Mi a melanóma? Ezek a melanóma tünetei, okai és kezelési lehetőségei

2024.06.18.

melanóma bőrrák melanóma tünetei napfény UV-sugárzás

Évről évre több a melanómás esetek száma, melyet a legveszélyesebb bőrrák típusként tartanak számon. Ismerje meg kialakulásának okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit.

A kétezres évektől világszerte másfélszeresére nőtt a bőrrákos esetek száma (Magyarországon még jobban). Legagresszívabb típusa a melanóma, melyet évente közel 25 ezer magyarnál fedeznek fel - ez kétszerese annak, amit az ezredforduló elején mértek. Lássuk, mit érdemes tudni a gyakran ártalmatlan anyajegynek kinéző rosszindulatú daganatról.

Mi a melanóma?

A melanóma a legveszélyesebb bőrrák típus, mely kezelés nélkül a legmagasabb halálozási kockázattal rendelkezik. Igen gyorsan növekszik és képes bármely szervre átterjedni. A daganat a melanocitákból indul ki (ezek termelik a bőr színét adó sötét pigmentet, a melanint). A bőrben lévő kóros sejtek ekkor kontrollálatlan módon növekedésnek indulnak és osztódnak.

A melanómák körülbelül 30%-a képződik meglévő anyajegyekben, a többi "üres" bőrfelületen jelenik meg. Ennek ellenére az, hogy hány anyajeggyel rendelkezik valaki, segíthet megjósolni a melanóma kialakulásának kockázatát. A rizikót azért fontos tudni, mert a daganat gyors növekedési üteme miatt a kezelés késése életveszélyes is lehet. Amennyiben valaki ismeri a kockázatát, akkor fokozottan figyelheti a bőrén lévő változásokat és járhat el rendszeresen a szűrésekre.

Mi a melanóma oka?

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a melanóma fő kockázati tényezője a túlzott napfénynek való kitettség - különösen a fiatal korban bekövetkező leégés. Statisztikák szerint a melanómák 86%-át a nap ultraibolya (UV) sugarai okozzák, mivel ezek károsíthatják a sejtek DNS-ét, megváltoztatva azokat a géneket, amelyek befolyásolják a sejtek növekedését és osztódását.

Fontos tudni, hogy nemcsak nap, de a szoláriumokból származó UV-sugárzás is növeli a melanóma kockázatát - éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet rákkeltőnek minősítette. A szoláriumhasználat az Egyesült Államokban évente több mint 6000 melanómás esethez köthető.

A melanóma tünetei

A melanóma korai felismerése kulcsfontosságú a gyógyulás szempontjából. Az MDT (Magyar Dermatológiai Társulat) hangsúlyozza, hogy havonta 15-20 percet mindenki szánjon arra, hogy a teljes testén önellenőrzést végezzen!

A szakemberek többsége az úgynevezett ABCDE-szabály alkalmazását javasolja az önvizsgálat során. Ekkor a következőket figyelje:

aszimmetria (asymmetry): szabálytalan az anyajegy alakja
határ (border): elmosódott a határ vagy élesen elkülönül
szín (color): minél több szív van jelen, annál nagyobb a melanóma esélye
átmérő (diameter): a anyajegy nagyobb, mint egy ceruza radírja (6,0 mm)
fejlődés, növés (evolving): változik az anyajegy mérete alakja, színe

Mindezek mellett azt is érdemes tudni, hogy a melanóma nemcsak anyagjegyek, de hámló foltok, nyílt sebek vagy kidomborodó dudorok formájában is megjelenthet.

Mivel egyes daganatok nem felelnek meg az ABCDE-szabálynak, ezért mindenképp forduljon orvoshoz olyan seb esetén, amely nem múlik el, hámlik, vérzik, illetve akkor, ha szokatlan dudorokat vagy kiütéseket fedez fel a bőrén.

A normál anyajegy egyenletesen pigmentált, általában egyenletes, éles szegélyű, szimmetrikus, felületét tekintve sima vagy enyhén szemölcsös felszínű. Gyanúra ad okot, ha elkezd változni az anyajegy, tehát a színe, formája átalakul, vagy ha hirtelen elkezd nőni, viszketni vagy vérezni. Ha változni kezd vagy megsérül, meg kell nézetni orvossal. Forrás: gettyimages.com

A felismerésben segíthet még a "rút kiskacsa" jel

Sokan az ABCDE -szabályon kívül a "rút kiskacsa" jel keresését is igen hasznosnak találják. Ez azon az elgondoláson alapul, hogy míg a legtöbb normál anyajegy hasonlít egymásra, addig a melanómák kitűnnek a többi folt közül - akár a csúnya kiskacsák.

