Újabb rizikó az infarktus és stroke keletkezésében?
Minden eddiginél egyértelműbb bizonyítékok mutatnak abba az irányba, hogy a közlekedés, az energiaszektor és az ipar kibocsátotta szennyezés gutaütést és szívrohamot okozhat. Az American Heart Association (Amerikai Kardiológiai Társaság) jelentése mindezek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri kockázatok miatt az embereknek kerülnie kell a szmogos levegő belélegzését.
Az AHA figyelmeztetett, hogy a fosszilis üzemanyagokból származó - mint a benzin, a szén vagy az olaj – finom részecskék szerepe egyértelmű az egészségkárosító hatásokat tekintve. A szív- és érrendszeri betegségekre hajlamos emberekben ezek a részecskék közvetlenül növelik a tünetek kialakulásának kockázatát akár órákon vagy napokon belül is. A hosszabb ideig ezeket a részecskéket tartalmazó levegőnek kitett személyeknél a betegségek akkor is kialakulnak, ha egyébként az érintettek egészségi állapota még évekig jó életminőséget biztosíthatna.
Egy másik, 6 évnyi orvosi kutatási eredményeket kiértékelő munka szintén erős bizonyítékokra bukkant arra vonatkozóan, hogy a szennyezett levegő elősegíti az artériákban kialakuló rögképződést, valamint sikerült kismértékű, de következetesen előforduló összefüggést kimutatni a rövidtávon a szervezetbe jutó szennyezett levegő és a korai halálozás között.
Az AHA jelentésének összeállítását vezető, a Michigani Egyetemen dolgozó, Dr. Robert Brook úgy véli, az eredmények üzenete a rizikócsoportok számára az, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet azokra a kockázatot növelő tényezőkre, amelyekre közvetlenül képesek hatást kifejteni – így, pl. a koleszterinszin megfelelő értéken tartását, a vérnyomás jó értékre beállítása vagy a dohányzás kerülése, illetve elhagyása mind segíthetnek abban, hogy a nehezen kikerülhető légszennyezés káros élettani hatásait ellensúlyozni tudják bizonyos mértékben. A finom részecskék többféle módon, pl. gyulladáskeltő tevékenységgel képesek egészségügyi panaszokat okozni, illetve a rajtuk megtelepedő más parányi részecskék és vegyi anyagok a keringésbe jutva különböző panaszokat idézhetnek elő.
Ezekre a hatásokra a szervezetünk más-más módon reagál, ami előidézhet vérrögképződést vagy trombózist, de roncsolhatja az érrendszeri funkciókat és a véráramlásban is változásokkal járhat, ami vérnyomáspanaszokhoz vezethet, sőt a szív elektromos jeleit is megzavarhatja – ezek pedig szívrohamhoz, strokehoz (gutaütés) vagy akár halálhoz is vezethetnek. Az AHA éppen ezért arra figyelmezteti a rizikócsoportba tartozókat és az időseket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a légszennyezettségi adatokra, és a kockázatos időkben kerüljék a szabadban végzett tevékenységket és a tömegközlekedést.
(Kommentár: Éppen elég rizikófaktorral bírunk már eddig is a szív- érendszeri betegségek keletkezésében illetve állapotuk romlásában. Közismert a túlsúly, elhízás, dohányzás, stressz, mozgásszegény életmód, magas vérnyomás és a genetikai téynezők szerepe, a koleszterinszint emelkedése, újabban felismerték a homocisztein káros szerepét, és most itt a légszennyezés. Egyébként logikusnak is tekinthető, hiszen pont azért mert gyulladást provokál a szervezetben ezáltal közvetett módon tovább rontja az esetlegesen már fennálló érkárosodásokat, érfali lerakódást, plakk-képződést, ezáltal utat engedve a később érelzáródásnak, isémiának, majd az infarktus ill. stroke létrejöttének. Itt állami, központ intézkedések szükségesek a légszennyezés korlátozására. A szerk, Dr. Székely G.)
