AJAKHERPESZ (HERPES LABIALIS) B00.1 ICD-11: 1F00.01
Ajakherpesz: ez a fertőzés oka, tünete, lefolyása és kezelése
Az ajakherpesz gyakorlatilag gyógyíthatatlan: a vírusokat ugyanis nem lehet végleg kiirtani a szervezetből. A betegség időről időre kiújul, majd ezt hosszabb, tünetmentes időszakok követik.
Az ajakherpesz a HSV-1 (ritkábban HSV-2) herpeszvírus okozta betegség, melynek jellegzetes tünete az ajkakon, a szájon, az orrban vagy az arc más részén kialakuló egy vagy több hólyag.
A herpes simplex vírusokról röviden
A herpeszvírusok családja száznál is több tagot számlál, közülük legalább nyolc veszélyes az emberre. A herpes simplex vírusok, a HSV-1 és a HSV-2 egymással szoros rokonságban lévő kórokozók. A leggyakoribb, legelterjedtebb herpeszvírusok, melyek a világ felnőtt népességének 80-90 százalékánál kimutathatóak. A HSV-1 és HSV-2 és az emberi szervezet közötti interakció jellegzetes lépésekre bontható. Az elsődleges fertőződés idején a szervezet korábban még nem találkozott a vírussal, a szervezetben nem mutathatóak ki antitestek. A látencia, vagyis a lappangás időszakában a vírus tünetekkel járó betegséget nem okoz, de megtalálható a szervezetben. A reaktiváció, vagyis kiújulás időszakában a vírus aktiválódik, képes tovább fertőzni, illetve tünetekkel járó betegséget is okozhat.
Az ajakherpesz okozója az esetek nagy részében a HSV-1, míg a HSV-2 inkább a nemi szervi herpesz kialakulásáért felelős. Ugyanakkor mindkét vírus okozhat ajakherpeszt és nemi herpeszt egyaránt.
Az ajakherpesz oka és kialakulása
Az ajakherpeszt a HSV-1 és HSV-2 egyaránt okozhatja, a tapasztalatok alapján azonban a HSV-1 gyakrabban okoz ajakherpeszt, míg a HSV-2 inkább a nemi szervi herpesz kialakulásáért felelős. A vírus szoros kontaktussal, a fertőzött személy testváladékaival terjed. A kórokozó a gazdatesten kívül rövid időn belül elpusztul, így a környezetben található tárgyakon keresztül nem terjed.
A vírus elsősorban a bőr, illetve a nyálkahártya mikroszkopikus sérülésein keresztül jut be a szervezetbe, majd az idegsejteket fertőzi meg, azokban szaporodik el. A vírus „alvó” állapotban is a gerinc közeli idegsejtekben, a ganglionokban bújik meg, majd reaktiválódás során is az idegsejteken keresztül jut vissza a hámsejtekbe. A HSV képes „kicselezni” az immunrendszert, így a szervezetből nem is lehet kiirtani, egy fertőződés a vírusok élethosszig tartó hordozását jelenti.
Epidemiológia
A HSV-1 és a HSV-2 a leggyakoribb kórokozók közé tartoznak, rendkívül elterjedtek, az emberek legnagyobb része fertőzött hordozó. Nemtől és életkortól függetlenül bárkit megfertőzhetnek. A tíz éven aluli gyermekeknél az esetek 80-90 százalékában HSV-1 fertőzést találunk. A becslések szerint a 20 éven felüli felnőttek akár 90 százalékánál kimutathatóak a HSV-1 antitestek, vagyis a világ népességének legnagyobb része fertőzött. Ez természetesen csak azt jelenti, hogy a legtöbben hordozók vagyunk, az aktív ajakherpeszes esetek száma jóval kevesebb.
Az ajakherpesz rizikófaktorai
Mivel a herpeszvírusok nagyon gyakoriak, és tünetek nélkül is fertőzhet valaki, szinte bárkinek átadhatja valaki a kórokozókat – még úgy is, hogy nem is tud arról, hogy maga is fertőzött. Ugyanakkor a HSV-1-gyel való fertőzöttség meg nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinél kialakul az ajakherpesz, ez a becslések szerint csak a fertőzöttek nagyjából 30-40 százalékára jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a HSV-1-fertőződés rizikója a legtöbb embernél azonos. Ugyanakkor az ajakherpesz kiújulása, a betegség fellángolása számos külső és belső tényezőtől függ, így van, akinek többször kell erre számítania, mások viszont életükben egyszer sem tapasztalják meg a betegség aktív szakaszát.
