SZÁJSZÁRAZSÁG K117 ICD-11: DA02.1 (XEROSZTÓMIA, XEROSTOMIA)
Szájszárazság: kiváltó oka, tünetei és kezelési lehetőségei
A szájszárazság gyakori rendellenesség, melynek számos kiváltó oka lehet, a krónikus betegségektől a gyógyszer-mellékhatásokig.
Jellemző az is, hogy pszichés okok, felfokozott érzelmek okoznak átmeneti szájszárazságot. A nyál folyamatosan termelődő, a szervezetünk működése szempontjából nélkülözhetetlen testfolyadék. Hozzájárul a szájüreg egészségének fenntartásához, nagy szerepe van a fogak tisztán tartásában, az ízérzékelésben, az étel feldolgozásában, a nyelésben, az emésztésben, sőt a beszédben is. Fő alkotóeleme a víz, de ásványi anyagokat, proteineket, anyagcsere-termékeket, elektrolitokat, enzimeket és más vegyületeket is tartalmaz. A nyál összetétele egyénről egyénre változik.
A szájszárazság oka és kialakulása
A nyálelválasztást vagy a nyál összetételét számos dolog megváltoztathatja, így gyógyszerek, krónikus betegségek egyaránt. A három fő nyáltermelő mirigy naponta átlagosan 1,5 liter nyálat állít elő, ez azonban külső és belső tényezőktől egyaránt függ (jól ismerjük a mondást: összefut a szájában a nyál – ez arra a jelenségre utal, hogy stimuláció hatására, például egy finom étel illatára, látványára vagy ízére fokozott nyálelválasztás indulhat be).
A szájszárazságot a legtöbbször a nyáltermelődési zavarok közé sorolják, azonban nem minden esetben ezek a problémák állnak a kialakulásának a hátterében. A szájszárazság és a nyálmirigyek alulműködése (hyposalivatio), az elégtelen nyáltermelődés között a legnagyobb különbség talán az, hogy míg az előbbi szubjektív, a kellemetlen érzéseken alapul, míg az utóbbi szakorvos által megállapított, mérhető jelenség.
Ha túl kevés a nyálunk – álljon bármilyen ok is ennek hátterében – az nemcsak kellemetlen érzéseket okoz. Negatívan befolyásolhatja a beszédet, a rágást, az ízérzékelést és a nyelést is. A szájszárazság emellett fokozza a fog- és ínybetegségek kialakulásának rizikóját, és olyan problémákat is okozhat, mint a kellemetlen szájszag.
Savas ízt érez a szájában? Szájpenész tünete is lehet - olvasson tovább!
Mi okozhat szájszárazságot?
Számtalan, külső és belső tényező okozhat szájszárazságot, többek között:
- gyógyszer-mellékhatás
- daganatos betegségek
- nyálmirigy-kő
- kemo- és sugárterápia
- Sjörgen-szindróma
- scleroderma
- lisztérzékenység, gluténérzékenység (coelikalia)
- HIV-fertőzés
- cukorbetegség
- magas vérnyomás
- szájon át légzés (és az ezt kiváltó betegségek, pl. krónikus orrdugulás, nátha, allergia)
- alvási apnoé
- depresszió, szorongás, stressz
- kiszáradás
- az idegeket vagy a központi idegrendszert érintő problémák
Gyógyszerek és szájszárazság
A szakemberek szerint több száz olyan gyógyszer van, melynek mellékhatásai között találjuk a szájszárazságot. Ezek közé tartoznak például:
- a magas vérnyomás kezelésére alkalmazott szerek
- a görcsoldók
- a szorongáscsökkentők, antidepresszánsok és antipszichotikumok
- az antihisztaminok
- a hasmenés kezelésére alkalmazott szerek
- az asztma és a COPD kezelésénél alkalmazott hörgőtágítók
- a hányás elleni szerek
- a váladékoldók, hurutoldók
- a vízhajtók
- az izomlazítók
- a nyugtatók és altatók
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy minél több gyógyszert szed valaki, annál nagyobb a szájszárazság kialakulásának a kockázata (függetlenül attól, hogy az adott gyógyszer mellékhatásai között ott van-e a szájszárazság vagy sem).
Epidemiológia
A becslések szerint a szájszárazság a népesség nagyjából 25 százalékát érinti. A nők többször küzdenek vele. Gyakoribb az idősebb, 60 év feletti korosztály tagjainál. Ennek oka részben az öregedéssel összefüggő, természetes folyamatokban, részben a krónikus betegségek nagyobb arányában, valamint a szedett gyógyszerek számában kereshető.
A daganatos betegségekkel, illetve a kemo- és sugárterápiával összefüggő xerosztómia akár az érintettek 40-60 százalékánál is kialakulhat.
