Mi a colitis ulcerosa? Ezek a fekélyes vastagbélgyulladás okai, tünetei és kezelési lehetőségei
A fekélyes vastagbélgyulladás, más néven colitis ulcerosa, a vastagbél krónikusan fennálló gyulladt állapota, mely a nyálkahártya, és a közvetlenül alatta található réteg fekélyesedésével, felszínes elhalásokkal jár.
Mi a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)?
A betegség kiterjedése változó, akár az érintett bélszakasz egészét is érintheti, és főként utolsó szakasza felé súlyosbodik. A végbél is begyulladhat, de a tápcsatorna más részére nem terjed át. A nemzetközi szakirodalom A Crohn-betegséggel együtt "IBD" (=inflammatory bowel disease = gyulladásos bélbetegség) néven tartja számon. A colitis ulcerosa élethosszig tartó, hullámzó lefolyású, tünetes és tünetmentes időszakok váltakozása jellemzi.
Bármely életkorban jelentkezhet, de leggyakrabban 15-30 év között szembesülnek az érintettek a kórképpel. Az életminőség javítása, a súlyosbodás elkerülése és a szövődmények megelőzése érdekében a pácienseknek gyógykezelésre van szükségük – állapotuktól függően gyógyszeres terápiára vagy műtéti beavatkozásra.
A colitis ulcerosa gyakori típusai a következők:
- proctosigmoiditis, amely a végbelet és a vastagbél alsó részét érinti
- bal oldali colitis ulcerosa, amely a vastagbél bal oldalát érinti a végbéltől kezdve
- pancolitis, amely az egész vastagbelet érinti
A colitis ulcerosa kiváltó okai
Az intenzív kutatás ellenére ma sem ismert a betegség közvetlen kiváltó oka. Nem kizárt, hogy több kockázati tényező együttállása nyomán alakul ki. A kutatási irányok között szerepel a genetika, mint örökletes tényező, fertőző ágensek (baktériumok, vírusok), az immunműködés zavarai – ezen belül népszerű felvetés, hogy az immunrendszer a bélfalban élősködő mikroorganizmusokra reagál a gyulladással – és környezeti tényezők.
A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei
A colitis ulcerosa kialakulásának kezdetén könnyen összetéveszthető más bélrendszeri betegségekkel, így az IBS-sel vagy a Crohn-betegséggel, de diagnosztikus eljárásokkal minden kétség kizárható.
Colitis ulcerosában a Crohn-betegséggel szemben nem alakulhat ki sipoly, a vastagbélen a gyulladás nem szakaszos jellegű, és csak a nyálkahártyát és az alatta lévő részt érinti, valamint kizárólag a vastagbélen, illetve eseteként a végbélen jelentkezik, a tápcsatorna és a szervezet egyéb részeit nem érinti. A csak végbélre korlátozódó proctitis (proktítisz) ulcerosa tünetei enyhébbek.
A fekélyes vastagbélgyulladásra jellemző az általában görcsös jellegű hasfájás, a hasmenés, illetve a sürgető székelési inger, a véres, esetleg nyákos, gennyes széklet, a fáradtság, a súlyvesztés, az étvágy csökkenése.
Ilyen társbetegségekkel járhat a fekélyes vastagbélgyulladás
A colitis ulcerosával élő embereknek más, nem a beleket érintő tüneteik is lehetnek, például társult betegségként szájüregi fekélyek, bőrtünetek, ízületi fájdalom, láz, hányinger, szem- ill. májproblémák alakulhatnak ki. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának zavara is (malabsorptio). (Ezek a kísérő kórképek az autoimmun betegségekre jellemzőek, ahogyan az is, hogy a colitis ulcerosa javulásával az egyéb panaszok is enyhülnek.
Ennek ellenére nem bizonyított, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás az autoimmun betegségek körébe tartozik.) Nem mindenkinél egyforma intenzitással jelentkeznek a felsorolt tünetek, és nem kell valamennyinek jelen lennie a diagnózishoz, de a hasfájás és a véres széklet minden esetben megfigyelhető.
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) diagnózisa
Az orvos a tünetek számbavétele és a fizikai vizsgálat után képalkotó eljárásokkal és mintavétellel győződhet meg a kórkép fennállásáról. A vastagbél kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (irrigoszkópia) bár túlnyomórészt elegendő a diagnózis felállítására, a vastagbéltükrözésnek (kolonoszkópia) megvan az az előnye, hogy a fekélyek szemrevételezése mellett szövettani mintavétel is történhet, ami a kórisme szövettani megerősítését, valamint a rosszindulatú folyamatok kizárását teszi lehetővé. Ezt a vizsgálatot többek között rákmegelőzés céljával évente-kétévente meg kell ismételni. A kolonoszkópia tehát elengedhetetlen.