Az ajakherpesz tünetei
Bár a HSV-vel való fertőzöttség nagyon gyakran tünetmentes, az ajakherpesznek jellegzetes tünetei vannak. Az első fertőződést követő 5-10 nappal jelenhetnek meg először a tünetek, a betegség későbbi kiújulása pedig nagyon gyakran valamilyen külső vagy belső körülményhez köthető. A betegség első fellángolása általában a legsúlyosabb.
Ilyenkor előfordulhat:
- általános rosszullét és gyengeség,
- fejfájás,
- hányinger,
- étvágytalanság,
- láz,
- torokfájás,
- a nyirokcsomók megduzzadása.
Első alkalommal általában nem az ajkaknál jelennek meg a hólyagok, hanem az ínyen, illetve a szájüreg belsejét borító nyálkahártyán.
A későbbiekben az ajakherpesz sokkal enyhébb lefolyású. A kiütések megjelenése előtt 12-24 órával a betegek kb. 50%-a „jósló” (prodomális) tüneteket is tapasztal, például:
- lokalizált érzékenység és fájdalom
- égő, viszkető vagy bizsergő érzés
- az érintett terület kipirosodása
Ezek a tünetek egy idő után igencsak ismerőssé válhatnak, vagyis az érintettek jó része már a hólyagok megjelenése előtt tisztában van azzal, hogy fellángol nála a betegség, és rövid időn belül kijönnek nála a hólyagok.
Az ajakherpesz általában az ajkakon, azok szélénél vagy azokhoz közel, ritkábban az orr alatt vagy az orrlyukaknál, esetleg az állon vagy az orcákon alakul ki. A herpesz érintheti a száj belső részét, így a száj belsejét borító nyálkahártyát, az ínyt, a nyelvet is. Előfordulhat, hogy valakinek mindig ugyanott jelenik meg a herpesz, de az is, hogy a hólyagok mindig más helyen alakulnak ki.
Az ajakherpesz tünetei:
- több, gombostűfejnyi vagy annál kisebb, fényes felületű, folyadékkal teli hólyag
- a hólyagok viszketnek, érzékenyek, fájdalmasak
Az ajakherpesz diagnosztizálása
Az ajakherpesz általában laboratóriumi vizsgálat nélkül, a klinikai tünetek, a beteg tapasztalatai alapján könnyen diagnosztizálható. A legtöbb érintett sajnos gyorsan megismeri a herpesz tüneteit, így általában orvoshoz sem fordul vele. Laboratóriumi vizsgálatra akkor lehet szükség, ha pontosan meg kell határozni, mely vírus fertőzte meg a beteget.
Az ajakherpesz lefolyása, prognózisa
A HSV nemcsak abban az esetben terjedhet tovább, ha a fertőzöttnek tünetei vannak, tünetmentes időszakban is átadhatjuk másnak a vírusokat. A HSV-1 fertőzött nyállal, illetve testnedvekkel való közvetlen érintkezéssel terjed, míg a HSV-2 elsősorban szexuális úton terjedő betegség.
Az ajakherpeszt okozó HSV-1-gyel való fertőződést követő első esetben a legsúlyosabb a betegség lefolyása. A jellegzetes, zavaró hólyagok helyett láz, torokfájás, torokgyulladás, nyelési nehézségek, illetve az ínyen vagy a szájüregben megjelenő hólyagok a tünetek.
Nemi herpesz és chlamydia: így ismerheti fel - kattintson!
A betegség első megjelenését követően több hetes, hónapos, sőt akár évekig tartó lappangási időszak követi. Ilyenkor nincsenek tünetek, de sajnos nem lehet kizárni, hogy valaki ebben az esetben is képes megfertőzni másokat.
Az aktív betegség első szakaszára a jósló tünetek a jellemzők.
A jósló tünetek az ajkak körül, az orrlyukaknál érezhetőek (vagyis általában ott, ahol az ajakherpesz meg szokott jelenni). Az érintett bizsergést, zsibbadást, viszketést érezhet, a bőr kipirosodhat vagy érzékenyebbé válhat. Ezek a tünetek általában 12-24 órán belül elmúlnak.
