Legyen november 26., a Vashiány Napja
Hajhullás, töredezett körmök, sápadtság: ezek a vashiány jelei
Mik a vashiány jelei, hogyan ismerjük fel, ha szervezetünk hiányt szenved? Civil kezdeményezés indult, hogy november 26-át a Vashiány Napjává nyilvánítsák, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet a vashiány tüneteire, arra, hogy kiket érinthet leginkább, és a megelőzésre.
A vashiány több mint másfél milliárd embert érint: a vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érinti a Földön. Európában minden 3. menstruáló nő, 4 várandós közül 3, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.
A vashiányt sokan nem veszik észre időben
A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire sajnos nem észlelik időben testük jelzéseit, későn tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, gyakran csak akkor, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy súlyos következményekkel járó globális probléma, a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált.
Civik kezdeményezés indult azért, hogy november 26. a Vashiány Napja legyen, aminek célja, hogy nagyobb figyelmet kapjon a vashiány tüneteinek felismerése, az érintettek, a kezelés és a megelőzés. Fontos hangsúlyozni, hogy a vas elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez, hiszen a vashiány és vashiányos vérszegénység komoly egészségkárosodásokat okozhat.
A vashiányt a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelezheti
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik:
- a tartós fáradtságot (79%),
- a sápadtságot (38%),
- a koncentrálóképességük csökkenését (30%),
- valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28%).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
- sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidó,
- további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás
- de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.
A vashiány több okból is kialakulhat, és nem csak nőket érinthet
A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha
- fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
- nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
- megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
- kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében
A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül hagyva a szervezet összeomlásához vezethet!
A következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is.
Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell
Az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulnak.
Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.