A vérszegénység és fontosabb típusai (2. rész)
Cikksorozatunk első részében főként a vashiányos vérszegénységgel foglalkoztunk, most bemutatjuk az ún. megaloblasztos anémiákat, és a vészes vérszegénységet, a B12-vitamin hiányával járó állapotot, és a kezelési lehetőségeket.
Megaloblasztos anémiák
A csontvelői vörösvérsejt-előalakok és magában a keringő vérben lévő vörösvérsejtek nagyobbak: megaloblasztok, ill. makrociták. Ennek oka a sejtosztódás és nukleinsavképzés zavara.
A folsav és B12-hiány miatt másképpen növekszik a sejtmag – és a sejtplazma. A fentebb említett csontvelői, és a keringésben lévő sejtalakok korábban pusztulnak el végeredményképpen.
Milyen betegségekben lehet jellemző ez a vérképzési zavar?
Májbetegségek
Lépeltávolítás utáni állapot
Hogy néz ki egy megaloblasztos vérkenet a mikroszkóp alatt?
A vörösvérsejtek nagyobbak, alakjuk változatos, de főként ovális, a sejtmagban nagyfokú a lebenyezettség. A laborleletben magasabb az ún. LDH-enzimérték, amely összefügg a vörösvérsejtek korai pusztulásával.
Vészes vérszegénység
B12-vitaminhiányos vérszegénység
Érdekes, hogy ezt a vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát külső forrásból kell felvegyük. Vigyázat! Növények sem tartalmazzák, tehát zöldségekben, gyümölcsökben nincsen. Állati eredetű termékekben, ételekben, halakban, májban, tejtermékekben fordul elő.
A B12-hiányállapotot vészes vérszegénységnek nevezzük, klinikai szempontból hasonló hozzá a folsavhiány okozta vérszegénység.
Jellemzően nagyobbak a vörösvérsejtek. Lássuk mi minden okozhatja ezt a kórképet!
A B12-vitamihiány okai
Szigorú vegetarianizmus (mivel az állati termékeket maximálisan kerülik)
Rossz felszívódás ()
A vitamin felszívódása gátolt (gyógyszerkölcsönhatás v. bélférgesség miatt)
B12-vitamin az étrendben, raktárak
Az átlagos napi étrendben 5-30 µg a B12-tartalom, az igény viszont csak 1-2 µg. Tehát normál, vegyes étrend mellett ez nem jelent problémát. A szervezetben lévő raktárak relatíve nagyok: 2-4 évre (!) képesek biztosítani a B12-készletet. A hiányállapot kialakulása is évekbe telik. Egyes kémiai anyagok felgyorsíthatják ezt a kiürülést (nitrogén-oxid).
Mivel társulhat a vészes vérszegénység?
Pajzsmirigybetegségek, pajzsmirigy gyulladás
Addison-kór (mellékvesebetegség)
Mixödéma (pajzsmirigy alulműködés legsúlyosabb állapota)
Hogyan alakulhat ki?
Normális esetben a táplálék B12-vitaminja + a gyomor fali sejtjei által termelt ún. intrinzik faktor (IF) képez komplexet, és ez szívódik fel – a vékonybélben.
Felnőtt korban, valószínűleg autoimmun betegség miatt a gyomor fala károsodhat, sorvadtabb lesz, ilyenkor savhiány is fennáll. Nem termelődik – vagy csökkent mértékben az említett IF, ezért a B12 felszívódása kárt szenved. Ráadásul a vérben antitestek képződnek a a gyomorsejtek ellen.
Kialakulhat természetesen gyermekkorban is: itt az IF örökletes hiánya, vagy rendellenessége áll a háttérben.
Milyen tünetekkel jár a vészes vérszegénység?
Lassan kialakuló tünetek, hosszabb "lappangás"
Tünetmentesség mellett a laborleleten az "indirekt bilirubin" eltérése
Nyelvgyulladás
Idegrendszeri tünetek, a perifériás idegek gyulladása (érzészavarok, tapintási zavar)
Súlyosabb esetben gerincvelői zavarok: járászavar, gyengeségérzés, esetleg emlékezetkiesés
Terhességben ritka de a vegán életmód és felszívódási zavarok kiválthatják
Diagnózis, laborleletek
A ben alacsonyabb a szérum B12-szint. Jellemzőbb a Schilling teszt: ahol izotóppal jelzett B12-vitamin tartalmú próbaitalt fogyaszt a beteg. Ezt követően kb. 20 perc múlva 1000 µg, izotóppal nem jelzett B12-vitamint kap izomba adott injekcióban. 24 órán keresztül gyűjti a vizeletét, ebből kiszámítható a 24 óra kiürült radioaktivitás. Ha a vizelettel a radioaktív B12 kevesebb, mint 5%-a ürült, fennállhat a vészes vérszegénység.
Emellett a mikroszkóp alatt nagyok a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, utóbbiak több lebenyű magvakkal, emelkedett az LDH-szint is.
A vészes vérszegénység kezelése
Igen súlyos esetben vértranszfúzió is szükséges lehet (vörösvérsejt-transzfúzió).
Általában elegendő a B12-vitamin pótlása, indító dózisként 1000 µg-mal, majd havonta – általában élethossziglan 300 µg dózissal. A B12-vitamint csak izomba adott (i.m.) injekció formájában lehet beadni. Már az első injekciók után javul az étvágy és a közérzet, az érzészavar, idegbántalom. Kb. egy héttel adott kezelés után a vérkép is javulni kezd, magasabb lesz a vörösvérsejt szám (időnként kritikusan magas szintet is elérhet.)
Mikor kell megelőzésképpen adni B12-vitamint?
Ha a beteg teljes gyomoreltávolításon, vagy vékonybélműtéten esett át.
Forrás: Dr. Pecze Károly: Vérszegénység, vérképzés, 1999.