Álomkór
Az álomkór, a cecelegyek által terjesztett paraziták, a tripanoszómák által okozott fertőző betegség, melynek során agyvelő- és agyhártya-gyulladást alakul ki. Nevét a fő tünetéről, az aluszékonyságról kapta.
Az álomkór előfordulása
Az afrikai álomkór Kelet- és Nyugat-Afrika cecelegyek által lakott területein fordul elő. Álomkórban ma több mint 60 millióan szenvednek, évente 20-25.000 új megbetegedést regisztrálnak. Naponta átlagosan százan halnak meg az álomkór miatt. Afrika lakosságának mintegy harmada él cecelégy által fertőzött területen. Afrikán kívül csak behurcolt esetekkel kell számolni, de a fertőzés a turistákra is komoly veszélyt jelenthet.
Az álomkór okai
Az álomkórt a tripanoszóma nevű parazita okozza, melyet a fertőzött cecelegyek csípés közben, nyálukkal juttatnak be az áldozat szervezetébe. A kórokozó bonyolult átalakulási fázisa is a cecelégyben zajlik. Az álomkórnak két formája ismert: a gyors (egy éven belüli) lefolyású, kelet-afrikai és a lassú (két-hat év alatt lezajló) nyugat-afrikai. Az előbbit az állati ostoros egysejtűek közé tartozó Trypanosoma brucei rhodesiense okozza, amelyet jobbára a gyilkos cecelégy (Glossina morsitans) terjeszt, míg az utóbbinak a T. b. gambiense a kórokozója, a legismertebb közvetítje az álomkórcecelégy (G. palpalis).
Az álomkór tünetei
A fájdalmatlan légycsípést követően néhány nap múlva a csípés helyén kis fájdalmas duzzanat, bőrpír keletkezik. A szúrástól számított egy-négy hét elteltével, a betegség első fázisában a fertőzés kapujából a kórokozók a vérbe kerülnek, elárasztják a szervezetet, magas lázat, fejfájást, verejtékezést okoznak. A nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak. Az álomkór második fázisában a paraziták megtámadják a központi idegrendszert (a kelet-afrikai típusnál hamarabb, a nyugat-afrikai típusnál később), és ott gyulladást okoznak, melyet vérszegénység, hormonzavar kísér. Megjelennek az álomkór jellegzetes tünetei. A beteg közönyössé, aluszékonnyá válik, személyisége megváltozik. Hangulati ingadozások mellett fejfájás, láz jelentkezik érzészavar, bénulások kíséretében. A beteg nem táplálkozik, teljesen legyengül. Ezzel párhuzamosan szívizomgyulladás jöhet létre.
Az álomkór lefolyása
A kelet-afrikai (rodéziai) álomkór gyors, egy éven belüli lefolyású, míg a nyugat-afrikai (gambiai) álomkór lassú, két-hat éven keresztül zajlik. Kezeletlen esetben a rodéziai típusú álomkór esetében szívelégtelenség miatt a halál 6 hónapon belül bekövetkezhet. A gambiai típusú álomkórra éjjeli álmatlansággal járó súlyos nappali álmosság, befolyásolhatatlan alvási kényszer a jellemző. Az alvásos időszak folyamatosan hosszabbodik, végül a beteg kómába esik.
Mindkét álomkór típusra jellemző, hogy kórokozójuk átjut a terhes nő méhlepényén, tehát a magzatot is megfertőzheti.
Az álomkór diagnózisa
A klinikai kép és a parazitológiai vizsgálatok alapján állapítható meg. Európai beteg esetén fontos a kórelőzményben szereplő afrikai tartózkodás.
Az agyhártya- és agyvelőgyulladásra utaló klinikai jelek miatt elvégzendő lumbalpunkció során nyert agyvíz vizsgálat igazolja az idegrendszeri gyulladást. Specifikus diagnózis az agyvízből (liquor), a vérből és esetenként a nyirokcsomókból vett szövetmintából a parazita mikroszkópos kimutatása.
Az álomkór terápiája
Kezelésében kórházi körülmények között: vénás pentamidin, suramin és eflornithine, második fázisban intravénás melarsoprol adható.
Az álomkór megelőzése
Sem gyógyszeres megelőzés, sem védőoltás nem áll rendelkezésre.
Az álomkór úgy előzhető meg legbiztosabban, ha az ember nem jár a kórokozót terjesztő cecelegyes (erdős, bozótos) vidéken. Ha ez elkerülhetetlen, viseljen a testét csaknem teljesen fedő vastag, zöld (khakiszínű) öltözéket (a vékony inget ugyanis a fénylő és a sötét színt kedvelő légy szuronya átdöfi), ne utazzon nyitott járművön, a zárt járművet vizsgálja át, hogy nincs-e benne cecelégy, s mindig szúnyogháló alatt aludjon. Ezektől csoda nem várható, de a tapasztalatok szerint beválhatnak.
Élet az álomkórral
Az álomkórból felgyógyult ember sem védett az újabb fertőzés ellen.
Egyéb tudnivalók az álomkórról
Az álomkórt okozó tripanoszóma is szerepel azon a tizenkettes listán, amelyet a Wildlife Conservation Society nevű nemzetközi természetvédelmi szervezet állított össze a klímaváltozás miatt fokozott veszélyt jelentő kórokozókról. Az ENSZ egészségügyi világszervezete (WHO) nagy erőfeszítéseket tesz az álomkór megfékezésére: egyebek mellett szorgalmazza a cecelegyek terjeszkedése várható irányának kutatását, különösen arra a nem kizárható veszélyre való tekintettel, ha a veszélyes rovar emberi segítséggel kiszabadulna Afrikából Amerika vagy Ázsia trópusi vidékei felé.