Epekő K80 ICD-11: DC11 (Cholelithiasis)
Epekő: oka, kialakulása, tünete és kezelési lehetőségei
Az epekő az epehólyagban kialakuló szilárd képződmény. A legtöbb esetben az epekövesség nem jár együtt sem szabad szemmel is látható tünetekkel, elváltozásokkal, sem pedig fájdalommal vagy működési zavarokkal. Az epekő azonban időnként elzárhatja az epevezetéket, mely erős görcsöket, hányingert, hányást okozhat.
Az epekő oka és kialakulása
Az epehólyag a hasüregben jobb oldalt, a máj közelében elhelyezkedő szerv, alakja a körtére hasonlít. Az epehólyag tárolja az epét, ezt a sötét sárgás-zöldes folyadékot, melyre elsősorban az elfogyasztott zsírok feldolgozásához van szükségünk. Az epekő tulajdonképpen az epehólyagban kialakuló szilárd képződmény. Epekő akkor alakulhat ki, ha az epehólyagban jelen lévő vegyületek koncentrációja olyan magassá válik, hogy azt az epefolyadék már nem tudja feloldani. Ezek a vegyületek idővel mikroszkopikus kristályokká állhatnak össze, ezek a kristályok pedig megtapadhatnak az epehólyag váladékában. Az évek folyamán ezek a váladékból és kristályokból álló képződmények egyre nagyobbakká és keményebbé válnak.
Az epekövek kialakulásában három tényező játszik nagy szerepet:
- az epehólyagban található vegyületek, az epehólyag ürülésének sebessége és gyakorisága, illetve az, hogy milyen proteinek vannak a májban és az epében. Ha az epehólyagban található vegyületekben több a koleszterin, és kevesebb az epesó, nagyobb a valószínűség az epekőre.
- A másik fontos tényező az epehólyag kiürülése. Minél lassabban, minél nehezebben és minél ritkábban ürül ki az epehólyag, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a benne található vegyületek összeállnak és megszilárdulnak.
- A harmadik tényező a májban, illetve epében lévő, a koleszterin megszilárdulására ható proteinek mennyisége és minősége.
Epegörcs, eperoham: oka, tünetei és kezelése - olvasson tovább!
Az epekövek összetételüket tekintve két nagyobb csoportba oszthatók:
- koleszterin kövekre és
- pigment kövekre.
Természetesen léteznek vegyes összetételű epekövek is. A különböző típusú kövek színükben, formájukban és mennyiségükben is eltérhetnek.
Az epekövek mérete a homokszemnyitől a golflabda méretűig terjedhet, és egy-egy ember szervezetében megtalálhatunk egy nagyobb vagy számtalan kisebb követ, sőt az is előfordulhat, hogy egy nagy epekő mellett több kisebb kő is kialakul. Az 5 cm-nél nagyobb epekövek nagyon ritkák. Két érdekes rekord: az eddigi legnagyobb, laparoszkópos műtéttel eltávolított epekő közel 13 cm-es volt, és szinte az egész epehólyagot kitöltötte; a legtöbb, mintegy 11 950, 2 és 5 mm közötti epekövet pedig egy indiai orvosi csapat távolította el egy 51 éves betegből.
Mit árul el az epekő színe?
Az epeköveket alkotó fő vegyületek alapján megkülönböztetünk koleszterin köveket és pigment köveket, valamint vegyes összetételű epeköveket. Ezek színe, mérete, mennyisége is eltér.
A koleszterin kövek fő összetevője a koleszterin, 80 százalékban ebből az anyagból állnak. Színük a halványsárgától a sötétbarnáig terjedhet, de fehér vagy sötétzöld kövek is kialakulhatnak. Általában egyetlen nagyobb, ovális, 2-4 cm méretű kő alakul ki az epehólyagban. Jellegzetessége még a koleszterin köveknek, hogy a közepükön sötétebb pont található. A koleszterin kövek a leggyakoribbak.
A pigment kövek fő összetevője a bilirubin, vagyis a vörösvérsejtek lebontása során keletkező anyag, de nagyobb mennyiségben találhatunk bennük kalciumsókat is. A pigment kövek színe sötétbarna vagy fekete. Általában több, apró kő alakul ki az epehólyagban. A pigment kövek jóval ritkábbak, mint a tisztán koleszterin kövek.
A vegyes összetételű kövek részben koleszterinből, részben pedig más anyagokból (pl. kalcium-karbonátból, bilirubinból, kalcium-bilirubinátból, kalcium-sztearátből) állnak. Kialakulásukban nagy szerepe van az epehólyagot, illetve epevezetéket érintő fertőzéseknek. A vegyes összetételű kövek az epekövességgel küzdő betegek 5-20 százalékánál mutathatók ki.
