Bevérzés a szemen: ekkor jelezhet trombózist

2024.05.09.

trombózis vérrög szem glaukóma

Szemész szakorvos magyarázza el, mely részeken alakulhat ki vérrög a szemben, és elmondja azt is, hogy ilyenkor mit lehet tenni.

Az artériás és vénás rendszer megbetegedései népbetegségnek számítanak Magyarországon a középkorúak és idősebbek körében. Általában egymáshoz kapcsolódó betegségek formájában jelentkeznek, így a magasvérnyomás, a stroke és a mélyvénás trombózis társul egymással. A szem keringése is sokszor érintett akár a szervezet egyéb keringési betegségeinek részeként, akár látszólag attól függetlenül, külön állapotként. A témáról Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával beszélgettünk, melynek első részében a szemet érintő vénás elzáródásokról lesz szó.

Vénás elzáródások a szem elülső részén

A szem elülső részében fellépő vénás elzáródások és pangások nem gyakoriak. Ilyen eset akkor jön létre, amikor a kötőhártya és az alatta fekvő ínhártya (a szemrés területében látható fehér szövet) vénás elvezetése akadályozott. Ezt okozhatja a szemüregben vagy az agy területén kialakuló vénás elzáródás, trombózis, daganatos kompresszió, illetve gyulladásos érelváltozás. A szem elülső részén kialakuló vénás elzáródások közül fontossága és gyakorisága miatt kiemelendő a heveny zárt zugú glaukóma (akut glaukómás roham) kórképéhez kapcsolódó vénás értágulat.

Ebben a viszonylag gyakori, nagyon súlyos és azonnali kezelést igénylő szemészeti betegségben a szemnyomás néhány óra alatt hirtelen nagyon megnövekszik, emiatt a szemfelszín vénás elvezetését biztosító vénák (amik a szem mélyebb vénáihoz kapcsolódva vezetik el a vénás vért) nem tudnak kiürülni, kitágulnak, kanyargóssá válnak és bennük a vénás vér pangása figyelhető meg. A kórkép mindig heveny látásromlással jár, rövid időn belül alakul ki, erős szemfájdalom kíséri, ami legtöbbször egyoldali. Az állapot mindenképpen sürgős szemészeti ellátást igényel. Előfordulhat un. intermitáló csarnokzug elzáródás is. Ez esetben az állapot átmenetileg spontán rendeződik, majd újra kialakul. Ilyenkor részletes, glaukóma irányú szemészeti kivizsgálás szükséges ahhoz, hogy az elzáródás komplett, súlyos formájának kialakulását lézerkezeléssel meg lehessen előzni.

Vénás elzáródás a szemfenéken

A másik fő területe a szemben kialakuló vénás keringési zavaroknak a retina (ideghártya) vénás keringésének elzáródása. A retinát ellátó oxigéndús artériás vér a retina artériáiban haladva a látóidegben lép be a szembe. Kisebb ágakra, majd hajszálerekre osztódva látja el a nagy oxigén igényű ideghártyát vérrel. Az elhasznált, már oxigénben szegény vér egyre nagyobb vénákba terelődik.

A fő retina vénák pedig a látóideg területén, az artériákhoz csatlakozva hagyják el a szemet. A szemfenéki vénás elzáródás (szemfenéki vénás trombózis) a fenti vénás rendszer egészének vagy egyes ágainak elzáródása. Két fő csoportra osztható: az egyik csoport az, melyben a fő szemfenéki véna a látóideg belépési szakaszán elzáródik. Ilyenkor a vénás keringési zavar a teljes ideghártyát érinti. A másik csoportban valamelyik fő vénás ág záródik el, így a károsodás szektorszerű lesz.

Mindkét fő elzáródás típusban a károsodás lehet viszonylag enyhe (ilyenkor a korai látászavar dominál, ám komoly maradandó látáskárosodás nem alakul ki), lehet közepesen súlyos (maradandó látászavar jön létre, ami érintheti a központi éleslátást is, ezáltal az éleslátás maradandóan megromlik). Lehet súlyos kimenetelű is az elzáródás. Ilyenkor a károsodott retina érújdonképződést kiváltó anyagot termel az oxigénhiány miatt, ami további súlyos szemészeti szövődményeket eredményez.

A szemfenéki vénás elzáródásokhoz vezető állapotok

A szemfenék teljes vénás rendszerének elzáródását az ún. szemfenéki törzstrombózist nagyon gyakran glaukóma (zöldhályog) kialakulása előzi meg. A glaukóma számos betegség összefoglaló neve. A jelen esetben azon típusai jönnek szóba kóroki tényezőként, melyekben a csarnokzug nyitott és a szemnyomás emelkedett. A glaukóma önmagában is a látóideget alkotó igesejtek és idegrostok vissza nem fordítható pusztulását eredményezi, ám ha trombózist vált ki, a látásromlás sokkal súlyosabb lesz. A kialakulás lényege abban áll, hogy a magas szemnyomás a vénás elvezetődést lassítja.

