PAJZSMIRIGYRÁK, PAJZSMIRIGYDAGANAT
Pajzsmirigyrák: tünetei, kiváltó okai és kezelési lehetőségei
A pajzsmirigyrák ritkán fordul elő, azonban az egyik leggyakoribb endokrin daganat. A tünetei akár ugyanazok is lehetnek, mint a jóindulatú elváltozásoké.
A betegség akkor alakul ki, ha a pajzsmirigy sejtjei rendellenesen, kontroll nélkül növekednek. Erre elsősorban a pajzsmirigyen lévő göbös elváltozások hívhatják fel a figyelmet.
Klinikai lefolyását tekintve a betegség három nagy csoportra osztható, amelyeket szövettani vizsgálattal lehet megkülönböztetni.
- differenciált sejtes pajzsmirigyrák,
- differenciálatlan sejtes (szaknyelven anaplasztikus) rák, illetve
- medulláris C-sejtes karcinóma
A pajzsmirigyrák tünetei
A pajzsmirigyrák gyakran lassan fejlődik, és általában nincsenek egyértelmű tünetei, sőt a folyamat kezdődhet teljesen tünetmentesen is. A pajzsmirigyrák nem feltétlenül jár együtt a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével, ezért a betegségre nem hívják fel a figyelmet az azokra jellemző tünetek (pl. testsúlyváltozás, hajhullás, emésztési zavarok).
A pajzsmirigy rákos megbetegedésének tünetei akár ugyanazok is lehetnek, mint a jóindulatú elváltozásoké:
- gyorsan növekvő, fájdalmas vagy fájdalommentes pajzsmirigygöb,
- a nyaki nyirokcsomók tartós duzzanata,
- rekedtség,
- mással nem indokolható köhögés,
- légzési vagy nyelési nehézség.
Mikor forduljon orvoshoz?
Gyorsan növekvő nyaki csomó vagy göb megjelenése esetén mielőbb forduljon háziorvosához vagy endokrinológushoz a rosszindulatú daganat kizárása érdekében, a tünetek hátterében ugyanis más betegségek – jóindulatú sejtosztódás, ciszta vagy pajzsmirigygyulladás – is állhatnak.
A pajzsmirigyrák kiváltó okai
A pajzsmirigyrák kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai és ismeretlen tényezők, valamint az ionizáló sugárzás. A pajzsmirigyrákos esetek előfordulási gyakorisága a csernobili atomkatasztrófa, illetve a hirosimai, nagaszaki atomtámadás következtében emelkedett.
A pajzsmirigyrák diagnosztizálása
A pajzsmirigyrák diagnózisának felállítását nehezíti, hogy a tünetei nem mindig nyilvánvalók. A betegség gyanúja esetén fontos a családi kórelőzmény felállítása a lehetséges genetikai okok feltárása érdekében.
A pajzsmirigydaganat diagnózisát fizikai vizsgálat, laboratóriumi vér- és képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR), a pajzsmirigy izotópos vizsgálata, valamint biopszia (szövettani mintavétel) igazolhatja. Az ún. aspirációs citológia segítségével a göb jó- vagy rosszindulatú elváltozását tudják meghatározni.
A pajzsmirigyrák kezelése
A pajzsmirigyrák az esetek többségében gyógyítható. A kezelése műtéti, nukleármedicinális és sugárterápiás kombinációban történik.
A kezelés hatékonysága függ a daganat differenciáltságától és méretétől is: az 1 cm-nél kisebb ráknál jó a prognózis, de minél nagyobb a daganat, annál rosszabbak a beteg gyógyulási esélyei – ezért fontos a korai diagnózis. A differenciált karcinómák prognózisa jobb.
A betegség kezelése általában műtéti úton – a pajzsmirigy és a regionális nyaki nyirokcsomók teljes eltávolításával – történik. A pajzsmirigy teljes eltávolítása esetén a beteg élete végéig hormonpótlásra szorul. A műtét után radioaktív jódizotóppal történő sugárkezelésre és kemoterápiára is szükség lehet a megmaradt daganatos sejtek elpusztítása érdekében.
