Miért halt meg Ferenc pápa olyan gyorsan és hirtelen? Az orvos egy sor jelentős eseményre mutat rá

Ferenc pápa stroke-ban, illetve szívrohamban hunyt el. Azt nem közölték, hogy a szélütés ischaemiás vagy vérzéses volt-e.

A Vatikán hivatalos közlései szerint Ferenc pápa állapota reggel 7 órakor még stabil volt, de mindössze másfél órával később már halottnak nyilvánították. Ez a gyors változás különösen megdöbbentő, hiszen a pápa előző nap még nyilvánosan adta át Urbi et Orbi áldását, sőt vendégekkel találkozott, jó hangulatban és jó közérzetben. Hogyan lehetséges mégis, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire rosszra fordult a helyzet és sztrókot kapott? Erről beszélt a Medonet-nek Dr. Marcin Malek, intenzív terapeuta és aneszteziológus specialista.

Rohamosan gyorsan romlott az állapota

Ferenc pápa 2023. április 21-én, 7:35-kor hunyt el. Az előző nap még a Gemelli Kórházban tartózkodott, ahol a nyilvános megnyilvánulásai alapján jó közérzetet mutatott. Reggel azonban az állapota gyorsan romlott, és a halálát agyvérzés, szívroham, valamint kómás állapot okozta, melyből már nem ébredt fel. Számos kérdés vetődik fel: vajon miért következett be ilyen hirtelen ez a súlyos állapotromlás? Mit mondanak erről a szakemberek?

Előzmények

A hírek szerint a pápa már márciusban, a Gemelli Klinikán való tartózkodása idején is válságos állapotban volt. A hivatalos közlés szerint hörghuruttal került kórházba, mely kétoldali bakteriális tüdőgyulladásba torkollott. Ez az állapot légzési és veseelégtelenséget okozott, ami oxigén- és lélegeztetőgépes támogatást tett szükségessé. Az időseknél különösen veszélyes a tüdőgyulladás, különösen, ha egyéb krónikus betegségek is kísérik – például szív- vagy vesebetegség. Emellett a sok fekvés miatt a vérrögképződés kockázata is fokozódik, amit általában kompressziós harisnyák és véralvadásgátló szerek segítségével próbálnak megelőzni. Dr. Malek szerint ezek a módszerek a pápa esetében is alkalmazásra kerültek, hiszen az ilyen protokollok alapvetőek az intenzív ellátásban.

A szakértő hangsúlyozza, hogy az ágyhoz kötött betegek esetében fontos a folyamatos véralvadásgátlás, hiszen hosszabb fekvés után a vérrögök könnyen kialakulhatnak, majd elvándorolhatnak a szervezetben. Ez a folyamat pedig különféle súlyos szövődményeket okozhat, például tüdőembóliát vagy agyi érkatasztrófát – így történhetett ez a Szentatyával is. Ezek a komplikációk a prognózist jelentősen rontják, különösen akkor , ha több helyen is keletkeznek vérrögök.

A pápa halálának okát agyvérzésként adták meg. Az aneszteziológus szerint a halál időpontja arra utalhat, hogy a pápánál több helyen is vérrögök keletkeztek és valószínűleg agyödémája is volt.

Lehet, hogy ezért tudott még az előző nap dolgozni

A szakember elárulta, hogy a vérrögök gyakran nem okoznak tüneteket, amíg le nem válnak az érfalról . Valószínű, hogy ezért tudott a pápa dolgozni, beszélni az emberekkel, és csak reggelre romlottak el hirtelen a dolgok.

- A stroke miatti halál számos okból következik be. Az agyvérzéssel járó stroke esetén nagyon erős fejfájással kezdődik. Ezután a beteg elveszíti az eszméletét, és ha agyi ödéma lép fel, leáll a légzése, és a keringése is romlik. Az agytörzsi stroke nagyon gyors eszméletvesztést és szívmegállást okoz, bár ez nem mindig percekig tart - magyarázza dr. Marcin Małek.

Arra a kérdésre, hogy a pápa kórházba kerülése megváltoztatta volna-e a prognózist, hozzáteszi. Ha a stroke a kórházban következett volna be, az esélyek csak egy kicsivel lettek volna jobbak - főleg azért, mert akkor lett volna esély arra, hogy a vérrögöt korábban észrevegyék. Mindazonáltal a pápa állapotát és kórtörténetét figyelembe véve a prognózis ekkor is nagyon rossz lenne.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!