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kezelési lehetőségei
Az alapbetegséget gyógyszeresen, és – amennyiben a konzervatív terápia hatástalannak bizonyul, és a páciens állapota szükségessé teszi – műtéti eljárással is orvosolni lehet. Cél a tünetmentes periódusok idejének növelése, a kór súlyosbodásának megállítása, a szövődmények elkerülése, és nagyon súlyos esetben az életmentés is lehet. A szakorvosok az esetlegesen kialakuló társbetegségek tüneteit is kezelik különböző készítményekkel, vagy a megfelelő szakambulanciára küldik pácienseiket.
A colitis ulcerosa gyógyszeres terápiája során a gyulladást 5-aminoszalicilsavat (5-ASA) tartalmazó gyógyszerekkel (aminoszalicilátokkal) csökkenthetik, a tünetmentes periódusok fenntartása érdekében pedig ezt a szert szulfapiridinnel kombinálhatják (szulfaszalazin).
Amennyiben mindez nem elég hatékony, (mellékhatásai miatt kizárólag) meghatározott ideig szteroidos gyulladáscsökkentőkre is szükség lehet. Immungyengítő, un. immunmoduláló terápia a következő lépcsőfok. Colitis ulcerosában mutatott kétségtelen terápiás előnyeik mellett ezek a kezelések a szervezet védekezőképességét egészében rontják.
Mi köze a fekélyes vastagbélgyulladásnak az endometriózishoz? Több, mint hinné!
A szakorvosok a gyulladásos bélbetegségek kezelését elhelyezkedésük, súlyosságuk, a társult szövődmények és a korábbi gyógyszerek alapján választják meg, ezért mondjuk, hogy ezekben a kórképekben személyreszabott terápiát alkalmaznak.
Különösen igaz ez a Crohn-betegségben és colitis ulcerosában egyaránt alkalmazható biológiai terápiákra. Szakmai körökben „top-down” kezelésnek nevezik a biológiai és immunmoduláns kezelés korai bevezetését, melynek célja a tartós remisszió elérése, a nyálkahártya regenerálódása és a szövődmények megelőzése.
A napi gyakorlatban azonban a „step up”, vagyis a cikkünkben is bemutatott felépített kezelést részesítik általában előnyben (melynek során a biológiai terápia az utolsó választás, amennyiben a páciensnél más készítménnyel, illetve azok kombinációjával nem érhető el tartósan tünetmentes időszak és a nyálkahártya gyógyulása).
Ennek oka egyrészt az, hogy túlsúlyban vannak a betegség enyhébb formájában szenvedő érintettek, de szerepet játszanak költséghatékonysági szempontok is. Az immunmoduláns-, és a biológiai terápia súlyosabb mellékhatásprofiljával szintén indokolják a megfontolást. Ezeket a terápiákat Magyarországon IBD Centrumokban adják.
A fekélyes vastagbélgyulladás műtéti kezelése
A fekélyes vastagbélgyulladás egyik következménye lehet, hogy a vastagbél megrövidül és kitágul. A betegség életveszélyes szövődménye a toxikus vastagbéltágulat (megakolon), amely a bél mérgező tágulását jelenti. Ennek veszélye esetén, valamint, ha a páciens túl sok vért, folyadékot, sót veszített szervezetéből, kórházi kezelés válhat szükségessé ezek pótlására.
Amennyiben a betegség nem reagál semmilyen gyógyszeres terápiára, vagy toxikus vastagbéltágulat, esetleg rosszindulatú elváltozás, perforáció vagy életveszélyes vérzés alakul ki, a vastagbelet operáció során eltávolítják. Ekkor lehet szükség ideiglenesen vagy véglegesen sztómára, ami lehetővé teszi, hogy a bélsár a hasfalon vágott nyíláson keresztük távozzon. Idővel a vékonybél alsó része tárolóvá tágulhat.
A műtét végleges megoldást jelent, de kockázatos beavatkozás. Az érintetteknek csupán kis százaléka kerül életveszélyes vagy nagyon súlyos állapotba, colitis ulcerosával az életkilátások általában jók. A brit Crohn-colitis társaság adatai szerint az első 5 évben 100 betegből 7 embernek, az első 10 évben 100 betegből 10 érintettnek lesz szüksége béleltávolításra.