Felkészülés az orvosi vizsgálatra
Mivel a pajzsmirigy betegségei igen szerteágazó tüneteket okozhatnak, ezért lényeges, hogy minden, számunkra jelentéktelennek, vagy a betegséggel nem összefüggőnek tűnő tünetről is beszámoljunk, ami az egyéb panaszok mellett jelentkezett. Gondoljuk át, hogy a panaszok állandóan, vagy időszakosan jelentkeznek-e, mi az, amitől felerősödnek?
A pajzsmirigybetegségek kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, ezért kérdezzük meg a családtagokat, hogy náluk jelentkezett-e korábban hasonló panasz.
A hormonális rendszer felborulását az életünkben bekövetkező nagyobb változások, stresszhelyzetek is előidézhetik, ezért érdemes ezt is megemlíteni kezelőorvosunknak, az első vizsgálat alkalmával.
Írjuk össze a rendszeresen szedett gyógyszerek, táplálékkiegészítők listáját. Gondoljuk át azt is, hogy mi mit szeretnénk kérdezni az állapotunkról. Szükséges lehet-e például szüneteltetnünk a sportot, vagy változtatni étkezésünkön?
A pajzsmirigy laboratóriumi vizsgálatai
A pajzsmirigy működése különféle laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizhető. Az ezekhez szükséges vért mintavételi tűvel nyerik ki a könyökhajlatból.
Amennyiben a beteg tünetei a pajzsmirigy alulműködésére (hipotireózis) vagy a pajzsmirigy túlműködésére (hipertireózis) utalnak, a pajzsmirigy rendellenes működésének megállapításához a kezelőorvos ún. pajzsmirigy panelvizsgálatot kér, amely a pajzsmirigy hormonjainak mérését szolgálja, és a következő elemeket tartalmazza:
- TSH: a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésének vizsgálatára, valamint a pajzsmirigybetegségek gyógyszeres terápiájának utókövetésére szolgál.
- TRH: A tireotropinfelszabadító hormon a hipotalamusz által termelt peptidhormon, amely az agyalapi mirigy elülső lebenyében serkenti a TSH elválasztást. Vizsgálja, hogy a pajzsmirigy hormontengelyen magasabb szinten van-e elváltozás.
- Szabad T4 (tiroxin): a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésének vizsgálatára, valamint a kezelés utókövetésére is alkalmazható.
- Szabad T3 vagy össz-T3 (trijód-tironin): a pajzsmirigy túlműködésének vizsgálatára, esetlegesen a kezelés utókövetésére is alkalmazható.
- Bizonyos esetekben a panel ún. T3-gyanta felvétel (T3RU) vizsgálatot is tartalmaz a szabad tiroxin indexének (FTI) kiszámításához. Ez a módszer a pajzsmirigyműködés kiértékelését szolgálja, korrigálva azon fehérjék változásait, amelyek hatással lehetnek az össz-T4 szintre.
- A pajzsmirigy vizsgálat része, hogy megvizsgálják, vannak-e pajzsmirigy ellenes antitestek azaz, Thyreoidea peroxidase antitest (anti-TPO vagy ATPO), Thyreoglobulin antitest (TgAb), Thyreoidea stimuláló hormon receptor antitest (TRAb). Kimutatásuknak autoimmun eredetű pajzsmirigyműködési zavarok elkülönítésében van szerepe.
Amennyiben a beteg tünetei alapján felmerül a pajzsmirigy velőállományában található C‑sejtek számának növekedése (ún. C-sejt hiperplázia) és/vagy a pajzsmirigy rosszindulatú daganatának (medulláris pajzsmirigy-karcinóma, MPC) gyanúja, illetve a beteg az endokrin szervek daganataira (pl. családi halmozódás, genetikai hajlam) veszélyeztetett csoportba tartozik, a kezelőorvos kalcitonin-vizsgálatot kér a laboratóriumtól.
Bizonyos pajzsmirigy eredetű daganatok kezelésének követését, illetve a daganat kiújulásának vizsgálatát szolgálja a tireoglobulin (Tg) elnevezésű fehérje vizsgálata. Ritkábban a fokozott pajzsmirigyműködés (hipertireózis) okának kiderítéséhez is alkalmazhatják.
NEM LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK
Pajzsmirigy ultrahang vizsgálata
Amennyiben a beteg laboreredményeiben eltérés mutatkozik, vagy csomó tapintható a pajzsmirigyben. A szakorvos rutinszerűen kérhet pajzsmirigy ultrahangot, melyen a különböző betegségek által okozott strukturális eltérések ábrázolódhatnak, és segíthetnek a helyes diagnózis felállításában.
