Trombózis véralvadásgátló szedése mellett - az orvos elárulja, miért fordulhat ez elő
A véralvadásgátló kezelés még nem garancia arra, hogy többé nem is lép fel trombózis.
A mélyvénás trombózis után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának: ekkor a hangsúly az ismételt trombózis prevencióján és a posttrombotikus szindróma (PTS) elkerülésén van. De olykor megesik, hogy a kezelés ellenére az illetőnél mégis kialakulnak vérrögök.
Mélyvénás trombózis után szakorvos által meghatározott ideig a beteg véralvadásgátló terápiában részesül, aprobléma ismételt kialakulásának megelőzése céljából. Az antikoagulánsok – azaz a véralvadásgátlók- ugyanis különböző utakon befolyásolják a véralvadás folyamatát.
A kumarinok, vagyis a K-vitamin antagonisták, a véralvadást elősegítő K-vitamin hatását gátolják, a heparinok aktiválják a szervezet természetes alvadásgátló molekuláit (antithrombin III), miközben indirekt mód gátolják a vérrögök keletkezésében szerepet játszó anyagokét (Xa faktor, thrombin). Ezeken kívül az utóbbi években megjelentek az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek az aktív alvadási faktorokat már közvetlenül gátolják.
Trombózis ellen nincs 100 százalékos védelem
Fontos azonban tudnunk, hogy a legkorszerűbb szerek sem képesek 1 % alá vinni az újra kialakuló trombózis előfordulását, tehát teljes, 100% védelem nincs. Ennek oka, hogy még számos tényezőt nem ismerünk, amik trombózist okozhatnak, valamint vannak olyanok (pl. a NETs-nek nevezett fehérvérsejtekből származó faktor), amiket mostanában fedeztek fel, de erre a bevált alvadásgátlók nem hatnak. Emellett persze mindig figyelembe kell vennünk a végleg tönkrement vénabillentyűket, amikre új alvadék rakódhat rá.
Ezek a fő okai annak, ha az antikoagulánsok szedése mellett új trombózis alakul ki. Mindezekkel még kapcsolatban lehet a betegek "gyógyszerszedési megbízhatóságának" alacsony mivolta (ez az un compliance), aminek a minimalizálása elsődleges feladat- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Véralvadásgátló mellett trombózis?
Az említett antikoagulánsok bevált terápiának bizonyulnak a trombózis-prevenció terén, ám ennek ellenére előfordulhat, hogy a páciensnél mégis kialakulnak életveszélyes vérrögök. Ennek okai a következők lehetnek:
1. Nem megfelelő dózis, rossz, alacsony INR
A régebbi típusú készítményeknél rendszeres INR vizsgálat szükséges, melynek értéke a terápia során legtöbbször 2-3 közt az ideális. Az ennél alacsonyabb értéke azt jelzi, hogy még mindig fokozott a trombózis-készség, míg ha tartomány feletti, az a vérzéses szövődmények rizikóját növeli meg. Így rossz INR esetén mindenképp dózismódosítás – vagy más készítményre való áttérés- szükséges, hiszen ha így marad, akkor a terápia ellenére is kialakulhat újra trombózis.
2. Túl korán hagyta abba a kezelést?
A véralvadásgátló terápiát előre meghatározott ideig szükséges alkalmazni, melynek során a kezelőorvos figyelembe veszi többek között az illető korát, egyéb betegségeit, esetleges trombofíliáját stb. Amennyiben a páciens önszántából hamarabb hagyja abba a terápiát, úgy ne csodálkozzon, ha újra kórházban találja magát- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, hozzátéve:
A poszttrombotikus szindróma tünetei a trombózis után 5-8 évvel is jelentkezhetnek, ezért nem tanácsoljuk az idő előtti elhagyást. Általános tapasztalat a magas rizikójú betegeknél, hogy akik életük legalább 80%át INR 2,5-3 körül töltenek,a szövődmény kialakulásának veszélye jelentősen csökken.
3. Étel- és gyógyszer kölcsönhatások
A régebbi típusú véralvadásgátlóknál fokozottan kell ügyelni, a más gyógyszerek (és táplálékkiegészítők, gyógynövények) egyidejű szedésére és a táplálkozásra. A magas K-vitamintartalmú ételek nagy mennyiségű és változó mértékben való bevitele ugyanis jelentősen befolyásolhatja a készítmény hatékonyságát- ezért ha valaki az egyik nap 2, a másik nap pl. 10 narancsot eszik, annál fennáll a veszélye annak, hogy ismét vérrögök alakulnak ki.
Néha minden igyekezet ellenére bekövetkezik
Sajnos előfordulhat, hogy a beteg minden utasítást betart, jó az INR is, mégis bekövetkezik a trombózis. Ekkor – ha a háttérben nincs daganat vagy egyéb trombózis-provokáló állapot-, úgy van, hogy ennek oka felderítetlen marad. A véralvadás folyamata igen bonyolult és több síkon mozog, valamint vannak még olyan területek, melyeket az orvostudomány még nem ismert, ezért előfordulhat, hogy a legnagyobb óvatosság ellenére is bekövetkezik a probléma - mondja prof. Blaskó György, aki hozzátette, hogy szerencsére ez az esetek csupán elhanyagolható százalékában fordul elő, és a legtöbbször kideríthető, miért is alakultak ki újból vérrögök.
Összegezve
- A véralvadásgátló kezelés nem garantálja azt, hogy sose lép már fel trombózis.
- Az új típusú véralvadásgátlók közvetlenül gátolják az aktív alvadási faktorokat.
- Még a legkorszerűbb szerek sem képesek teljes védelmet biztosítani a trombózis ellen.
- A véralvadásgátló terápia során fontos a megfelelő INR érték fenntartása.
- A poszttrombotikus szindróma tünetei 5-8 évvel a trombózis után jelentkezhetnek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Nehézláb-érzés és lábgörcsök: ilyen, amikor érszűkület okozza