Halitózis, rossz szájszag: oka, tünete és kezelése
Kit érinthet a szájszárazság?
Fokozottan veszélyezteti a szájszárazság:
- a 60 éven felülieket
- a daganatos betegséggel küzdőket
- azokat, akik a fejet vagy a nyakat célzó sugár-, illetve kemoterápiát kapnak
- azokat, akik krónikus betegségben szenvednek
- akik gyakran fogyasztanak nagyobb mennyiségű alkoholt
- a dohányosokat
A szájszárazság tünetei és jelei
A szájszárazság legjellegzetesebb tünete a szájüregben tapasztalható kellemetlen, „száraz” érzés. Ez azonban nagyon szubjektív, egyénenként eltérő, hogy ki milyen mértékű szájszárazságot tart kellemetlennek.
A száj száraz érzete mellé szájüregi vagy nyelvfájdalom, nyelési nehézségek, a nehézkes vagy fájdalmas beszéd is társulhat. A nyelv felületén bemélyedések, fisszúrák jelenhetnek meg. Előfordulhat, hogy a beszédet jellegzetes (bár nem feltűnő), „csettintő” vagy csámcsogásra emlékeztető hanghatások kísérik, melyet az ajkak összetapadása vagy a nyelv szájpadláshoz tapadása okozhat. A fogakon nagyobb mennyiségű lepedék figyelhető meg, még megfelelő szájhigiénia mellett is. Jellegzetes tünet, hogy a felső fogsor ajkak felőli felületén megtapadnak az ajkakból származó, elhalt hámsejtek (hölgyek esetén a rúzs).
Az ajkak bőre kirepedezhet, vagy a két ajak találkozásánál seb, gyulladás alakulhat ki. Az érintett az ízérzékelés csökkenésére vagy változásaira, esetleg állandó, kellemetlen, gyakran fémes szájízre panaszkodhat. Bizonyos ételek, pl. csípős fogások vagy az „érdes”, ropogós ételek (rántott hús, chips stb.) kifejezetten irritáló hatással lehetnek a nyálkahártyára, sőt fájdalmat is okozhatnak. Az érintett nyála sűrű, zselészerű, esetleg tojásfehérjére emlékeztető lehet. Előfordulhat, hogy a kellemetlenségek enyhítésére az érintett gyakran megáll beszéd vagy evés közben, hogy egy-egy korty vizet igyon.
Szaglásvesztés, szagláscsökkenés, hyposmia: oka, tünete, kezelése
Bizonyos esetekben a szájszárazság más, a test egyéb részein található nyálkahártyák kóros szárazságával is együtt jár. Ezek a tünetek általában krónikus betegségekre, például Sjörgen-szindrómára utalhatnak:
- szemszárazság
- látászavarok és fényérzékenység
- viszketés
- gyakoribb nemi szervi fertőzések, orrüregi fertőzásek, garatfertőzések
A szájszárazság hosszabb távon jó néhány szájüregi probléma kialakulásának is kedvez. Ezek részben a xerosztómia szövődményeinek, részben azonban a szájszárazságra utaló tüneteknek, jeleknek tekinthetőek. Ezek közé tartozik például:
- a kellemetlen szájszag (halitózis)
- a fogérzékenység
- a fogszuvasodás
- a gyakori szájüregi gyulladások
- a visszatérő, nehezen gyógyuló szájpenész
- az égő száj szindróma
A szájszárazság diagnosztizálása
Magának a szájszárazságnak a diagnosztizálása nem könnyű feladat, elsősorban azért, mert a kellemetlen érzés igen szubjektív. Szájszárazságra panaszkodhat valaki akkor is, ha nincsenek a nyáltermelődéssel, nyálelválasztással kapcsolatos problémái, és a nyáltermelődési zavarok akkor is jelen lehetnek, ha egyébként valaki nem tapasztal szájszárazságra utaló tüneteket!
Amennyiben „valódi”, vagyis a nyáltermelődés zavaraival összefüggő xerosztómiát (hyposalivatót) gyanít a kezelőorvos, akkor az anamnézis és a szájüreg vizsgálata mellett magát a nyálelválasztást és nyáltermelődést is ellenőrizhetik. Bizonyos esetekben ugyanis a csökkent nyáltermelődés objektív eszközökkel is mérhető. Fontos azonban megjegyezni, hogy az érzékelt tünetek „súlyossága”, intenzitása sokszor nincs összefüggésben a nyálelválasztás csökkenésének mértékével! Ilyenkor például azt nézik, hogy adott időközönként mennyi nyálat termel valaki, mennyire tér el ez az átlagtól; vagy hogy van-e valamilyen, a nyálmirigyekben felfedezhető „akadály”. Ezekhez a vizsgálatokhoz ún. sialometriát (szialometriát), sialográfiát (szialográfiát) használhatnak. Előfordulhat az is, hogy daganatos betegség gyanúja esetén biopsziára is szükség van.
