Vérszegénység: ilyen amikor autoimmun betegség okozza
Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat.
Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete.
AIHA - támadás a vörösvérsejtek ellen
Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához.
Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.
Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei
A betegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb, az esetek 80-90%-a a meleg antitestes AIHA, melyet sápadt vagy sárgás bőr, fáradtság, szédülés és erős szívdobogás jelezhet. A hideg antitestes AIHA a ritkább változat.
Tünetei megegyeznek az előzőekben leírtakkal, továbbá hideg kezek és lábak, mellkasi fájdalom, hányás vagy hasmenés, fájdalom a kezekben és a lábakban és szívproblémák jelezhetik a betegséget.
Mitől alakul ki az AIHA?
Az AIHA jelentkezhet önállóan, vagyis nincs olyan egyéb betegség, ami közrejátszhatna a kialakulásában. Ilyenkor elsődleges formáról beszélünk. Másodlagos akkor, ha egyéb kórképekhez társultan jelentkezik, például rheumatoid arthritisz, lupus vagy Sjögren-szindróma mellett alakul ki.
Ha pedig az immunrendszert félrevezető anyag kötődik a vörösvérsejthez, lehet egyszerűen csak gyógyszer-allergiáról, vagy fertőző betegség megjelenéséről is szó.
Nem a vaspótlás a megoldás!
AIHA esetén a kezelés célja azt meggátolni, hogy a szervezet olyan antitesteket termeljen, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegséget vér-és vizeletvizsgálatok eredménye alapján tudja immunológus megállapítani.
A kezelést elsősorban a szteroid készítmények szedése jelenti, de léteznek egyéb megoldások – sejtosztódást gátló gyógyszerek vagy intravénás immunglobulin terápia – is. A terápia összeállítása során több szempontot kell figyelembe venni – többek közt a vérszegénység súlyossága, a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is.
Az autoimmun hemolitikus anémia kezelése
Az autoimmun hemolitikus anémia kezelése függ a betegség típusától, súlyosságától, illetve az egyéni klinikai jellemzőktől is. A kezelés célja, az immunrendszer aktivitásának csökkentése, illetve a vörösvértestek pusztulásának mérséklése vagy megállítása. Az AIHA kezelésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll.
Kortikoszteroidok
A kortikoszteroidok az immunrendszer aktivitásának gátlásával és az antitestek termelésének csökkentésével segítenek kontrollálni az autoimmun hemolitikus anémiát. A prendizon hatóanyagú gyógyszerek az első vonalbeli terápia.
Immunszupresszív terápia
Abban az esetben, ha a kortikoszteroidok kevésnek bizonyulnak az immunrendszer „elnyomására”, úgy immunszupresszánsok is szóba jöhetnek. Ezek erőteljesebben szorítják vissza az immunrendszer működését.
Rituximab
A rituximab egy monoklonális antitest, amely célzottan a B-limfociták ellen hat. A B-limfociták szerepet játszanak az autoimmun válaszban, így alkalmazásával csökkenthető az antitestek termelődése.
A fentiek mellett léteznek invazív kezelési módszerek is. Az egyik ilyen a plazmaferezis, melynek segítségével az AIHA következtében termelődött antitestek kiszűrésre kerülnek a keringésből. Abban az esetben, ha a hemoglobin szint túlzottan alacsony, és súlyosabb állapotról van szó, vértranszfúzió is szükségessé válhat. Ha a különféle kezelési módokkal nem érhető el állapotjavulás, úgy szóba jöhet a lép eltávolítása is: egyfelől azért, mert fontos szerepe van a lépnek az immunválaszban, másfelől pedig itt – és a májban - bomlanak le a vörösvértestek is.
Az autoimmun hemolitikus anémia tehát kezelhető állapot, melyre többféle kezelési módszer is rendelkezésre áll.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mit mutat ki a nagyrutin? Ezekre a betegségekre deríthet fényt a vérvétellel
