Vashiány: memóriazavar, fejfájás és hajhullás jelzi
Nem csak a fáradékonyság és a sápadtság utalhat vashiányra.
A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, gyakran csak akkor tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy a vashiány súlyos következményekkel járó globális probléma, jelentősen aluldiagnosztizált állapot.
A vashiány több mint másfél milliárd embert érint
A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érint a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.
A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenállóképességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Ezek a vashiány tünetei
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban a tartós fáradtságot (79%), a sápadtságot (38%), a koncentrálóképesség csökkenését (30%) említik, valamint a nők erős menstruációs vérzésről számolnak be (28%).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
- sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
- további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás,
- de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, ehetetlen dolgok utáni sóvárgás.
Vashiány több okból is kialakulhat, és nem kizárólag nőket érinthet
A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha
- fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
- nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
- megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
- kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében
A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet, és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet
A vashiány miatt jelentősen, közel harmadával csökken a fizikai teljesítőképesség, és minden második vashiányos panaszkodik aktivitáscsökkenésről. Következményei személyenként eltérők, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést, terhességben pedig nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes, mivel alacsony születési súly, koraszülés, károsodott agyi fejlődés kockázatával jár.
Tartósan fennálló vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell
Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető. A terápiát és annak idejét minden esetben a szakorvos dönti el.
Ilyen forrásokból pótolhatja
A különböző táplálékok a vasat különböző formában tartalmazzák. Állati eredetű élelmiszerekkel a jobban felszívódó ún. hem vas vihető be, a növényi források a kevésbé jó hatásfokkal beépülő nem hem vasat tartalmazzák. Éppen ezért az állati eredetű élelmiszereket kerülőknek figyelniük kell arra, hogy nagyobb mennyiségben fogyasszák a vasat tartalmazó növényi alapanyagokat.
A legjobb vasforrások:
- vörös húsok,
- sötétzöld leveles zöldségek,
- szárított, aszalt gyümölcsök,
- bab, borsó.
A vas felszívódását a C-vitamin segíti, ezért érdemes a vastartalmú ételeket magasabb C-vitamin-tartalmú alapanyagokkal egyszerre fogyasztani.
A vas napi ajánlott beviteli szintje
A napi ajánlott vasbevitel a nemtől és az életkortól is függ. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek, idősek és várandósok esetében fokozott a vasszükséglet:
- férfiak és menopauzán átesett nők esetében napi 12 mg,
- menstruáló nők esetén napi 20 mg,
- várandósság idején napi 30 mg.
Összegzés
- A vashiány gyakori és súlyos következményekkel járó probléma.
- Vashiányos vérszegénység a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát érinti.
- Vashiányos tünetek közé tartozik tartós fáradtság, sápadtság, koncentrálóképesség csökkenése.
- A vashiány gyengébbé teszi az embert, növeli a megbetegedések és halálozások arányát.
Olvasta már?
- Teszt: Ön vajon vashiányos? Íme a legfurcsább tünetek
- Egyre több mindent elfelejt? Vashiány is okozhatja
- Szédülés, hajhullás: a vashiány komoly gondokat okozhat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mélyvénás trombózis: ezt figyelje meg, hogy időben észrevegye a vérrögöt!