A szájszárazság hátterében sokféle betegség, tünetegyüttes állhat, ezek felderítése időnként hosszadalmas folyamat, melyhez képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokra, vérnyomás- és vércukor-mérésre, sőt bizonyos esetekben bőrgyógyászati, reumatológiai vagy szemészeti vizsgálatokra is szükség van. Ha azonban súlyosabb, krónikus betegség áll a xerosztómia hátterében, akkor a szájszárazság csak egy a sok különböző tünet közül.
Orvosnál a szájszárazság tünetével
Segítheti a szájszárazság okának kiderítését, a megfelelő terápia meghatározását, ha az orvossal való konzultáció előtt előre felkészülünk, és összegyűjtünk néhány információt:
- Mikor kezdődtek a tünetek?
- Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
- Szedünk-e rendszeresen valamilyen gyógyszert?
- Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a tünetek megjelenése előtti hetekben?
- Vannak-e egyéb tüneteink a szájszárazság mellett (láz, duzzanat, fogfájás, ízérzékelési zavar stb.)?
- Vannak-e nyelési nehézségeink?
A szájszárazság lefolyása és kimenetele
A szájszárazságot számos különböző probléma okozhatja, ezek súlyossága, lefolyása és kimenetele is igen eltérő lehet.
A szájszárazság lehetséges szövődményei, komplikációi
A szájszárazság szövődményeinél lehet szó olyan komplikációkról, melyeket maga a xerosztómia okoz, illetve olyanokról, melyek a szájszárazság hátterében álló betegségek, problémák szövődményei. A szájszárazság közvetlen szövődménye lehet:
- a szájüregi betegségek megnövekedett rizikója
- a fog- és ínybetegségek (fogszuvasodás, ínygyulladás) megnövekedett kockázata
- fogérzékenység (a fogzománc elvékonyodása, a fog elszíneződése)
- a nyelvfájdalom
- égő száj szindróma
- a kellemetlen szájszag (halitózis)
- a nyelési nehézségek
- az étvágytalanság és az alultápláltság
Az elmúlt években egyre több kutatás talált összefüggést a szájüreg egészsége, a szájüregi és fogászati problémák és a krónikus, szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között. Bizonyos mértékig tehát a szájszárazság közvetett szövődménye a koszorúér-betegség, a stroke vagy az érszűkület is lehet.
Veszélyhelyzet szájszárazság esetén
A szájszárazság önmagában általában nem jelent komolyabb problémát. Időnként azonban súlyos betegségek tünete lehet, melyek hosszú távon akár életveszélyessé is válhatnak. Azonnali orvosi ellátásra a legtöbb esetben nincs szükség, mégis érdemes minél előbb felkeresni az orvosunkat, ha:
- a szájszárazság a fejet ért ütés, sérülés után jelentkeznek
- a szájszárazság mellett más olyan tüneteink is vannak, melyek megnehezítik a hétköznapjainkat (fáradékonyság, ízületi vagy izomfájdalmak)
- annak ellenére álmosak, fáradtak vagyunk napközben, hogy eleget alszunk
- horkolunk
- egyre több fogászati problémánk van
- visszatérő, nehezen gyógyuló szájüregi fertőzéseink vannak
- az arcon, illetve az állak alatt kitapintható dudor, csomó alakul ki
- bőrtüneteink vannak (kiütések, viszketés)
- emésztőszervi panaszaink vannak (hasmenés, székrekedés, hasi fájdalmak)
A szájszárazság kezelései lehetőségei
A szájszárazság kezelése az esetek legnagyobb részében az azt kiváltó alapbetegség kezelését jelenti: az alapprobléma megoldása általában a szájszárazság megszűnésével vagy jelentős enyhülésével jár együtt. Ugyanakkor, mivel gyakran szubjektív problémáról van szó, előfordulhat, hogy a kezelés mégsem hoz megfelelő eredményt. Ilyenkor nemcsak a kellemetlen tünetek kezelése a cél, hanem a szájszárazsággal összefüggő esetleges szövődmények (pl. a fogászati problémák) rizikójának a csökkentése is. Ez a legtöbbször a szájápolási szokások felülvizsgálatát, a megfelelő szokások elsajátítását jelenti.
A szájszárazság közvetlen kezelése egyrészt ún. nyálpótló, nyálhelyettesítő gyógyszerekkel történhet. Ezek azonban csak ideiglenes megoldást jelentenek, átmenetileg enyhítik a szájszárazságot. A szájszárazságot emellett a nyálmirigyekre ható, azokat stimuláló gyógyszerekkel is kezelhetik.
