Veserák

A vese elsődleges és másodlagos rákját különítjük el. Másodlagos (áttéti) a rák akkor, ha az eredetileg más szervben alakult ki, a vesére másodlagosan, közvetlen ráterjedéssel, nyirokereken vagy véren át szóródhat. Veserák alatt továbbiakban az elődleges veserákot értjük, azt a daganatot, mely a vese szöveteiből indul ki.

A veserák lehet vesesejtes és uroteliális karcinóma

A vesesejtes rák a vese mirigyállományából kiinduló mirigyrák, az uroteliális rák pedig a vesemedence felszínéből kiinduló fedőhámrák. A kettő elkülönítése fontos a kezelés megválasztása, a stádiumbeosztás és a túlélési esélyek meghatározása szempontjából.

Egyéb ritka veserák típusok lehetnek:

• Laphámrák
• Juxtaglomeruláris rák (reninóma) – vérnyomást emelő hormont termelő daganat
• Angiomyolipoma – valójában a szarkómák csoportjába tartozó rosszindulatú daganat
• Világossejtes karcinóma
• Mezoblasztikus karcinóma
• Wilms-tumor (jellemzően kisgyermekkori, genetikai eredetű rák)
• Kevert hám-kötőszövetes daganatok

Kevert hám-kötőszövetes daganatok

A veserák előfordulása

A veserák ritka rosszindulatú daganat, az összes rák kb. 3%-át teszi ki az Európai Unióban, ez évente kb. 63.000 új esetet jelent. A gyakoriság azonban erősen növekedő tendenciát mutat. Különösen idősebb korban alakul ki, férfiaknál jellemzően 70-80 éves kor között, nőknél kb. 10 évvel korábban. A betegség halálozása 50% körüli a fejlett országokban.

A veserák okai

A veserák oka az esetek döntő többségében ismeretlen. Csak nagyon ritkán, gyermekkori veserákok (Wilms-tumor) tételezhető fel genetikai eredet. Ez esetben a 13-as kromoszóma sérülése gyakori, és a daganat gyakorta társul más daganatos betegségekkel, pl. retinoblastomával.

A veserák tünetei és lefolyása

A legjellemzőbb tünet a fájdalom nélkül jelentkező masszív vérvizelés. A húgyutakban megalvadó vér másodlagosan vesegörcsöket és a vizelet elakadását, a vesemedence vizelettel történő megtelését (hidronefrosz) okozhatja. A betegség sokáig fájdalommentes maradhat, így sok esetben a gyorsan növekvő, jól tapintható hasi szövettöbblet hívja fel a figyelmet a veserák lehetőségére.

A hashártya beszűrődését a hasvíz (aszcitesz) megjelenése jelzi. Erős, köldök magasságában jelentkező övszerű fájdalom a hasnyálmirigy érintettségére utal.

Magas láz, vérmérgezés oka leggyakrabban a vesemedence gennyedése vagy a másodlagosan érintett gyomor-bélrendszer perforációja.

A veserák áttéteket gyakorta okoz véráram útján. Ilyenkor az áttétek elsőként a tüdőkben, ritkábban az agyban jelennek meg. Sok esetben az első tünet az áttétek által okozott stroke vagy vérköpés.

A halál többnyire a diagnózis felállítását követő egy éven belül következik be, ha a daganat műtéttel egészben nem távolítható el. Ennél valamivel jobb a prognózis a sugárérzékeny Wilms-tumor esetében. Hasonlóan kedvezőbbek az életkilátások világossejtes rák (hipernefróma) esetén, ahol az elsődleges daganat eltávolítása az áttétek visszafejlődését is eredményezheti. A jelenség oka nem ismert.

A veserák diagnózisa

A veserák gyanúját ultrahang vizsgálattal szokták felvetni. Pontos szövettani diagnózis a vese szövettani vizsgálatával (biopszia) lehetséges. A daganat kiterjedésének meghatározását és az áttétek feltérképezését nagy felbontóképességű radiológiai eljárásokkal (CT, MRI, PET) végzik.

A régebben kiterjedten használt kontrasztos röntgenvizsgálatok (intravénás urográfia, retrográd pielográfia) ma már elavultak.

A veserák terápiája

A betegnek akkor van esélye a gyógyulásra, ha a daganat korán felismerésre kerül és az még sebészileg tökéletesen eltávolítható. Mivel a veserák sokáig tünetszegény, az operálható esetek aránya sem magas.

A veserák általában besugárzásra nem érzékeny és hatékony citosztatikus kombináció sem ismert. Helyette pl. interferonnal, interleukin-2-vel ún. immunoterápiát folytatnak.

Wilms-tumor esetén a rákos daganatok kezelésében szokásos műtétet, sugárkezelést és citosztatikus kemoterápiát végeznek – a daganat ezekkel szemben kellően érzékeny.

A klasszikus veserákok többségénél a kezelés lényegében megtartó ("palliatív"), vagyis a szenvedés enyhítésére, a szövődmények megelőzésére és erélyes kezelésére korlátozódik.

A veserák megelőzése

Minthogy a veserákok a rosszindulatú daganatok nagyon heterogén csoportját képezik, okuk nem ismert, megelőzésre sincs lehetőség.

Wilms-tumor esetén genetikai tanácsadás javasolt az ok kiderítésére, az ismétlődési kockázat meghatározására, a szülők génhiba-hordozásának kizárására és a kezelés megkönnyítésére.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!