Epidemiológia
Az epekő gyakori betegség, a becslések szerint a felnőttek 10-15 százalékának vannak epekövei. A betegek nagy része 40 év feletti, és majdnem kétszer-háromszor több közöttük a nő, mint a férfi. A tüneteket is mutató, vagyis epegörcsökkel járó epeköves betegek aránya 5 százalék alatt van.
Kinél alakulhat ki epekő?
Az epekő hosszú évek, akár évtizedek alatt alakul ki, így minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegségre. A szakemberek szerint az epekövek kialakulásában külső és belső tényezőknek egyaránt szerepe van, ezek egy részét (például a genetikai örökségünket) nem tudjuk befolyásolni, másokra viszont komoly hatásunk van.
Az epekövesség rizikóját növelheti:
- a túlsúly
- a terhesség
- a metabolikus szindróma
- a túl sok finomított szénhidrátot tartalmazó étrend
- a krónikus székrekedés
- a rendszertelen étkezés
- a folsavban, magnéziumban, kalciumban vagy C-vitaminban szegény étrend
- a kevés folyadék
- a hirtelen fogyás (pl. gyomorszűkítő műtét után)
- a lisztérzékenység (cölikália)
- a Crohn-betegség
- a májcirrózis
- az epeutakat érintő ismételt vagy krónikus fertőzések, pl. epehólyag-gyulladás
- a protonpumpa-gátló gyógyszerek hosszú ideig történő alkalmazása
- az ösztrogén, illetve a progeszteron magas szintje
- ha a közeli családtagoknak (szülőnek, testvérnek) is volt epeköve
Az epekő tünetei és jelei
Az esetek legnagyobb részében, mintegy 80 százalékában az epekőnek nincsenek tünetei. Az epekő (bizonyos eseteket kivéve) nem jár együtt fájdalommal, szabad szemmel látható, külső elváltozásokkal, nem befolyásolja az epehólyag vagy a máj működését.
Az epekövesség legjellegzetesebb, egyben legfájdalmasabb tünete az ún. epegörcs (eperoham vagy epekólika). Az, hogy ki tapasztalja meg az eperohamot, illetve, hogy a tünetei mennyire erősek, általában nem függ sem az epekövek számától, sem pedig azok nagyságától.
Az eperoham, vagyis az „aktív” epekövesség tünetei lehetnek:
- a has jobb felső részén, a jobb bordaív alatt jelentkező rendkívül erős, görcsös fájdalom
- a fájdalom kisugározhat a vállba, a derékba vagy a hátba
- hányinger és hányás
- láz és hidegrázás
- szapora szívverés
- izzadás
- hasmenés
- bőrviszketés
- sárgaság
Az epekő diagnosztizálása
Mivel a legtöbb esetben az epekő nem jár együtt tünetekkel, a betegséget gyakran rutin képalkotó vizsgálatok (pl. hasi ultrahang) során fedezik fel.
Epekő gyanúja esetén elsődlegesen képalkató vizsgálati eljárásokat alkalmaznak, így pl. ultrahangot, röntgent, ritkábban CT-t vagy MRI-t (ezek azonban csak bizonyos típusú köveket képesek kimutatni). Az ultrahangos vizsgálat során már akár 2 mm-es köveket is észlelni lehet, és ezzel a vizsgálattal az epehólyag ürülési funkcióját is ellenőrizni lehet.
A vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata során elsősorban a májfunkciót, a máj működését ellenőrzik. A legtöbb esetben azonban a vér- és vizeletvizsgálatra nem a betegség diagnózisának megerősítéséhez, hanem más problémák kizárásához lehet szükség.
Orvosnál az epekő gyanújával
Ha epekővel vagy annak gyanújával orvoshoz fordulunk, érdemes néhány információt előre összeírni, hogy segíthessük a betegség diagnosztizálását, a megfelelő terápia megtalálását:
- Voltak-e korábban epeproblémáink?
- Volt-e a családunkban epebeteg?
- Követünk-e valamilyen szigorú diétát?
- Mennyire táplálkozunk egészségesen?
- Mennyi alkoholt fogyasztunk?
- Küzdünk-e valamilyen krónikus emésztési panasszal, például székrekedéssel?
- Szedünk-e valamilyen, a hormonrendszerre ható gyógyszert (pl. fogamzásgátlót)?
- Tapasztaltunk-e májbetegségre utaló tüneteket, például sárgaságot?