Nyaki röntgen, CT
Bizonyos pajzsmirigybetegségek, például struma esetén szükség lehet más képalkotó eljárásra is, annak megítélésében, hogy az elváltozás pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a környező szövetekhez, szervekhez.
Bizonyos esetekben pajzsmirigy-szcintigráfia elvégzésére is szükség lehet
Ennek során kis mennyiségű Tc-99m radioaktív anyagot adnak be injekcióban vagy szájon át a betegnek. Ez az anyag a jódhoz hasonlóan viselkedik a szervezetben, a pajzsmirigy sejtjei felveszik azt, és a gyenge radioaktivitás egy gammakamerával rögzíthető, így láthatóvá válik az anyag szerven belüli eloszlása, az anyagcsere ritmusa, ami alapján megítélhető a pajzsmirigy működése. A vizsgálatot megelőzően megengedett az étel- és italfogyasztás.
Vékonytű aspirációs citológia
A pajzsmirigy elváltozásainak szövettani vizsgálatához a pajzsmirigy-göb biopsziára, ún. vékonytű aspirációs citológiai vizsgálatára van szükség. A járóbeteg szakrendelőben végzett beavatkozás minimális fájdalommal jár, és mindössze néhány percet vesz igénybe. A vizsgálat során a szakorvos ultrahang segítségével meghatározza a göb helyét, majd egy vékony tűvel mintát vesz a megjelölt helyen.
Szűrővizsgálatok
Az újszülöttek születést követő néhány napon belül elvégzett vizsgálataival, többek között az anyagcsere betegségek időben történő felismerésével és kezelésével elkerülhető az életet veszélyeztető vagy élethosszig tartó súlyos állapot kialakulása, illetve csökkenthető az így kiszűrt betegség súlyossága. Magyarországon a születést követő első és negyedik nap között megtörténik az újszülöttek kötelező fizikális vizsgálata, aminek részét képezi a pajzsmirigy működésének ellenőrzése is.
A pajzsmirigy-eltávolítás javallatai
Az endokrinológiai kivizsgálás eredményei az alábbi betegségek esetén indokolhatják a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítását (tireoidektómia):
- A pajzsmirigy göbös vagy kiterjedt (diffúz) megnagyobbodása (strúma, golyva) fennállásakor mindenképpen műtét javasolt (abszolút műtéti javallat).
- A rosszindulatú daganat, azaz pajzsmirigyrák gyanúja (hideg göb) esetén, illetve ha a megnövekedett pajzsmirigy légzési vagy nyelési nehézséget okoz (a mirigy kozmetikai okokból történő részleges eltávolításának elmaradása nem veszélyezteti az egészséget).
- A pajzsmirigy túlműködése (hipertireózis) esetén – amennyiben a gyógyszeres kezelés és a radiojód-kezelés nem vezet eredményre, vagy a beteg allergiás a kezelésében alkalmazott gyógyszerekre.
- A pajzsmirigyből vett minta szövettani eredménye (vékonytű-biopszia) alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a pajzsmirigy elváltozása rosszindulatú vagy sem.
Vizsgálatok pajzsmirigy-eltávolítás előtt
A műtétet megelőzően, a beteg általános állapotának és altathatóságának felmérése céljából, az alábbi rutinvizsgálatok elvégzésére van szükség:
- laboratóriumi vizelet- és vérvizsgálat,
- hormonvizsgálatok,
- antitest-vizsgálatok,
- vércsoport meghatározása,
- EKG-vizsgálat,
- mellkasröntgen,
- belgyógyászati vagy gyermekgyógyászati vizsgálat,
- szükség esetén genetikai vizsgálat.
A fentieken túl képalkotó eljárásra is sor kerülhet a betegség kiterjedésének pontos felmérésére (ultrahangos, illetve izotópos vizsgálat, MR, CT).
A pajzsmirigy-eltávolítás menete
A pajzsmirigy-műtétet megelőzően, éjfél után ételt és italt fogyasztani már nem szabad. Tájékoztatni kell a kezelőorvost, ha közvetlenül a műtét napja előtt felső légúti fertőzés vagy bármilyen lázas megbetegedés fordult elő, mert ebben az esetben szükséges lehet a beavatkozás elhalasztása.