Az első jósló tünetek után nagyjából egy nappal kezdenek kialakulni a jellegzetes bőrtünetek. Ezek először apró, folyadékkal teli, fényes felületű, feszes, érzékeny vagy fájdalmas hólyagocskák, melyek 1-2 napon belül egyetlen nagy, váladékozó, nyílt sebbé alakulhatnak. A vízszerű váladék különösen nagy mennyiségben tartalmazhat vírusokat, a herpesz ilyenkor a legfertőzőbb! Ritkán, de előfordulhat, hogy a bőrtünetek mellett hőemelkedés vagy láz, általános gyengeség, a nyirokcsomók megduzzadása és érzékenysége is tapasztalható.
Az első tünetek megjelenése utáni 4-6 napon megkezdődik az ajakherpesz hegesedése, „leszáradása”. A hólyagokból kialakult seben sárgás vagy barnás színű, vastagabb, kemény réteg képződik. Bár ezt már a gyógyulás jelének tekinthetjük, a bőr fájdalmasan feszülhet, viszkethet, a vastag réteg a herpesz helyétől függően nagyon zavaró és kellemetlen lehet. A heg felszakadhat (pl. beszédkor, evéskor, orrfújáskor), ilyenkor vérezhet vagy váladékozhat. Néhány napnak el kell telnie ahhoz, hogy ez már ne történjen meg, a fokozatosan csökkenő méretű kemény réteg alatt kialakuljon az új bőr.
Az új bőrréteg általában pirosabb, érzékenyebb, mint az arc többi része, és erősen viszkethet. A tünetek a herpesz kialakulását követő 10-14 napon belül múlnak el teljesen. A vírus deaktiválódik, és megkezdődik a következő, több hetes vagy hónapos lappangási időszak.
Mikor újul ki az ajakherpesz?
Az ajakherpesz gyógyíthatatlan probléma, akinél egyszer megjelentek a kellemetlen hólyagok, annak sajnos számítania kell arra, hogy tulajdonképpen bármikor újra fellángolhat a betegség. Ez a fertőzöttek 20-40 százalékára jellemző. Egyénenként eltérő, hogy milyen gyakran újul ki az ajakherpesz, illetve, mennyire lesz súlyos a probléma, de átlagosan évente 2-3 alkalomra kell számítani. Természetesen van, akinél sajnos sokkal gyakoribb az ajakherpesz, és az is előfordulhat, hogy valaki csak egy-két alkalommal tapasztalja meg a betegség aktív szakaszát egész életében.
A vírus reaktivációja lehet spontán, vagyis semmilyen külső-belső körülményhez nem köthető.
Sokkal gyakoribb azonban, hogy valamilyen, többé-kevésbé jól meghatározható külső vagy belső hatás miatt újul ki az ajakherpesz. Aki hajlamos az ajakherpeszre, egy idő után valószínűleg jól meg tudja ezeket a kiváltó triggereket határozni. Kiváltó ok lehet többek között:
- lázas betegség
- legyengült immunrendszer
- stressz, felfokozott érzelmek
- kimerültség
- napozás, szoláriumozás
- a menstruációs ciklussal összefüggő hormonális változások
- fogászati beavatkozás
- sérülés az ajaknál, kiszáradt ajak
- kozmetikai beavatkozások (pl. ajaktetoválás)
Az ajakherpesz szövődményei
Az ajakherpesz, bár rendszeresen kiújulhat, az esetek többségében nem okoz komolyabb egészségügyi problémákat. Előfordulhat azonban, különösen gyerekek esetében, hogy a már kialakult hólyagok piszkálása, tapogatása miatt saját magukat fertőzhetik tovább. Ilyenkor a herpesz továbbterjedhet a szemekre (ott pedig súlyos gyulladást okoz) vagy az ujjakra.
Az ajakherpesz kezelése
Jelenleg sajnos nincs olyan gyógyszer, mely egyszer és mindenkorra megszabadítana az ajakherpeszt okozó vírustól. A gyógyszeres kezelés általában csak a tünetek enyhítését, a gyógyulás felgyorsítását célozza.
Fontos megjegyezni, hogy minél korábban kezdik meg az ajakherpesz kezelését, annál kevesebb kellemetlen tünettel kell számolni, és annál gyorsabb lehet a gyógyulás! Ideális esetben már a prodomális szakaszban, a hólyagok megjelenése előtt érdemes megkezdeni a terápiát!