A test mely részén fordulhat elő melanóma?

Melanóma a test bármely részén kialakulhat. Bár a legtöbbször a napfénynek kitett területeken fordul elő (kar, hát, arc, lábak), ám a szemen, a nemi szerveken, a körömágyon, tenyéren, hajas fejbőrön, talpon is keletkezhet. Ritkán előfordulhat a testen belül, például az orrban vagy a torokban is.

Érdekesség, hogy a férfiaknál főleg a törzsön, illetve a hát felső részén alakul ki melanóma, míg a nőknél nagyobb valószínűséggel fordul elő a lábakon.

Melanómák szokatlan helyeken

A melanómák olykor olyan testrészeken is kialakulhatnak, amelyek nem igazán vannak napsugárzásnak kitéve (vagy egyáltalán nem is éri nap). Ezeket rejtett melanómáknak is nevezik, mivel olyan helyeken fordulnak elő, ahol a legtöbb embernek eszébe sem jutna ellenőrzést végezni. Az ilyen melanómák közé tartoznak az alábbiak:

Melanóma a testben, a nyálkahártyában

A nyálkahártya melanóma - ahogy a neve is mutatja - a nyálkahártyában alakul ki. Ez a szövet egyfajta védőréteg, mely az orrot, a szájat, a nyelőcsövet, a végbélnyílást, a húgyutakat és a hüvelyt is béleli. A nyálkahártya melanomáját különösen nehéz felismerni, mivel könnyen összetéveszthető más, sokkal gyakoribb állapotokkal. Amennyiben az említett területeken nem gyógyuló seb vagy szürke, barna, kék, vörös folt jelenik meg, mindenképp forduljon orvoshoz!

Melanóma a szemben

A szem melanómája leggyakrabban a szem fehérje alatti szövetrétegben (uvea) fordul elő és általában a szem azon részén alakul ki, amelyet tükörbe nézve nem látunk -ez jelentősen megnehezíti a probléma felismerését. Ráadásul van, hogy eleinte nem is okoz tüneteket, látászavarok sokszor csak később lépnek fel. Éppen ezért az a jobbik eset, amikor egy növekvő foltot veszünk észre az íriszben, illetve, ha a pupilla alakjának a megváltozását tapasztaljuk- ezek mind a melanóma jelenlétére utalhatnak.

Melanóma a körmök alatt

Az Acral-lentiginous melanoma a melanóma egy igen ritka formája, amely a tenyéren, a talpon vagy a körmök alatt alakul ki. Akral melanóma néven is ismert. Gyakran sötétbarna vagy fekete lapos foltként jelenik meg, bár előrehaladott esetekben göbös és fekélyes is lehet. Szerencsére lassan növekszik - hónapokig vagy évekig is eltarthat, mire invazívvá válik. A melanóma diagnózisok 2-3%-át teszi ki és főleg sötétebb bőrű embereknél fordul elő.

A bőrrák leghalálosabb típusa érintheti a többi között a szemet, illetve a különböző nyálkahártyákat, valamint a körmöket: a körmök alatt és környékén is kialakulhat, beleértve a kéz- és a lábkörmöket egyaránt. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia (AAD) közlése szerint körömmelanoma összességében gyakrabban fordul elő idős és sötétebb bőrű embereknél, de a kockázati tényezők közé tartozik a személyes vagy családi kórtörténet, ahogy a körmöt ért trauma is. Forrás: gettyimages.com

Kiknél alakul ki nagyobb eséllyel melanóma?

volt már melanómája
melanóma a családban
világos bőrrel, szeplőkkel, szőke/ vörös hajjal és kék szemmel rendelkezők
túlzott napozás
hólyagos leégés a múltban
szoláriumhasználat
sok anyajegy (különösen atipikus)
legyengült immunrendszer

A melanóma stádiumai

A melanóma diagnosztizálása során igen fontos annak stádiumának meghatározása, melynek során meg lehet tudni, hogy a rák mennyire terjedt el a szervezetben, milyen mélyen van a bőrben, hogy érinti-e a nyirokcsomókat is és ha igen, akkor melyeket.

A melanómát 5 stádiumra osztják (0-tól IV-ig) és egyes szakaszoknak több alcsoportjai is vannak (A-tól D-ig) Minél nagyobb a szám és a betű, annál kiterjedtebb a betegség, és (általában) annál rosszabb a prognózis .

0. stádiumú melanóma

A daganat csupán a bőr felső rétegére korlátozódik, vagyis a rákos sejtek csak a bőr külső rétegében (az epidermiszben ) találhatók, és nem nőttek mélyebbre (a dermiszbe ). Ekkor a rák még nem terjedt át a nyirokcsomókra és egyéb távolabbi helyekre.

I. stádiumú melanóma

Ekkor már epidermiszben és a dermisben is vannak rákos sejtek. A melanóma legfeljebb 2 mm vastag és ha van fekélyesedés, az csak mikroszkóp alatt látható, szabad szemmel nem. Nem képez áttéteket és nem érinti a nyirokcsomókat sem. Az I. stádiumú melanómának két alcsoportja van: IA és IB. Ezeket a daganat mélysége és a fekélyesség alapján különböztetik meg.

IA: fekély nélküli 0,8 mm-nél kisebb melanómák
IB: 0,8 mm-nél kisebb fekélyes daganatok és a 0,8 mm- 1,0 mm közötti fekélyes vagy anélküli daganatok

II. stádiumú melanóma

A II. stádiumú melanómát a daganat vastagsága és fekélyesedése határozza meg. Ekkor az epidermiszben és a dermisben is vannak rákos sejtek. Sem a nyirokcsomókra, sem távolabbi helyekre nem terjedt át. Fekélyesedés ekkor is csak mikroszkóp alatt látható, szabad szemmel nem.A II. szakasznak három alcsoportja van: IIA, IIB, IIC.

IIA: a daganat 1,01 – 2,0 mm vastag, fekélyes, VAGY a daganat 2,01 – 4,0 mm vastag, ám fekély nélkül.
IIB: a daganat 2,01-4,0 mm vastag, fekélyes, VAGY a daganat 4,0 mm-nél nagyobb, ám fekély nélkül.
IIC: a daganat nagyobb, mint 4,0 mm vastag, fekélyes.

III. stádiumú melanóma

Ekkor a rák átterjedt egy vagy több közeli nyirokcsomóra, illetve már a nyirokerek mentén van. Távoli helyekre nem képzett még áttéteket. A III. stádiumú melanómának négy alcsoportja van: IIIA, IIIB, IIIC, IIID. Ez esetben az alkategóriákba való besorolás már hosszas és bonyolult.

IV. stádiumú melanóma

A IV. stádiumú melanómában a rák az eredeti daganat helyéről és a regionális nyirokcsomókon túl a test távolabbi területeire is átterjedt. A metasztázisok leggyakoribb helyei a távoli bőr és nyirokcsomók, a tüdő, a máj, az agy, a csont és/vagy a belek. Ekkor már nincsenek alcsoportok az úgynevezett TNM rendszer adja meg a rák pontos stádiumát, mely többek között az áttétek elhelyezkedésén és az LDH szintjén alapul (a magas LDH-szinttel rendelkező betegek túlélési esélye rosszabb).

A IV-es stádiumú melanómák csoportjába azok a melanomák tartoznak, amelyek már nemcsak az elsődleges tumorhoz közel eső, hanem a távoli nyirokcsomókba vagy a belső szervekbe is áttéte(ke)t adtak. A melanomák leggyakrabban a tüdőkbe adnak áttétet, ezt követően pedig a májba, az agyba, a csontokba és az emésztőszervrendszerbe (gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél). Forrás: gettyimages.com

Veszélyes melanóma típus: nodurális melanóma

Az összes melanómás esetek mintegy ötödét az úgynevezett noduláris melanóma adja, mely egy igen agresszív, gyorsan növő és hamar áttéteket képző típus. Más, mint a többi melanóma, hiszen ekkor nem anyajegyszerű foltokat kell keresni, illetve azok változásait figyelni, hanem a bőrből félgömbszerűen kiemelkedő göböt, dudort kell keresni, mely kemény és szabályos szélekkel rendelkezik. Színe lehet barna, fekete, rózsaszín, kékes, lilás, de bőrszínű is. Bárhol kialakulhat, de leggyakrabban az arc, hát, láb, illetve a mellkas érintett.

Amennyiben gyanús anyagjegyet lát, mindenképp forduljon szakemberhez! A diagnózist a tünetek alapján állítja fel a bőrgyógyász. A melanóma felismerésében nagy szerepe van a dermatoszkópnak, mely 10-szeres, 20-szoros, sőt, olykor még ennél is nagyobb nagyítással lehetővé teszi a bőr mélyebb rétegeinek vizsgálatát. Ezáltal meghatározható az, hogy szükség van-e bizonyos anyajegyek eltávolítására vagy sem.

A foltok elváltozásainak követésére a legalkalmasabb műszer ennek továbbfejlesztett változata, a videódermatoszkóp. Ekkor a bőrre egy mikrokamerát helyeznek, amely húsz-százhúszszoros nagyítással a felhám alsó rétegéig képes képet készíteni. A vizsgálat jó oldala egyrészt az, hogy nem jár fájdalommal, ráadásul segítségével remekül nyomon lehet követni a változásokat.

Mindezeken kívül az orvos elrendelhet biopsziát, (PET) CT-t, MRI-t és vérvizsgálatot is a pontos diagnózis felállítása céljából.

A diagnózist a tünetek alapján állítja fel mindig a dermatológus (bőrgyógyász). A festékes anyajegyek és pigmentált foltok elváltozásainak követésére a legalkalmasabb műszer a videódermatoszkóp, melynek segítségével a bőr felső rétegeibe is betekinthet a szakorvos. A bőrre egy mikrokamerát helyeznek, amely húsz-százhúszszoros nagyítással a felhám alsó rétegéig, az ún. bazális sejtekig képet tud készíteni. Ezek a sejtek szabad szemmel már nem vizsgálhatók. A vizsgálat nem jár fájdalommal, és a beteg számára is láthatóvá teszi a vizsgálat menetébe a képernyőn keresztül az anyajegyet vagy melanómát. Forrás: gettyimages.com

Évente érdemes melanóma szűrésre menni

Általánosságban az orvosok azt javasolják, hogy évente menjünk el melanóma szűrésre, még akkor is, ha nincsenek gyanús anyajegyeink. Ez azért fontos, mert így idejében fény derülhet a rosszindulatú daganatra, még mielőtt az áttéteket képezne. A rizikócsoportba tartozóknak (világos haj, világos bőr, sok anyagjegy) még gyakoribb szűrést javasolnak: számukra azt ajánlják, hogy lehetőleg félévenként menjenek ellenőrzésre.

A szűrés ideális ideje a tavaszi/őszi időszak.

Természetesen az otthoni önvizsgálat a szűrések mellett sem maradhat el!

A melanóma kezelése

A melanóma kezelésének szerves része gyakran a műtét, melynek során megpróbálják eltávolítani a daganatot. Amennyiben vékony a daganat, úgy a biopszia során teljesen eltávolítható - így ekkor meglehet, hogy nincs is szükség további kezelésre. Más esetekben a sebész eltávolítja a melanómát, valamint a körülötte lévő egészséges szövetek egy részét. Ha a daganat mélyen a bőrbe hatolt, úgy fennáll annak a veszélye, hogy a rák továbbterjed. Ezért a műtéten kívül gyakran más kezeléseket alkalmaznak annak érdekében, hogy az összes rákos sejt elpusztuljon. Szükség lehet eltávolítani a nyirokcsomókat, valamint az orvos kemo-immun- illetve sugárterápiát is javasolhat.

Hogyan előzhető meg a melanóma?

kerülje a napozást és keressen árnyékot, különösen 10 és 16 óra között
ne szoláriumozzon
viseljen széles karimájú kalapot, napszemüveget
minimum 30-as faktorszámú (SPF), széles spektrumú fényvédőt használjon. 1,5-2 óránként kenje be magát (még gyakrabban úszás után, vagy ha erősen izzad)
használjon fényvédős ajakbalzsamot
a szabadban viseljen olyan ruhát, amely védi bőrét a napsugárzástól

Az étrend szerepe a melanóma megelőzésében

Az Amerikai Rákellenes Társaság a melanóma kockázatának csökkentése érdekében a növényi alapú étrendet javasolja az állati alapú helyett (ahogy az összes rák megelőzése kapcsán). Egyre több bizonyíték utal ugyanis arra, hogy a növények erőteljes hatást fejtenek ki a rák elleni küzdelemben, mivel tele vannak értékes tápanyagokkal, koleszterinmentesek és rostban gazdagok. Néhány kutatás kimutatta, hogy a mediterrán étrend jó választás lehet a melanóma prevenciójában.

Lássuk, mikre érdemes figyelni:

napi teafogyasztás: a teában található polifenolok (növényi antioxidánsok) erősíthetik az immunrendszert. (A zöld tea több polifenolt tartalmaz, mint a fekete tea)
sok zöldség: a sárgarépa, a keresztesvirágúak és a leveles zöldségek fogyasztása összefüggésbe hozható az invazív melanóma megelőzésével.
heti halfogyasztás: azok, akik hetente esznek halat, kevesebb az esélyük a melanóma kialakulására.

Kutatások kimutatták, hogy összefüggés van a friss élelmiszerekből származó antioxidáns bevitel és a melanóma kialakulása között. A táplálékkiegészítőkben található antioxidánsok ugyanakkor nem bizonyulnak hatékonynak a bőrrák megelőzésében.

Mik a kilátások melanóma esetén?

Ha a melanómát még azelőtt észlelik és kezelik, hogy az átterjedne a nyirokcsomóikra, a prognózis igen jó. Ez azt jelenti, hogy a melanoma 5 éves túlélési aránya közel 100%. Ám minél később fedezik fel, és minél későbbi stádiumban van, annál inkább csökken az esély.

lokalizált melanóma: 0., I. II. stádium : 98,4%
regionális melanóma: III. stádium: 63,6%
áttétes melanóma: IV. stádium: 22,5%

Mi nem melanóma?

Sokan összekeverik a bőrrákot a melanómával. Pedig ez csak részben van így, hiszen számos más bőrrák létezik. Ilyen például a bazálsejtes karcinóma (basalióma), a laphámsejtes karcinóma (spinalioma), a Merkel-sejtes karcinóma, az aktinikus keratózis (ez rákmegelőző állapot). A leggyakoribb a basalioma és a laphámsejtes kacinóma.

Melanóma Klub a Semmelweis Egyetem Bőrklinikáján

A melanóma diagnózisa sokként érheti a betegeket és azok családját. Számukra hozták létre a Melanóma Klubot, hogy a betegek ne érezzék magukat elveszettnek a diagnózis, a kezelések és a kontrollvizsgálatok labirintusában és ne egyedül próbáljanak megküzdeni a szorongásaikkal.

"A Bőrklinika áttétes melanómás betegei minden alkalommal személyre szóló meghívót kapnak, a hozzátartozók bevonásának lehetőségével. A havi rendszerességgel tartott összejöveteleken mindig részt vesz legalább egy orvos, pszichológus, szakasszisztens, önkéntesek. Az indító témafelvetés alkalmanként változik, a betegek szabadon kérdezhetnek az orvosoktól és az előadóktól, emellett megoszthatják betegtársaikkal tapasztalataikat. Igyekszünk Klinikánkon kívülről is fontos szakembereket meghívni: a Hospice Alapítvány munkatársait, onkopszichológust, dietetikust, gyógytornászt. Az összejövetelek során zene és irodalom is segíti a közös gondolkodást, érzelmeink átélését és kimondását"- olvasható a Melanóma Klub oldalán.

GYAKORI KÉRDÉSEK A MELANÓMÁRÓL

Rosszindulatú jelek esetén az egész anyajegyet sebészeti úton el kell távolítani. A súlyosság megítélése függ a szövettani metszetben mért daganat vastagságától, és attól, hogy a rákos sejtek a bőr melyik rétegében találhatók. Amennyiben a mélyebb rétegekben található, vagy a távolabbi szervekbe, és a környező nyirokcsomókba is áttétet adtak, akkor sugár-, kemo, immunterápiára, adjuváns gyógyszeres terápiára kerülhet sor. Forrás: gettyimages.com

Ha leégek, melanómás leszek?

Egyetlen napégés még nem valószínű, hogy bőrrákká fejlődik. Ám a túl sok napozás jelentősen növeli a bőrrák kialakulásának esélyét. A barnulás és a leégés azt jelzik, hogy bőr sejtjei károsodást szenvedtek el. A többszöri túlzott napozás hatására a bőr nemcsak gyorsabban öregszik és szárazzá válhat, de rákmegelőző és rákos elváltozások is kialakulhatnak rajta.

Fájdalmas a melanóma?

Kezdetben lehet, hogy nem tapasztal fájdalmat. A legtöbb bőrrák észrevehető még azelőtt, hogy az fájdalmassá vagy viszketővé válna.

Hány éves kortól érdemes elkezdeni a melanóma szűrést?

Bár a gyermekkorban való túlzott napozás jelentősen megnöveli a későbbiekben a melanóma kialakulásának esélyét, ennek ellenére ilyenkor igen ritka. A legtöbb szakértő azt ajánlja, hogy 20 éves kortól járjunk el a szűrésekre.

Milyen gyorsan növekszik a melanóma?

Bár a melanóma nem jelenik meg egyik napról a másikra, ám fontos tudni, hogy igen gyorsan növekedhet. Akár hat hét alatt is életveszélyessé válhat, ezért fontos a rendszeres önellenőrzés és a mielőbbi kezelés.

Mennyi az esély arra, hogy valakinél kétszer alakuljon ki melanóma?

A legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy azok, akiknek volt már melanómájuk, nagyobb az esélyük arra, hogy későbbiekben ismét kialakuljon náluk a daganat. Azonban a legtöbb esetben ez szerencsére nem következik be. Populáción alapuló vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek mindössze 8–18% -ánál diagnosztizálnak másodjára elsődleges melanomát.