A lelassult keringés miatt a vér nem tud kellő sebességgel haladni a vénákban, ezért a legszűkebb területen, a látóideg szembe történő belépésének helyén megalvad. Az alvadék dugót képezve zárja el a véráramlás útját, így az oxigéndús artériás keringést is jelentősen csökkenti vagy teljesen megszűnteti. Ezzel szemben a vénás ágtrombózis szempontjából nem elsősorban a glaukóma az, ami kockázati tényezőnek tekinthető (ám gyakran hozzájárul a kialakulásához). A fő kockázati tényező a magas vérnyomás és az érelmeszesedés. Mindkét állapotban a retina artériái beszűkülnek, faluk merevvé, vastaggá válik.

Mivel az artériák és a vénák a retinán több helyen is találkoznak az ideghártyában és az érfal külső rétege közös a találkozási pontokon, a merevvé vált artériák a találkozási helyeken beszűkítik a vénákat. Ez a vénás vér keringését helyben (az adott vénaágban) lelassítja, ami vénás ágtrombózis kialakulásához vezet. A fentiek alapján szemfenéki vénás elzáródás esetén érdemi, részletes glaukóma irányú kivizsgálás is szükséges.

Emellett alapvető fontosságú az esetleges magasvérnyomás felderítése és kezelése. Fontos tudni, hogy ezen kiváltó okok kezelésének elmulasztása újabb vénás keringési elzáródáshoz vezethet. Ez akár a másik szemen is felléphet tönkretéve a mindennapi élethez szükséges látást, és véglegesen korlátozva az életminőséget.

A látást veszélyeztető szövődmények

A szemfenéki vénás elzáródások a heveny fázisban látásromlást okoznak. Gyakran reggel ébredéskor észleli a beteg a látásban bekövetkező változást. A látásromlás nem specifikus a betegségre, azaz a betegtől kapott információ révén nem lehet megkülönböztetni az egyéb eredetű (pl. glaukómás, szemfenéki bevérzéses, nedves makula degenerációs) látásromlásoktól.

Ezért mindenképpen pupillatágításban végzett részletes szemészeti vizsgálatra van szükség. Amennyiben a vénás elzáródás csak egy vénaágat érint és súlyos oxigénhiányos állapot nincs jelen, a vérzés-felszívató kezelés és a belgyógyászati valamint glaukóma irányú kivizsgálás mellett a folyamatos szemorvosi követés a teendő. Ha a központi éleslátás is jelentősen érintett, felmerül a lehetősége az ún. makulaödéma kialakulásának.

Olvasson tovább! Kezeletlen magas vérnyomás: akár vaksághoz is vezethet

Ez úgy jön létre, hogy a vénás elzáródás miatt a vénákból folyadék lép ki a környező szövetekbe. Ez elsősorban a makula területén választja szét a retina rétegeit, ezáltal a látást megrontja. Tartós fennállás esetén a látásromlás nehezen javítható a későbbiekben. Makulaödéma esetén megfelelő gyógyszeres kezelés vagy a szembe injekcióval bejuttatott gyógyszer adása, ritkábban lézerkezelés szükséges, az állapot alakulásától függően. Nagyon súlyos esetben a fentieken kívül nagyobb oxigénhiányos területek is kialakulnak, és érújdonképződést kiváltó anyagok szabadulnak fel.

Ezek hatására már az első hónapokban a retina egészén kóros, törékeny új erek képződnek. A törékeny, vékony érfalon keresztül vérzések indulnak meg, majd kötőszöveti sejtek lépnek ki. Ezek kötőszöveti rostokat termelnek, melyek idővel zsugorodnak, hegesednek, és retinaleválást, a csarnokzug elzáródását, ezáltal súlyos másodlagos glaukómát okoznak. A korán elvégzett szemfenéki lézerkezelés azonban a súlyos szövődmények kialakulását megelőzheti.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a kiváltó egyéb betegségek kezelése és a vénás elzáródás utáni folyamatos szemészeti ellenőrzés elengedhetetlen a látás megtartásához. A súlyos szövődmények megelőzhetőek időbeni, megfelelő szemészeti kezeléssel, ám ennek elmulasztása után a szövődmények ellátása küzdelmes, és sokszor nem eredményezi a megfelelő éleslátás visszatérését- mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.