Közép-európai adatok szerint a páciensek 15 %-nál történik meg a vastagbél (esetleg a végbél) eltávolítása. A Chron és Colitis Alapítvány adatai szerint az érintettek negyedénél lesz előbb-utóbb műtétre szükség. A világszervezet felhívja a páciensek figyelmét arra is, hogy colitis ulcerosa kezelésében új lehetőségekre klinikai vizsgálatok zajlanak, melyekről a szervezetükön belül működő Klinikai Vizsgálatok Közössége rovatban tájékozódhatunk.
Alternatív gyógyászati lehetőségek között tartják számon a széklettranszplantációt, ami azt jelenti, hogy egy egészséges mikrobiommal rendelkező ember székletét átültetik a beteg bélrendszerbe vagy gyomorba. Colitis ulcerosában is vizsgálják az eljárás sikerességét, de ezen a területen eddig nem hozott áttörést.
Egy 2019-es kutatás szerint a székletátültetés az enyhe-, és középsúlyos érintetteknél támogatta a kórkép remisszióját, de a sikeresen kezeltek körülbelül felénél kevesebb, mint tizenkét hónapig tartott a látványos javulás.
Mivel a tudósok úgy vélik, hogy a krónikus vastagbélgyulladás kialakulásáért nem kizárólag a bélflóra zavara tehető felelőssé, az egyéb gyógyszeres kezeléseket nem váltja ki a székletátültetés. A lehetőséget az immunmodulátorok és a biológiai terápia mellett tartják esetenként hasznosnak.
A Colitis ulcerosa és az életmód kapcsolata
A gyógyszerek mellett a konzervatív terápiás lehetőségek a diétát és a stresszmentes életmódot is magukban foglalják, annak ellenére, hogy a colitis ulcerosát nem a stressz és nem bizonyos tápanyagok bevitele váltja ki.
Személyreszabott, hogy kinek milyen étel rontja a tüneteit, ezt ki kell kísérletezni, de általánosan elmondható, hogy a rostokban gazdag, egészséges, széles spektrumú, változatos étrendet ajánlott (és lehet) követni. Számos érintett laktózérzékenységet is tapasztal, ebben az esetben természetesen laktózmentesen kell táplálkozni.
A kutatók a mikrobiom (bélrendszerben található baktériumflóra) szerepét az egész szervezetre vonatkozóan vizsgálják, és a gyulladásos bélbetegségekben is górcső alá veszik az egészséges bélflóra szerepét. Colitis ulcerosában minden, a mikrobiomot támogató tápanyag előnyös lehet, és ez fordítva is igaz. A mozgásra azért van szükség, mert az a testi-lelki jóllétet elősegíti, ami így együtt hatással lehet a krónikus vastagbélgyulladással élő ember állapotára is.
Colitis ulcerosa vs. vastag-, és végbélbélrák
A fekélyes vastabélgyulladás a vastag-, és végbélbélrák egyik kockázati tényezője ( különösen 8-10 éves fennállása esetén), vagyis nem jelenti azt, hogy az érintettek bizonyosan rákosak lesznek, viszont fontos a rosszindulatú kórkép megelőzésére figyelmet fordítani.
A diagnózis felállításakor, majd utána évente-kétévente kolonoszkópiát kell végezni, így időben felismerhetőek a vastag-, és végbélrák megelőző állapotai, a diszplázia (rendellenes fejlődés) és a polipok.
A rákmegelőző sejtek vagy növedékek eltávolításával a rák kialakulása megelőzhető. A prevenció fontos része az is, hogy a gyulladást gyógyszeres kezeléssel kordában tartsák. Amennyiben a készítmények hatástalanok, a rák megelőzése érdekében is fontossá válik a műtéti beavatkozás.
Colitis ulcerosa – együttélni a betegséggel
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) befolyásolja a mindennapi életet, számos fizikai és lelki kihívás elé állítja az érintetteket. Megfelelő terápiával és életmóddal ugyanakkor túlnyomórészt karbantartható, a tünetmentes időszakok időtartama növelhető, és rendszeres kontrollvizsgálattal az életkilátások is kitűnőek maradhatnak.
Gyakori kérdések a fekélyes vastagbélgyulladásról (colitis ulcerosáról)
Mennyi ideig tart colitis ulcerosában a betegség fellángolása?
Kiszámíthatatlan és személyre szabott, hogy milyen gyakran lángol fel a betegség, és hogy kinél mennyi ideig tart a tünetmentes időszak.
Öröklődik-e a colitis ulcerosa?
Egyértelmű öröklődésről semmiképpen nem beszélhetünk, de zajlanak kutatások a betegség genetikai hátterére vonatkozóan. Ennek az is oka, hogy megfigyelések szerint bizonyos családokban gyakrabban alakul ki ez a kórkép.
