap elteltével további három oltás következik. Utána évenkénti emlékeztető oltás ajánlott, amennyiben szükség van rá.

A tüdő-anthrax, illetve az anthrax-spóra belégzése ellen egyszerű papírmaszkkal lehet védekezni.

Egyéb tudnivalók az anthraxról

Katonai fegyverré való kifejlesztésével viszonylag régóta próbálkoznak, ehhez módosított baktériumtörzseket is használnak. 2001-ben, az USA-ban felmerült a gyanúja, hogy merényletként fehér por alakban helyeztek volna anthrax-spórát levélküldeményekbe.