Különös figyelmet igényel a sugár- vagy kemoterápiával összefüggő szájszárazság. Ez gyakori, kellemetlen mellékhatása a fejet és nyakat érintő daganatos betegségek kezelésének. A terápia előtti, preventív jellegű, és az azt követő, helyreállító jellegű szájhigiéniás szokások elsajátítása, a gyakoribb fogászati ellenőrzések, a megfelelő táplálkozás és életmód, valamint a gyógyszeres terápia egyaránt szükségesek az ilyen típusú xerosztómia hatékony kezeléséhez.
A szájszárazság megelőzése
A szájszárazság megelőzése főként az azzal összefüggő, akut vagy krónikus problémák megelőzését célozza:
- Legyünk nagyon körültekintők a szájüreg higiéniáját és a fogápolást illetően! Rendszeresen mossunk fogat, használjunk fogselymet és a fogászati ellenőrzésekről se feledkezzünk el.
- Szokjunk le a dohányzásról és fogyasszunk kevesebb alkoholt!
- Ha valamilyen gyógyszer okozza a szájszárazságot, konzultáljunk az orvosunkkal a gyógyszer lehetséges cseréjéről, kiváltásáról.
- Gondoskodjunk az otthonunk levegőjének megfelelő páratartalmáról, különösen éjszakára.
Mit tehetünk otthon szájszárazság esetén?
A szájszárazság kezelésében néhány rendkívül egyszerű, otthoni módszer is a rendelkezésünkre áll. Ezek azonban főként az időnként jelentkező, gyorsan elmúló panaszok ellen a leghatásosabbak:
- Igyunk több folyadékot! Ez azonban sajnos csak átmeneti megoldást jelenthet. Igyekezzünk inkább többször kevesebbet, nem pedig egyszerre nagy mennyiséget inni.
- A cukormentes rágógumi vagy cukorka elősegítheti a nyáltermelődést, ezzel enyhítheti e kellemetlen tüneteket. Az ízre is érdemes figyelni: a savanykás vagy édes ízek stimulálják a nyálelválasztást.
- Ha a szájszárazság miatt nehezünkre esik a rágás vagy a nyelés, evés közben is igyunk egy-egy korty vizet. Ez segíti a rágást, a nyelést, sőt még az ízérzékelésre is jó hatással lehet, valamint a fogak és a szájüreg egészségét is segíthet megőrizni.
- Szájvíz, szájöblítő használatánál kerüljük az alkoholt tartalmazó vagy erős, intenzív ízű készítményeket. Ezek egyrészt fokozhatják a szájszárazságot, másrészt irritálhatják is az egyébként is érzékenyebb nyálkahártyát.
- Az aloe vera növényből nyert zselé vagy ital enyhítheti a tüneteket.
- Jótékony hatású lehet a semlegesebb ízű olajjal (pl. kókuszolaj, olívaolaj) történő szájöblögetés is, különösen evés vagy alvás előtt.
GYAKORI KÉRDÉSEK A SZÁJSZÁRAZSÁGGAL KAPCSOLATBAN
Problémát jelez, ha reggelente mindig száraz szájjal ébredünk?
A reggeli szájszárazság önmagában nem kóros, főleg, ha rövid időn belül elmúlik. Általában könnyen vissza is tudjuk vezetni a reggeli szájszárazság okát valamilyen ideiglenes problémára, például egy megfázásra. Ha azonban a reggeli szájszárazság állandósul, esetleg más tünetek is társulnak mellé, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. A szájszárazság időnként ugyanis súlyos betegségre figyelmeztető tünet is lehet!
Lehet fertőző betegség a szájszárazság oka?
Bizonyos fertőző betegségek kísérő tünete lehet xerosztómia, ezek közé tartozik például a HIV vagy a hepatitis-C. Más esetekben a fertőzés csak közvetve oka a szájszárazságnak. Felső légúti fertőzések, nátha, megfázás során ugyanis az orrdugulás miatt hajlamosabbá válunk a szájon át lélegzésre, ez pedig a szájszárazság megnövekedett rizikójával jár együtt.
Források:
Burket's Oral Medicine (Wiley, 2015.) szerk.: Michael Glick, Martin S. Greenberg, Peter B. Lockhart, Stephen J. Challacombe,
Contemporary Oral Medicine (Springer, 2019.) szerk.:Camile S. Farah, Ramesh Balasubramaniam, Michael J. McCullough
Healthline https://www.healthline.com/health/dry-mouth
WebMD https://www.webmd.com/oral-health/sleep-apnea-dry-mouth-causes
Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/dry-mouth/symptoms-causes/syc-20356048