Mi okozza a colitis ulcerosát?
Az intenzív kutatás ellenére ma sem ismert a betegség közvetlen kiváltó oka. Nem kizárt, hogy több kockázati tényező együttállása nyomán alakul ki. A kutatási irányok között szerepel a genetika, mint örökletes tényező, fertőző ágensek (baktériumok, vírusok), az immunműködés zavarai – ezen belül népszerű felvetés, hogy az immunrendszer a bélfalban élősködő mikroorganizmusokra reagál a gyulladással – és környezeti tényezők.
Okozhatja-e ételallergia a collitis ulcerosát?
Nem. Attól még, hogy bizonyos ételek fogyasztása ronthat a betegséggel élő ember közérzetén (ezeket az ételeket érdemes kerülnie), ezt a betegséget nem tápanyagok okozzák, és ételek nem fokozhatják magát a gyulladást sem.
Okozhatja-e stressz a colitis ulcerosát?
Nem. A stressz ronthatja a betegség progresszióját, a stresszmentes élet pedig hozzájárulhat a tartósan tünetmentes időszakok eléréséhez, de erre a tényezőre biztosan nem vezethető vissza a kórkép kialakulása.
Mellőzni kell-e a tejet az étrendből fekélyes vastagbélgyulladással élve?
Kizárólag akkor, ha az illető páciens egyben tejcukorérzékeny is. Ezt egyszerű vizsgálattal meg lehet állapítani. Amennyiben nem tejcukorérzékeny valaki, de nem érzi jól magát tej fogyasztása után, úgy jól teszi, ha nem fogyaszt tejet.
Mekkora szerepe van a diétának a colitis ulcerosa kezelésében?
Nem bizonyos ételek elhagyása a cél, hanem a betegség következtében elveszített ásványi anyagok, folyadék, fehérje, vas, stb. pótlása az étkezés során. Ezért érdemes az értrendről szakorvossal és dietetikussal egyeztetni. Egyéni tapasztalás útján természetesen bármi rontja a tüneteket, azt ki kell hagyni a menüből.
Mikor van szükség műtétre a fekélyes vastagbélgyulladásban?
Amennyiben a betegség nem reagál semmilyen gyógyszeres terápiára, vagy toxikus vastagbéltágulat, esetleg rosszindulatú elváltozás, perforáció vagy életveszélyes vérzés alakul ki, a vastagbelet operáció során eltávolítják. Ekkor lehet szükség ideiglenesen vagy véglegesen sztómára, ami lehetővé teszi, hogy a bélsár a hasfalon vágott nyíláson keresztük távozzon. Idővel a vékonybél alsó része tárolóvá tágulhat. A műtét végleges megoldást jelent, de kockázatos beavatkozás.
Ki kaphat biológiai terápiát?
A szakorvosok a gyulladásos bélbetegségek kezelését elhelyezkedésük, súlyosságuk, a társult szövődmények és a korábbi gyógyszerek alapján választják meg, ezért mondjuk, hogy ezekben a kórképekben személyreszabott terápiát alkalmaznak. Különösen igaz ez a Crohn-betegségben és colitis ulcerosában egyaránt alkalmazható biológiai terápiákra. Szakmai körökben „top-down” kezelésnek nevezik a biológiai és immunmoduláns kezelés korai bevezetését, melynek célja a tartós remisszió elérése, a nyálkahártya regenerálódása és a szövődmények megelőzése. A napi gyakorlatban azonban a „step up”, vagyis a cikkünkben is bemutatott felépített kezelést részesítik általában előnyben (melynek során a biológiai terápia az utolsó választás, amennyiben a páciensnél más készítménnyel, illetve azok kombinációjával nem érhető el tartósan tünetmentes időszak és a nyálkahártya gyógyulása). Ennek oka egyrészt az, hogy túlsúlyban vannak a betegség enyhébb formájában szenvedő érintettek, de szerepet játszanak költséghatékonysági szempontok is. Az immunmoduláns,-, és a biológiai terápia súlyosabb mellékhatásprofiljával szintén indokolják a megfontolást. Ezeket a terápiákat Magyarországon IBD Centrumokban adják.
Okoz-e rákot a Colitis ulcerosa?
A Fekélyes vastabélgyulladás a vastag-, és végbélbélrák egyik kockázati tényezője ( különösen 8-10 éves fennállása esetén), vagyis nem jelenti azt, hogy az érintettek bizonyosan rákosak lesznek, viszont fontos a rosszindulatú kórkép megelőzésére figyelmet fordítani.
Felhasznált irodalom:
