Hererák
A here szilva nagyságú és formájú páros mirigyszerv, mely a hímivarsejtek és egyes férfihormonok (tesztoszteron) termeléséért felelős. A hererák valójában a herékben előforduló összes rosszindulatú daganatot magába foglaló gyűjtőfogalom. A rák (definíció szerint hám eredetű rosszindulatú daganat) mellett a herében számos, sok esetben ismeretlen eredetű rosszindulatú daganat is előfordulhat. Tágabb értelemben ezeket is a hererákok csoportjába soroljuk.
A hererák előfordulása
A here rákos megbetegedése főként fiatal életkorban (20-39 év között) következik be. A betegség gyakorisága 1/250 férfi (0,4%).
A hererák okai
A hererák okai nem ismertek, de előfordulásával gyakrabban kell számolni azoknál, akiknél
a nemi differenciálódás kóros (interszexualitás, hermafroditizmus),
a here herezacskóba történő leszállása elmaradt (rejtett heréjűség, kriptorchizmus),
s családban már fordult elő hererák.
A kórelőzményben lágyéksérv, és/vagy
mumpszos eredetű heregyulladás fordult elő.
További kockázati tényező a korai nemi érés.
A hererák tünetei
A hererák leggyakoribb tünetei
A here és herezacskó duzzanata,
a herében porckemény, szabálytalan felszínű szövettöbblet tapintható,
zsibbadás vagy fájdalom,
csökkent szexuális vágy,
herezacskóban felgyülemlő folyadék,
deréktáji és/vagy alhasi fájdalom,
a here nagyságának hirtelen változása,
véres ondó ürítése.
A hererák diagnózisa
A diagnózis célja a rák azonosítása, a szövettan és a klinikai stádium felderítése.
A rák kimutatása tapintással és ultrahang-vizsgálattal lehetséges. A szövettani beosztás a daganatból kimetszett szövetek mikroszkópos vizsgálatával történik. A rák, a szövettan alapján lehet:
1. Csírasejt-daganat:
kevert szöveti típus,
seminoma,
embrionális karcinóma,
teratóma,
koriokarcinóma,
egyéb.
2. Ivarléc-daganat (sok esetben jóindulatú)
3. Másodlagos daganat:
nyirokcsomó daganat (limfóma),
leukémiás beszűrődés,
áttéti daganat (prosztatából, tüdőből, veséből, festékes bőrdaganatból, stb.).
A diagnosztika másik célja a klinikai stádium meghatározása, mely szerint a daganat kiterjedése szerint lehet:
I. stádiumú: a daganat csak a herékre lokalizálódik,
II. stádiumú: nyirokcsomó áttétek keletkeztek az aorta körül és a hashártya mögött, de még a rekeszizom alatt,
III. stádiumú: Nyirokcsomó áttét a rekeszizom felett is kimutatható kell,
IV. stádiumú: távoli (pl. máj-, tüdőáttétek) keletkeztek.
A stádiumbeosztás meghatározásában leghatékonyabb módszerek a nagy felbontóképességű képalkotó eljárások (CT, MRI, PET). A nyirokcsomók kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát (limfográfia) ma már ritkán végzik.
A hererák terápiája
A kezelés módjai lehetnek: műtét (kasztráció,) sugárkezelés és kemoterápia.
Sebészi beavatkozás során a teljes here eltávolításra szorul – de nem feltétlenül mindkét oldalon.
A kasztráció mellett szokás a hashártya mögötti nyirokcsomók teljes eltávolítása.
Sugárkezeléssel a műtét után visszamaradt daganatos sejtek pusztíthatók el.
Kemoterápia alapkombinációja a Bleomycin-Etoposide-Cisplatin.
A hererák prognózisa
A daganat prognózisa függ a szövettani eredménytől és a klinikai stádiumtól. Mivel a hererák legtöbbször korán kerül felismerésre (könnyen észrevehető fürdés közben). Ezért az ötéves túlélési arány ma már 95% feletti. Seminoma esetén a kiújulás 5 év után sem ritka, ezért tartósabb megfigyelésre van szükség.
Egyéb tudnivalók a hererákról
Az egyik here eltávolítása és mindkét here besugárzása sok esetben maradandó meddőséget hagy maga után. Ezért a gyermekkel még nem rendelkező férfiaknál a spermiumok műtét előtti konzerválása javasolt, ezáltal későbbi homológ (a férj ondójával történő) inszeminációval biztosítható az utód nemzése. Sok esetben, ha a kasztráció csak féloldali volt, a fogamzóképesség idővel visszatérhet. Ilyenkor a fejlődési rendellenességek kockázata a sugárkezelés és kemoterápia ellenére sem fokozott. Születéskorlátozásra gyógyult hererák esetén tehát nincs szükség.