- Veszítettünk-e a testsúlyunkból viszonylag rövid idő alatt viszonylag sokat?
- Voltak-e az elmúlt hetekben hasi fájdalmaink, különösen étkezés után, zsíros ételek fogyasztását követően?
- Tapasztaltunk-e változást a széklet, a vizelet színében?
Az epekövesség lefolyása és kimenetele
Az epekő kialakulása a szakemberek szerint négy nagyobb szakaszra osztható:
- az ún. litogén szakasz, melyben a külső és belső tényezők (pl. az életmód) kedveznek a kőképződésnek
- a tünetmentes szakasz, melyben bár már kialakult egy vagy több epekő, azok nem okoznak semmilyen tünetet és így problémákat sem
- az „aktív”, tünetekkel járó szakasz, melyben ismételten előfordulhatnak epegörcsös epizódok
- komplikált epekövesség, melynél gyulladások, fertőzések is előfordulhatnak
A tünetmentes betegek nagyjából 20-25 százalékánál 10 éven belül megjelenhetnek a tünetek, vagyis az érintett megtapasztalhat egy vagy több eperohamos epizódot.
Vészhelyzet epekő esetén
Az epekövesség legkomolyabb, legfájdalmasabb szövődménye az eperoham. Ez általában önmagában is elég kellemetlen élmény, bizonyos esetekben azonban akár életveszélyessé is válhat. Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a következőket tapasztaljuk:
- a has jobb felső részén, a jobb bordaív alatt jelentkező rendkívül erős, görcsös fájdalom
- a fájdalom kisugározhat a vállba, a derékba vagy a hátba, a lapockák közötti területre
- hányinger és hányás, esetleg hasmenés
- láz és hidegrázás
- szapora szívverés
- izzadás
- bőrviszketés
- sárgaság
- nagyon sötét színű vizelet
- agyagszínű széklet
Az epekő lehetséges szövődményei
Az epekő leggyakoribb szövődményének természetesen a már említett epegörcs tekinthető.
Előfordulhat, hogy az epekő nemcsak ideglenesen tömíti el az epevezetéket. Ez súlyos károsodásokat is okozhat, az epevezetékben, az epehólyagban, a bélrendszerben, sőt a hasnyálmirigyben is. Az epekövesség megnöveli a gyulladásos betegségek (például az epehólyag-gyulladás, epevezeték-gyulladás vagy hasnyálmirigy-gyulladás) rizikóját.
Az epekövek és az általuk okozott betegségek megnövelik az epehólyag-daganatok kialakulásának az esélyét is. Ez azonban rendkívül ritka.
Az epekő kezelési lehetőségei
Az epekő kezelése attól függ, mely stádiumban van a beteg. A tünetekkel nem járó epeköveket általában kezelni sem szükséges.
Az epekő kezelésének legdrasztikusabb, ugyanakkor legtöbbször alkalmazott módszere az epehólyag műtéti eltávolítása. Ezzel megelőzhetők a későbbi epekövek és az epegörcsök is. Az epehólyag eltávolítása történhet a hason képzett bemetszésen keresztül, de laparaszkópiás módszerrel is. Az epehólyag-eltávolítás megfontolandó azokban az esetekben is, ha a betegnek nincsenek tünetei, de egy-egy kő nagyon nagy méretű (2 cm-nél nagyobb), vagy ha nagyobb a májproblémák vagy az epehólyag-daganat rizikója.
Bizonyos esetekben az epekövek az ursodiol (urzodezoxikólsav, UDCA) nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel „feloldhatóak”. A gyógyszert azonban hosszú ideig kell szedni, és alkalmazása nem mindenkinél lehetséges. A gyógyszeres kezelés a koleszterin epeköveknél alkalmazható, és csak 10 mm-nél kisebb kövek esetén (ennél nagyobb kövekre általában nem hat a gyógyszer). A kezelés időtartama minimum 6 hónap, de akár 2 év is lehet. A betegek mintegy 50 százalékánál oldódnak fel a gyógyszeres terápiának köszönhetően az epekövek. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy az epekövek visszatérhetnek: a becslések szerint a betegek 30-50 százalékánál 5 éven belül újra megjelenik a probléma.
Az ún. lithotripszia a kövek szétzúzásával járó beavatkozás, ezt azonban csak kisebb méretű és kevesebb kőnél alkalmazzák.
Megelőzhető az epekő?
Az epekő kialakulásának rizikója hatékonyan csökkenthető az életmód megváltoztatásával. A legfontosabb lépések az egészséges testsúly megszerzése és megtartása, a rendszeres, kiegyensúlyozott, egészséges étrend követése. A finomított szénhidrátokban mellőzése, a rostdús ételek fogyasztása szintén segíthet az epekövek megelőzésében. Kutatások szerint csökkentheti az epekövek rizikóját a kávéfogyasztás, és jó hatással lehet a rendszeres testmozgás is.
