Adhat vért, ha vérszegény?

A minden évben megrendezésre kerülő Széchenyi bál az idén, a Ments Életet Alapítványt támogatta, mely a véradás fontosságára hivatott felhívni az elmerek figyelmét és a véradások megszervezésében vesz részt. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa elárulja, hogy bizony, nem mindenki adhat vért.

2014. február elsején került megrendezésre a Széchenyi bál, melyhez idén a Danubius Hotel Gellért adott otthont. A rendezvény hangulatát több látványos és izgalmas program tette felejthetetlenné, viszont az eseménynek nem csak a mulatás, hanem a jótékonykodás is célja volt, hiszen minden belépő árából 1000 Ft a Ments Életet Alapítványt támogatta.

Szerencsére a cég felhívása hatására egyre több ember jelentkezik véradásra. Az Alapítvány vezetője elmondta, hogy azok a rendszeres véradók, akik vérére a ritka vércsoportjuk miatt többször is szükség van, gyakran azért nem adhatnak vért, mert vérszegényekké váltak. Az Alapítvány célja, hogy a bálon összegyűlt összegből ezeket véradókat segítse, hogy megfelelő táplálék kiegészítőkkel, esetleg gyógyszerrel segítse a vérszegénység leküzdését.

Első a kivizsgálás

Magát egészségesnek tartott ember természetesen elmehet vért adni, akár rendszeresen is. Először a jelentkezőt orvosi vizsgálatnak vetik alá, majd különböző laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek, hogy nincs-e esetleg kizáró betegsége. Csak azután lehet valakiből véradó, ha mindent rendben találtak nála a kivizsgálás során.

Vérszegényen nem adhat vért, előbb a vérképet rendezni kell!

A vérszegénységnek több oka van (autoimmun, vesebetegség, felszívódási zavar, helytelen táplálkozás, fokozott szükséglet, vérvesztés), azonban egyik esetben sem engedélyezett a véradás, hiszen az önzetlen véradót nem lehet egészségében károsítani.

Az anémia – azaz a vérszegénység- esetén a vérben a normálisnál alacsonyabb a hemoglobin szintje, mely a friss oxigén szállításáért lenne a felelős.

Már az enyhe vérszegénységnek is vannak tünetei:

fáradékonyság

szédülés

sápadtság

koncentrációs zavarok

hajhullás, köröm töredezés

Természetesen a súlyosabb vérszegénységnek a tünetei határozottabbak, sőt, akár ájulással is járhat.

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa szerint már az enyhe tünetekkel is érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, aki egy egyszerű vérvétellel felállíthatja a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodott a vérszegénység ténye, fontos a kiváltó okok tisztázása, mivel annak alapján lehet elkezdeni a megfelelő terápiát. Szerencsére általánosságban egy jól gyógyítható betegségről van szó, viszont ehhez rendszeres orvosi konzultáció szükséges, aki gyógyszerrel, életmódbeli tanácsokkal segíti a vérkép rendezését, hogy az illető is véradó lehessen.

Forrás: Trombózisközpont