A pajzsmirigy műtéti eltávolítása általános altatásban történik. Az altatóorvos (aneszteziológus) a műtét alatt folyamatosan figyelemmel követi a beteg szívműködését, vérnyomását és egyéb élettani paramétereit. A beavatkozás során a sebész-szakorvos metszést ejt a nyakon, majd – a pajzsmirigyet ellátó erek lekötését követően – elvégzi a feltárt pajzsmirigy részleges, csaknem teljes, avagy teljes eltávolítását. A pajzsmirigy kóros elváltozásának típusától függ, hogy a sebészi beavatkozás során csak a pajzsmirigy egyik lebenyét metszik ki (lobektómia), vagy a szerv teljes eltávolításra sor kerül, esetleg meghagyva egy kis mennyiségű pajzsmirigy-szövetet. A harmadik lehetőség szerint az egész pajzsmirigyet pajzsmirigy-szövet hátrahagyása nélkül távolítják el.
A pajzsmirigy eltávolítása – hagyományos műtéti eljáráson kívül – endoszkópos beavatkozással is történhet, amely alkalmazására egyéni mérlegelés alapján, ritkán kerül sor. Ebben az esetben nem a nyakon ejtett keresztmetszéssel, hanem a beteg száján vagy állán, esetleg a hónalj vagy a szegycsont irányából, kisebb metszésen keresztül kerül a vékony endoszkóp bevezetésre.
A pajzsmirigy-eltávolítás lehetséges szövődményei
Ritkán, de előfordulhat a műtéti terület 24 órán belüli utóvérzése, melynek csillapítása szükség esetén a seb műtéti feltárásával történik. Továbbá előfordulhat sebfertőzés – ez esetben antibiotikumok alkalmazása válhat szükségessé.
Szintén ritka szövődmény a hangszalagot beidegző ideg műtét közbeni sérülése. Egyoldali sérülés rekedtséget és félrenyelést okozhat, kétoldali sérülés – súlyosabb esetben – akár azonnali gégemetszést is igényelhet. A műtét során érheti az ideget kisebb, mechanikus károsodás is (műtét közbeni nyomás, húzás), ám ez csak átmeneti, a működés néhány hónap alatt magától helyreáll.
Műtét után előfordulhat (ritkán) a pajzsmirigy-túlműködés heveny fellángolása (tireotoxikus krízis), amely magas lázzal, szívritmuszavarral, nagyfokú nyugtalansággal jár együtt, és intenzív osztályon történő ellátást igényel.
A mellékpajzsmirigyek kimetszése, illetve csökkent érellátása miatt a vér kalciumszintje a normális érték alá csökkenhet (hipokalcémia), aminek tünetei – zsibbadás a száj körül, lábszár- és törzsizom-görcsök, nyelési nehezítettség, stb. – a műtétet követő első héten jelentkezhetnek. Ezért a beavatkozás után többször ellenőrzik a vér kalciumszintjét.
Műtét utáni gondozás
A pajzsmirigyműtét utáni (poszt-operatív) gondozás legfőbb célja a szövődmények megelőzése és kezelése.
A pajzsmirigy-eltávolítást követően a műtéti terület fájdalmassá, duzzadttá válhat. A beteg átmeneti rekedtséget, illetve a hangja gyengeségét tapasztalhatja, és előfordulhat légzési nehezítettség is. A sebváladék a műtét során behelyezett vékony csövön (dréncső) keresztül távozik. A dréncső eltávolítása a műtét másnapján, a varratok kiszedése 7-10 nap elteltével történik. A vérrögképződés megakadályozása céljából trombózismegelőző készítmény beadása szükséges, a bőr alá beadandó (szubkután) injekció formájában.
Mit tehet pajzsmirigy-eltávolítás esetén?
A műtéten átesett beteget – a beavatkozás módjától és a páciens általános állapotától függően – néhány nap elteltével hazabocsátják. A hazatérést követően a beteg folytathatja a szokásos napi aktivitását, de nagyobb erőkifejtéssel járó tevékenységet csak tíz nap elteltével végezhet, és a fizikai terhelést fokozatosan kell bevezetnie. Ügyelni kell arra is, hogy ne érje víz a műtéti sebet annak gyógyulásáig. Ha a műtét helyén gyulladást, vérzést, duzzanatot vagy váladékot észlel, azonnal jelentkezzen a kezelőorvosánál!
