Vastagbélrák (colon carcinoma, colorectalis carcinoma)

A vastagbélrák a vastagbél (colon) rosszindulatú daganatos betegsége, gyakran járhat együtt a végbél (rectum) daganatával, ezért jogos a fenti elnevezés is. A vastagbélrák sokszor jóindulatú, ún. adenomatózus polipok képződésével indul. Idővel a polipok daganatos átalakuláson mennek át. Ezért nagyon fontos a megelőzés, a szűrés, minél korábban észrevenni, kiszűrni a bélben található polipokat, és megtekinteni azok állapotát, hogy megelőzhető, vagy igen korán kezelhető legyen a vastagbélrák.

Tünetek

• A bélműködés megváltozása, hasmenés, székrekedés, a széklet minőségének megváltozása
• Végbélvérzés, vér a székletben
• Rendszeresen fennálló hasi diszkomfort érzés, hasi görcsök, puffadás, fájdalom
• Az illető úgy érzi, hogy nem képes beleit kiüríteni
• Gyengeség, fáradtságérzés
• Nem magyarázható súlyvesztés

Számos esetben azonban nincsenek jellemző tünetek, főleg nem a betegség első stádiumaiban. Amikor a tünetek megjelennek, változatosak lehetnek, a daganat bélben elfoglalt helyétől és méretétől is függően.

Mikor kell felkeresni az orvost?

Ha megváltozik a bélműködés, vagy a széklet, vagy vér jelenlétét észleli (nem aranyeres vérzést) akkor okvetlen fel kell keresnie orvosát. A rendszeresnek tekintthető vastagbélrák-szűrés 50 év felett már javasolt, főleg ha egyéb kockázatok is fennállnak, pl. családi halmozódás.

A vastagbélrák okai

Általában nem ismert mi okozhat vastagbélrákot, az bizonyos hogy a normális sejtek megváltoznak, és megindul a daganatos elfajulás. Ezek a daganatsejtek azután beszűrik a környező szöveteket, és távoli áttéteket is adhatnak a későbbiekben.

A vastagbél daganatelőző állapota

Ahogy fentebb írtuk, a vastagbélrák gyakran polipok megjelenésével kezdődik, ezek daganatelőző (prekancerózus) állapotot jeleznek. A polipok számos formát, alakot ölthetnek, és a colon, a vastagbél falában találhatóak. A polipok eltávolítása (legtöbbször kolonoszkópia alkalmával) hasznos, megelőzheti a daganat kialakulását.

Génmutációk növelik a kockázatot

Az öröklött gének mutációi családokon keresztül haladnak, de ezeknek csak egy igen kis része kapcsolatos a vastagbélrákkal. A génmutáció nem okvetlenül jelenti, hogy létrejön a vastagbélrák, de a kockázat mindenképp nagyobb.

• Örökletes jelenségek (polipózisok), amelyek növelhetik a vastagbélrák kockázatát
• FAP, familiáris adenomatózus polipózis. Ritka betegség, a vastag- és végbélben nagyszámú polip található. Kezeletlen FAP esetén, 40 év alatt is sokkal nagyobb a vastagbélrák esélye.
• HNPCC, herediter/örökletes nonpolipózis colorectalis rák. Másnéven Lynch-szindróma, mellette nagyobb a vastagbélrák – és egyéb daganatos betegségek kockázata. A HNPCC-betegek esetén 50 év alatt már gyakoribb a vastagbélrák.

Ezeket a ritkább betegségeket genetikai vizsgálatokkal lehet felderíteni, azonosítani. Ha valaki biztos abban, hogy a családban előfordult vastagbélrák, ezt mindenképpen említse meg orvosának.