Az ajakherpeszt általában helyileg alkalmazandó antivirális szerekkel, kenőcsökkel, krémekkel kezelhetjük. Ezek vény nélkül kaphatóak a gyógyszertárakban, és az antivirális hatóanyag mellett enyhe érzéstelenítőt, vagy a hámképződést segítő cinkvegyületeket tartalmazhatnak. Van, akinél a szájon át szedhető antivirális gyógyszerek is segíthetik a gyógyulást. Ezek a gyógyszerek vénykötelesek.
Az ajakherpesz megelőzése
Az elsődleges fertőződés rizikóját valamennyire csökkenteni lehet a közvetlen érintkezés kerülésével (bár, valljuk be, ez általában nehezen megvalósítható, különösen kisgyerekek között).
A tüneteket is mutató ajakherpesz esetén nagyobb a fertőződés esélye! Ilyenkor ne érjünk a fertőzött területhez és mossunk gyakrabban kezet! Ne osszunk meg másokkal személyes használati tárgyakat, pl. fogkefét, borotvát, evőeszközöket! Kerüljünk a csókolózást, az orális szexet, a kontakt sportokat!
Aki ajakherpeszre hajlamos, az egy idő után általában meg tudja mondani, mikor jelennek meg nála a hólyagok. Bár az ajakherpesz kialakulását nem lehet „leállítani”, az időben elkezdett kezeléssel enyhíthetőek a tünetek.
Rendkívül fontos, hogy akinek tüneteket mutató ajakherpesze van, mást se, de legfőképpen ne puszilgasson csecsemőket, kisbabákat! Esetükben a herpesz nagyon komoly szövődményeket is okozhat!
Mit tehetünk otthon az ajakherpesz ellen?
A házi módszerek általában a tünetek elviselhetőbbé tételét célozzák meg, azt sajnos kevésbé várhatjuk, hogy a gyógyulást felgyorsítják. Természetesen, a gyógyulás ideje az egyéni jellegzetességektől, az általános egészségi állapottól is nagy mértékben függ.
Enyhítheti a kellemetlen viszketést, a bőr húzódását a jeges borogatás és az aloe vera. Sok illóolajnak tulajdonítanak ajakherpesz-ellenes tulajdonságokat, ezek közül talán a teafaolaj és a borsmenta a legismertebbek, de alkalmazásukkal legyünk óvatosak. Soha ne kenjük ezeket hígítatlanul a bőrre, mert erősen irritálhatnak, és azt sem árt észben tartani, hogy mindenki szervezete máshogy reagálhat ezekre a természetes szerekre.
GYAKORI KÉRDÉSEK AZ AJAKHERPESSZEL KAPCSOLATBAN
Gyorsabban gyógyul-e az ajakherpesz, ha kinyomjuk vagy kiszúrjuk a hólyagokat?
Sokan úgy gondolhatják, hogy ha kinyomják, tűvel kiszúrják vagy éppen elkaparják a folyadékkal teli hólyagokat, azzal felgyorsíthatják az ajakherpesz gyógyulását, hiszen így hamarabb indul be a hegesedés. A hólyagok piszkálása, kiszúrása, elkaparása azonban nemcsak felesleges, de kifejezetten káros lehet! A hólyagokból származó folyadék erősen fertőző, ezzel nemcsak másokat fertőzhetünk meg könnyedén, de tulajdonképpen saját magunkon is „továbbterjeszthetjük” a herpeszt. A sérült bőrfelületen pedig nagyobb a felülfertőződés rizikója is.
Milyen vitamint, étrend-kiegészítőt szedjek ajakherpesz ellen?
A B-vitaminok, a cink, a C-vitamin és D-vitamin, valamint az L-lizin szedésével (anekdotikus tapasztalatok szerint) enyhíthetőek a herpesz tünetei, illetve csökkenthető a betegség kiújulásának esélye. Ezt azonban tudományos kutatásokkal nem sikerült alátámasztani.
Források:
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1132351-overview#a4
MedicineNet https://www.medicinenet.com/are_cold_sores_the_same_as_herpes/article.htm
EmedicineHealth https://www.emedicinehealth.com/cold_sores/article_em.htm
Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