Epediéta: megfelelő étrenddel az epekövek ellen?
Az epekövek kialakulása nem vezethető vissza kizárólag az étrendre, számos különböző tényező együttes jelenléte szükséges a betegséghez. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bizonyos ételek kerülése vagy éppen előnyben részesítése tökéletes védekező módszer lehet az epekő ellen. A már említett változtatások (finomított szénhidrátok mellőzése, rostban és vitaminokban gazdag ételek fogyasztása stb.) sem közvetlenül az epekövekre vagy az epehólyagra hatnak. Olyan étel, ital sincs, mely „felolvasztaná” a már kialakult epeköveket.
Mit tehetünk otthon epekő esetén?
Sajnos, nincs olyan házi epekő elleni módszer, melynek hatékonyságát tudományos módszerekkel is sikerült bizonyítani. Ennek ellenére kipróbálhatunk néhány gyógynövényt – természetesen, csak a kezelőorvosunkkal való egyeztetés után! A gyermekláncfű, a máriatövis, az articsóka hagyományosan a máj és az epe gyógyítójának számít, a belőlük készült tea vagy a kivonatukat tartalmazó étrend-kiegészítő serkentheti az epehólyag működését is.
GYAKORI KÉRDÉSEK AZ EPEKŐRŐL
Mit jelent, hogy egy epekő néma?
A csendes epekő vagy néma epekő azt jelenti, hogy a kialakult epekő évekig, sőt akár évtizedekig nem jár együtt tünetekkel, epegörcsöt vagy más problémát nem okoz.
Igaz, hogy minél nagyobb az epekő, annál súlyosabb tüneteket, annál nagyobb fájdalmat okoz?
Az, hogy ki tapasztalja meg az eperohamot, illetve, hogy a tünetei mennyire erősek, általában nem függ sem az epekövek számától, sem pedig azok nagyságától. Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy minél nagyobb egy epekő, annál nagyobb az esély arra, hogy elzárja az epevezetéket.
Mennyire fontos, hogy milyen anyagokból van az epekő?
Az epekövesség okozta tünetek, vagy az esetleges szövődmények szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy milyen anyagokból áll az epekő. Mindegyik okozhat epegörcsöt, eperohamot. A kő összetétele két szempontól lehet lényeges: egyrészt, egyes diagnosztikai eljárások kevésbé sikeresen alkalmazhatóak bizonyos kövek esetén, másrészt, az epeköveket célzó bizonyos terápiák nem minden típusú kő esetén alkalmazhatóak. Például, a gyógyszeres, az epekövek feloldását célzó kezelés, csak a koleszterin kövek ellen lehet hatásos.
Távozhat-e magától az epekő?
Természetesen, előfordulhat, hogy az epekő külső beavatkozás nélkül kikerül a szervezetből. Ezt azonban gyakran nem is lehet bizonyítani, hiszen ez azt jelenti, hogy a kő nem volt nagy méretű, nem okozott panaszokat, nem zárta el az epevezetéket. Nagyobb kövek esetén erre sajnos kicsi az esély. Bár vannak olyan módszerek, melyek azt ígérik, hogy a segítségükkel „átöblíthető” az epehólyag, és gyorsan megszabadulhatunk az epekövektől, ennek nincs tudományos alapja.
Mit ehet, akinek epeköve van?
A legfontosabb az egészséges, kiegyensúlyozott, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az élelmi rostok szerepét sem, a rostdús étrend több irányból is támogathatja az epekövek elleni küzdelmet. A húsfélékből és a tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmú, soványabb változatokat érdemes előnyben részesíteni.
Milyen ételeket kerüljön, akinek epeköve van?
A zsírban és finomított szénhidrátokban gazdag étrend nemcsak az epekövek kialakulásának esélyét növeli, de az epegörcs rizikóját is! Érdemes csökkenteni tehát a sütemények, nagyon zsíros ételek, feldolgozott élelmiszerek és az alkohol mennyiségét az étrendben.
Források:
Medical News Today https://www.medicalnewstoday.com/articles/153981
MedicineNet https://www.medicinenet.com/gallstones/definition.htm
Healthline https://www.healthline.com/health/gallstones
Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/gallstones/symptoms-causes/syc-20354214
Harrison's Gastroenterology and Hepatology (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
Gastroenterology (Wiley Blackwell, 2015.), szerk: Bruce E. Sands