Kockázatnövelő tényezők

• Idősebb kor: a vastagbélrák általában 50 éves kor felett gyakoribb, előfordulhat fiatalabbakon is, de jóval ritkábban.
• feketebőrű amerikai rassz: náluk a statisztikák szerint gyakoribb ez a betegség.
• A beteg saját kórelőzményében szereplő vastagbélrák, vagy polip.
• Gyulladások bélbetegségek: a colitis vagy Crohn-betegség megléte növelheti a vastagbélrák kockázatát.

A fent említett genetikai betegségek megléte

• Családi halmozódás. Ha a szülő, testvér, esetleg gyermek vastagbélrákos, nagyobb szintén a kockázat.
• Ha a családból többen is, akkor még nagyobb a kockázat. Környezeti tényezők is hozzájárulhatnak, pl. a szennyezett levegőben lévő rákkeltő anyagok, étrendi tényezők stb.
• Alacsony rost- és magas zsírtartalmú étrend. Itt a kutatási eredmények nem egyértelműek. A vörös húsok fogyasztása károsnak tűnik.
• Ülő életmód. Ez általában szinte minden tekintetben rossz, így a vastagbélrák szempontjából is.
• Cukorbetegség és inzulin-rezisztencia szintén növelheti a vastagbélrák kockázatát.
• Elhízás, túlsúly. Normál súlyúakkal szemben a kockázat is nagyobb, és a daganatos halálozás is magasabb.
• Dohányzás, alkoholfogyasztás szintén növeli a kockázatokat.
• Korábbi daganat sugárterápiája. Egyéb korábbi daganat hasüregre irányzott sugárkezelése növelheti a vastagbélrák esélyét.

A vastagbélrák diagnózisa

Elsősorban képalkotó eljárásokkal lehet "bejárni" a vastagbelet, ezek közül is legismertebb és leggyakoribb a kolonoszkópia, a vastag- és végbél flexibilis endoszkóppal való tükrözése.

A kolonoszkópia kellemesnek nemigen nevezhető, de igen hasznos és biztonságos eljárás a bélben lévő elváltozások azonosítására. A vizsgálat során a vastag- és végbél minden szakaszát áttekinti az orvos, és szükség esetén biopsziás mintát tud venni az érintett bélszakaszról, a bélfalról.

CT-felvétel: ez az előzőnél modernebb, jóval költségesebb eljárás, "virtuális kolonoszkópia", azaz a bél belső felszínéről készített CT-képek sorozata. Általában akkor javasolják, ha a kolonoszkópia elvégzése valamilyen ok miatt nem javasolt, vagy nem kivitelezhető,

A vastagbélrák stádiumai

Azért fontos tudni, ha egyszer megállapították a vastagbélrák meglétét, hogy milyen stádiumú, mennyire előrehaladott, mert ennek megfelelően lehet megválasztani a kezelési eljárást. A stádium tisztázásában segíthet pl. a hasi, mellkasi CT, de számos esetben csak a vastagbél műtéti feltárása ad támpontot a stádiumhoz.

• Stádium I. a daganat a bélfal (vastagbél, végbél) nyálkahártyáján észlelhető, de azon túl még nem terjedt.
• Stádium II. a daganat már túlterjedt a bélfalon, de a környező nyirokcsomókat még nem szűrte be.
• Stádium III. A daganat már elérte és beszűrte a környező nyirokcsomókat, de más testtájra még nem terjedt át.
• Stádium IV. A daganat már távoli testtájakon, szervekben, szövetekben is képezett áttétet.

A vastagbélráknak, mint a daganatos betegségek legtöbbjének három terápiás módozata elérhető, a kemoterápia, sugárterápia, és a sebészi beavatkozás.

Műtéti megoldások

1. Korai stádiumú vastagbélrák

Az igen korai stádiumú, tulajdonképpen kisebb polip formájában létező daganatos elváltozást a sebész-gasztroenterológus egy kolonoszkópia alkalmával el tudja távolítani. Nagyobb polipok is eltávolíthatók, kissé bonyolultabb endoszkópos eljárással. Ha a szövettant követően a patológus úgy nyilatkozik, hogy a daganatos rész eltávolításra került, akkor nincsen szükség további kezelésre.