Teljes pajzsmirigy-eltávolítást követően gyógyszeres hormonpótlásra, illetve a vér kalciumszintjének csökkenése esetén a kalcium pótlására van szükség, aminek beállítását endokrinológus szakorvos végzi el. A pajzsmirigy eltávolítását követően a betegnek élete végéig rendszeres orvosi ellenőrzésen kell részt vennie.
GYAKORI KÉRDÉSEK A PAJZSMIRIGYRÁK KAPCSÁN
A pajzsmirigyrák leginkább a fiatalabb nőket veszélyezteti?
Bár senki sincs védve a pajzsmirigy daganattól, ám az ACS (American Cancer Society) felmérése szerint leginkább a fiatalabb nőknél diagnosztizálják a pajzsmirigyrákot. Ennek oka pontosan még nem tisztázott, ám valószínű, hogy a hormonális rendszerben kell keresni a magyarázatot.
Rekedtség, nyelési nehézég, megnagyobbodott nyirokcsomók - ez már biztos, hogy pajzsmirigydaganat?
A pajzsmirigyráknak egyértelmű tünetei nincsenek, hiszen a jóindulatú göbök is ugyanolyan tüneteket produkálhatnak. Mégis, akkor gyakoribb, amikor rekedtségről, a hang mélyüléséről, nyelési és légzési nehézségről, valamint megnagyobbodott nyirokcsomókról panaszkodik a beteg. Természetesen ilyen esetekben sem kell megijedni, ugyanis a jóindulatú elváltozások is hasonló tünetekkel járhatnak.
A rosszindulatú pajzsmirigyráknak több típusa is lehet?
A pajzsmirigyrákoknak több típusa van, szöveti szerkezetük és aszerint, hogy mennyire kifejlett sejtből indulnak ki. Ezek alapján megkülönböztetünk papilláris, follikuláris, medulláris és anaplasztikus rákot. A prognózis az első két esetben a legjobb, és szerencsére ez a kettő fordul elő a leggyakrabban.
A pajzsmirigydaganat egyenlő a pajzsmirigy hormontermelési zavarával?
Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy daganat – legyen az jó-vagy rosszindulatú- nem feltétlen jár együtt a pajzsmirigy alul-vagy túlműködésével. Éppen ezért sokszor nem is hívja fel rá olyan tünet a figyelmet, mint pl. a testsúlyváltozás, hajhullás, emésztési zavarok- mondja dr. Békési Gábor PhD., a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Előfordul, hogy ki kell venni az egész pajzsmirigyet?
Attól függően, hogy jó-vagy rosszindulatú elváltozásról van szó, pajzsmirigy műtétre lehet szükség, melynek során eltávolítják vagy az egész szervet, vagy csupán egy részét a pajzsmirigynek (az előbbi esetben értelemszerűen hormonpótlásra szorul élete végéig a beteg). A műtét után sokszor izotópkezelésre is sor kerül, hogy ne maradjanak daganatos sejtek.
A pajzsmirigy jóindulatú daganataival a legtöbb esetben nincs teendő, rendszerint megfigyelést, ultrahangos ellenőrzést javasolnak az orvosok. Ha azonban a göb nagysága meghaladja a 3 centimétert vagy nyomja a mellette levő légcsövet, akkor műtéti eltávolításra van szükség.
Olvasta már? További cikkek a pajzsmirigyről:
- Ilyen tünetekkel jár a pajzsmirigyrák
- Pajzsmirigyproblémák: ezért vigyázzunk a jóddal!
- Pajzsmirigyrák: ezek az általános tünetek daganatra is utalhatnak
- Mikor műthető a daganat? Ezért lehet jó hír a beteg számára
- Pajzsmirigy túlműködés tünetei, kezelése
- Tudta, hogy szemproblémákat is okozhat a pajzsmirigy zavara?
- Pajzsmirigy túlműködés: műtétre is sor kerülhet
- Pajzsmirigyrák: ezek a kezelési lehetőségek, terápiák
- Mi a teendő, ha göbös a pajzsmirigy?
- Pajzsmirigy-alulműködés: ezeket az élelmiszereket kerülje
- Mennyi jódra van szükségünk?
- Ilyen tünetekkel jelez a hasa, ha pajzsmirigy betegsége van
- Hormonzavar: ezek az árulkodó jelek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
