Ilyen hatása van az életmódváltásnak a magas vérnyomásra
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha egy ideje normális értékeket mér, csökkentheti-e vagy esetleg elhagyhatja-e a magas vérnyomásra kapott gyógyszert.
Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a leggyakoribb kérdésekre válaszolt.
Már kismértékű emelkedésnél is feltétlenül gyógyszert kell szedni?
160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában az első lépés az életmódkezelés. Az e fölötti vérnyomásnál is nagy szerepe van az életmódkezelésnek – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és/vagy szövődmények megléte esetén. Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. A másik fontos elem a táplálkozás. Optimális lehet a DASH-diéta, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék- és rendszeres hal-, valamint fehér hús-fogyasztás és a sófogyasztás visszaszorítása.
Csökkenthető és emelhető is a dózis?
A gyógyszer vagy gyógyszerek dózisát sok tényező befolyásolja, így – az orvos rendelése szerint – csökkentés és emelés is lehetséges. Az időjárás például kihat a vérnyomásra is, hiszen hideg időben az erek szűkülnek, melegben kitágulnak. Az összehúzódás miatt a vérnyomás megnő, a kitágulás miatt csökken. Így az orvos dönthet arról, hogy évszakváltáskor szüksége-e csökkenteni vagy növelni a dózist.
"Ugyanígy dönthetünk a váltásról, ha állapotváltozás, esetleg szokatlan tünetek jelentkeznek. Igaz ugyanis, hogy önmagában a magas vérnyomás nem okoz különösebb tünetet, de ha esetleg szédülés, fülzúgás, fejfájás, „rendetlenkedő szívverés” tapasztalható, mindenképpen szükséges egy kontrollvizsgálat. Bármilyen furcsa, de néhány esetben nem az derül ki, hogy növelni kell a dózist, éppen ellenkezőleg: előfordulhat, hogy a túlkezelés áll a problémák hátterében. Ilyenkor nyilván csökkenteni kell az adagot" – mondja Kapocsi doktornő.
Mikor kell más gyógyszerre váltani?
Elsősorban akkor kell mérlegelni a váltást, ha az alkalmazott szer hatására nem történik javulás. Akkor is váltani kell, ha bizonyos mellékhatások jelentkeznek. Ezek legtöbbször csak kisebb kellemetlenségek, ám vannak olyan esetek – pl. lábdagadás, szívritmuszavar-, amikor más terápiát javasol az orvos. A váltás után a tünetek legtöbbször megszűnnek.
Létezik átmeneti gyógyszerszedés?
A magas vérnyomás egy olyan állapot, amely, ha egyszer már kialakult, rendszeres ellenőrzést és egészséges életvitelt igényel. Viszont az, hogy a betegnek élete végéig gyógyszert kell-e szednie, az minden esetben egyedi döntés alapján dőlhet el – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
A hipertónia kezdeti stádiumában például, amikor elsősorban a fizikai, szellemi túlterhelés, illetve a stressz váltja ki a vérnyomás emelkedést, az életmódváltás (pl. pár kg fogyás, rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása stb.) és az átmeneti vérnyomáscsökkentő kezelés után pár hónappal akár el is hagyható a gyógyszer. Hasonlóképpen a terhesség utolsó hetében, vagy szülés során fellépő hipertónia is megszűnhet a szülés után pár héttel, akárcsak a menopauza által provokált magas vérnyomás. Az érintetteknek azonban tudnia kell, hogy a gyógyszer dózisának változtatása, esetleg elhagyása kizárólag orvosi javallatra történhet. Ennek az az oka, hogy ha a normál érték "csupán" a készítményeknek köszönhető, a vérnyomás ismételten meg fog emelkedni, ha a páciens elhagyja a gyógyszereket.
Mi a normális vérnyomás?
Az egészséges (optimális) vérnyomás alacsonyabb mint 120/80 Hgmm. A magas vérnyomást a 140/90 Hgmm feletti értékek, az alacsony vérnyomást a 90/60 Hgmm alatti értékek jelentik.
Tizennyolc évnél idősebb felnőtteknél akkor állapítható meg magasvérnyomás-betegség, ha három különböző időpontban, ülő helyzetben mért vérnyomásmérés átlaga eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket.
Egyéb társbetegségek – például cukorbetegség, vesebetegség, szívbetegség – megléte esetén 130/80 Hgmm tekintendő a felső határértéknek. Minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás-emelkedés megduplázza a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A szakmai szervezetek ajánlása szerint a kevésbé súlyos esetekben, amikor még nem fenyeget erősen a szívbetegségek és a stroke rizikója, lehet nagy hatása az életmódbeli változtatásoknak: a rendszeres mozgásnak, a fogyásnak, az étkezés reformjának, a dohányzásról való lemondásnak és az alkoholfogyasztás korlátozásának. Éppen ezért azt javasolják, hogy a páciensek és az orvosok minden találkozás alkalmával beszéljenek a fizikai aktivitás jelentőségéről, még akkor is, ha az „csak” gyaloglás vagy gyakoribb lépcsőzés, hiszen a ma embere többet ül, mint valaha.
Olvasta már?
- A szívbetegségek kockázata tényleg csökkenthető zöldségekkel? A kardiológus válaszol
- Magas vérnyomás, koleszterin: ezek a gyógynövények segíthetnek
- Zsibbad a csípője? A perifériás érbetegség tüneteire figyelmeztet a kardiológus
- 5 fontos orvosi tanács, hogy elkerüljön egy újabb szívinfarktust
- Életmentő csodagél - szívroham után alkalmaznák
- Néha bedobban, néha kihagy a szív: ilyen károkat okoz a szívritmuszavar
- Bedobbanó szív, szorongás, hátfájás, reflux: így jelez a stressz a testünkben
- Melegfront és szívinfarktus: ezt tegye, hogy ne legyen gond - tanácsolja az orvos
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Magas vérnyomás: 7 módszer, amivel az orvos szerint is csökkentheti otthon
