Ez lehet az oka annak, ha kevesebbet vizel, mint amennyit kellene
A csökkentett folyadékbevitelen túl akár betegség, vagy bizonyos gyógyszerek szedése is okozhat túl kevés vizeletet. Melyek a leggyakoribb okok, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?
A problémát dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa járta körbe. Érdemes tudni, hogy két állapotot különböztetünk meg attól függően, hogy 24 óra alatt mennyi vizeletet “termel” a testünk. Az egyik ilyen állapot az oliguria, erről akkor beszélhetünk, ha a napi vizeletünk mennyisége kevesebb 500 milliliternél. A másik állapot az anuria, ami akkor áll fenn, ha 24 óra leforgása alatt kevesebb, mint 100 milliliter vizelet képződik a testünkben. De mi állhat a csökkent vizeletmennyiség hátterében?
Egyszerűen nem iszunk eleget
Dehidratációról akkor beszélhetünk, ha túl keveset iszunk, vagy a folyadék túl gyorsan kiürül a szervezetünkből, például hányás vagy hasmenés miatt. Ilyenkor a vese megpróbálja megőrizni a test folyadékkészletét, ezért visszaszorítja a vizelést. Különösen a gyerekeknél és az időseknél fontos, hogy ilyen helyzetben folyamatosan gondoskodjunk a folyadék pótlásáról, súlyosabb esetben pedig a só- és ásványi anyag pótlásról is.
Valami útban van
A kiszáradáson túl gyakori oka a csökkent vizeletürítésnek az, ha valami akadályozza a folyamatot. Ennek hátterében fizikai és funkcionális akadályok is lehetnek. Ilyen gát lehet például a vesekő, a prosztata megnagyobbodása, bizonyos veleszületett, vagy műtét miatt kialakult anatómiai rendellenesség, illetve a daganatok is.
Néhány esetben a húgyúti traktus blokkjai megtévesztő tünetekkel jelentkeznek, mint például a láz és hányás, ez megnehezíti a pontos diagnózis felállítását. A hasi duzzanat, és az ok nélküli fájdalom viszont mindenképpen olyan jelnek számít, amivel orvoshoz kell fordulni. Ha ezt tapasztaljuk, először telefonon keressük fel az orvosunkat!
Fertőzés, esetleg trauma is okozhatja
A fertőzések, vagy a nagy vérveszteséggel járó traumák sokkot okoznak a szervezetnek. Ennek hatására kevesebb vér jut a szervekbe, így a vesébe is, ez pedig ellehetetlenítheti a vizelést. A sokk természetesen olyan állapot, ami azonnali orvosi ellátást igényel!
A gyógyszerekre is érdemes odafigyelni
Egyes gyógyszerek okozhatják a vizelet mennyiségének csökkenését, ami azonban veszélyeztetheti a vesét. A leggyakrabban ezek a gyógyszerek nem szteroid gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentőként használt ACE-gátlók, bizonyos kontrasztanyagok, de egyes antibiotikumok is kiválthatnak ilyet. Mindenkinek, aki ilyen gyógyszeres kezelésre szorul, nagyon oda kell figyelnie arra, hogy elég folyadékot juttasson a szervezetébe! Azoknak pedig, akik valamilyen veseműködésre vonatkozó rizikófaktorral élnek, például cukorbetegek, folyamatos orvosi ellenőrzés szükséges.
Az egyik legsúlyosabb ok a veseelégtelenség lehet
A veseelégtelenség súlyos kórállapot, de szerencsére ritkán áll a csökkent vizeletürítés mögött. E tekintetben azok a veszélyeztettek, akik például krónikus vesebetegséggel élnek, vagy valamilyen akut veseproblémájuk van. Ezeket a betegeket igen gyakran kell monitorozni, és szükség esetén meg kell kezdeni a kezelésüket.
Mikor kell orvoshoz menni?
Ha tudjuk, hogy mi miatt kevesebb a vizeletünk a szokásosnál (például lázasak vagyunk, vagy nem iszunk eleget), akkor nem szükséges orvoshoz fordulni, elég jobban odafigyelni arra, hogy növeljük a folyadékbevitelt. Viszont ha hosszabb ideig fennáll a probléma, esetleg más tünetünk is van, akkor mindenképpen érdemes először telefonon konzultálni az orvosunkkal.
Összegezve
- Oliguria esetén a napi vizeletmennyiség kevesebb, mint 500 ml.
- Anuria esetén kevesebb, mint 100 ml vizelet képződik 24 óra alatt.
- A csökkent vizeletmennyiség hátterében lehet dehidratáció, fizikai vagy funkcionális akadályok is.
- Gyógyszerek, fertőzések vagy súlyos traumák is okozhatnak csökkent vizeletürítést.
Áttétes veserák: ha így fáj a háta, már nagy lehet a baj
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