A kolonoszkópiával nem eltávolítható polipokat laparoszkópos (egynapos) sebészi eljárás keretében lehet kimetszeni. Ez esetben a környező nyirokcsomókból is lehet mintát venni a szövettan számára.

2. Invazív vastagbélrák

Ha a daganat már túlterjedt a vastagbél nyálkahártyáján, a sebész ún. részleges kolektómiát (vastagbél-eltávolítást) javasol. Itt kimetszik a daganatos bélszakaszt, valamint az ép szövetben, a daganat mindkét oldalán. A környező nyirokcsomókat is eltávolítják, és szövettani vizsgálatra küldik.

Ha a vastagbél megmaradt szakaszai összeilleszhetőek, a sebész ezt elvégzi. Ha akkora az eltávolított bél, vagy a végbelet is érintette a műtét, akkor ún. kolosztómát kell képezni, átmeneti vagy végleges célzattal. Ekkor a hasfalon történő bemetszés révén a bél kivarrása mellett képezett sztómán, cserélhető sztómazsákokba ürül a béltartalom. Bizonyos esetekben a kolosztómia csak időleges, és a műtét után a gyógyulás figyelembevételével idővel eltávolítható.

3. Előrehaladott vastagbélrák

Ha a daganat már kiterjedt és előrehaladott állapotú, általános egészségi állapota is rossz, már csak olyan műtét merülhet fel, ami megóv a bélelzáródás veszélyétől, és a kísérő tüneteket javítja. Ez a daganatot természetesen már nem tudja eltávolítani, de egyes tüneteket mérsékelni képes (pl. fájdalom, vérzés). Ha a daganat pl. májáttétet adott, de a beteg általános egészségi állapota megengedi, a májon lévő daganat eltávolítását megkísérlik, majd kemoterápiát alkalmaznak. Mindez javíthatja a betegség kimenetelét.

Kemoterápia

Vastagbélrák esetén a kemoterápia a műtét után következik általában, ha a daganat már beszűrte a nyirokcsomókat. Ilyen értelemben a gyógyszeres kezelés csökkenti a daganat-kiújulást. Kemoterápia javasolt pl. az áttétek kezelése céljából is, vagy műtét előtt a daganat méretének csökkentésére. Végbélrák esetén jellemzően együtt alkalmazzák a kemo- és sugárterápiát.

Sugárterápia

Nagyenergiájú sugárforrásokat alkalmaznak, mint pl. a röntgensugárzás. Ez megöli a műtét után visszamaradó daganatsejteket, vagy műtét előtt csökkenti a daganat kiterjedését, vagy pedig mérsékli a daganatos betegséggel járó tüneteket.

Korai stádiumú vastagbélrák esetén ritkán alkalmaznak sugárterápiát, de végbélrák esetén a "rutin kezelés" a protokollok része, főleg ha a tumor már beszűrte a végbelet, és átterjedt a környező nyirokcsomókra. A műtét után alkalmazott kemo+sugárterápia csökkenti a primer tumor helyén a daganat kiújulásának esélyét.

Újabb gyógyszerek, célzott, biológiai terápia

Az újabb, főleg monoklonális antitestekből képezett bológiai terápiás szerek is alkalmazhatóak egyes rákbetegségek célzottabb kezelésére. A célzott kezelés adhat kemo- és sugárterápia mellett, és kimondottan előrehaladott stádiumú betegek számára fenntartott eljárás jelenleg.

A biológiai terápia nagyon egyénre szabott, vannak, akik jól reagálnak rá, mások viszont egyáltalán nem. Maga a kezelés igen magas költséggel jár egyelőre (ezek újnak tekinthető gyógyszerek), és a mellékhatások pontos tisztázása is jelenleg zajlik – az elkövetkező években.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!