Ennek a tüdőbetegségnek a jelei szívrohamra hasonlíthatnak - ilyen tünetekből ismerheti fel!
A tüdőembólia okozói azok a vérrögök, amelyek gyakran a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba, és gyakorlatilag azonnal fulladást okoznak.
A tüdőembólia leggyakrabban azokat az ágyhoz kötött betegeket illetve a kezeletlen, vaskos visszeres panaszokkal küzdőket érinti, akiknél a szükséges mozgás hiányában mélyvénás trombózis alakul ki, illetve azoknál, akik visszérgyulladással küzdenek. Emellett hosszabb repülőutakon és állandó ülőmunkát végzőknél is gyakori. Ha a lábból kiinduló vérrögök eltömítik a tüdőartériát, a beteg élete is veszélybe kerülhet.
A tüdőembólia felismerése
A leggyakoribb tünet a fulladás, amit gyakran kísérnek mellkasi fájdalmak és vérköhögés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal kérjünk orvosi segítséget.
A tüdőembólia kiváltó okai
Nagyobb a tüdőembólia kockázata a mozgásszegény életmód (sok ülés) vagy a hosszabb ideig tartó mozdulatlanság (hosszabb utazás vagy kórházi tartózkodás) mellett.
Kockázati tényezők lehetnek
- dohányzás,
- fogamzásgátló tabletta vagy hormonpótló kezelés,
- várandósság,
- túlsúly,
- idősebb kor,
- nagyobb műtéti beavatkozás,
- súlyos sérülés (baleset),
- kemoterápia,
- szívbetegség,
- daganatos megbetegedés,
- fokozott vérrögképződési hajlam (thrombofília),
- tüdőembólia előfordulása a családban,
- korábbi tüdőembólia előfordulása az érintett személynél,
- visszérbetegség.
A tüdőembólia tünetei nagyon hasonlítanak a szívroham jeleire
- hirtelen és megmagyarázhatatlan eredetű légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- véres-nyálkás köpet
Kevésbé jellemző, de előfordul:
- zihálás,
- lábduzzanat,
- fokozott izzadás,
- szapora pulzus,
- ájulás
Egyes esetekben a jelek és tünetek a mélyvénás trombózishoz köthetőek. A mélyvénás trombózis leggyakoribb tünetei a láb duzzanata, fájdalma, elszíneződése, valamint az érintett területen melegség érzése.
Ezenkívül előfordulhat még verejtékezés, szédülés, gyors és rendszertelen szívverés, gyenge pulzus. A tüdőembólia előfordulásának esélye az évek múlásával nő. 60 éves kor után minden 10 évben megduplázódik a tüdőembólia előfordulásának esélye.
A tüdőembólia kezelése
A tüdőembólia kezelése mindig magában foglalja az újabb embólia megelőzését is. A terápia általában az alábbiakat tartalmazza:
- oxigén adása maszkon keresztül;
- véralvadásgátló (pl. heparin vagy LMWH hatóanyag-tartalmú) injekció adása, amelyet később tablettás kezelés válthat fel (a vérrögök feloldására),
- vérrög-eltávolító műtét (nagyon súlyos esetekben),
- műtét, melynek során egy apró „szűrőt” helyeznek a hasi fővénába annak érdekében, hogy a vérrög ne juthasson a tüdőbe.
Összegezve
- A tüdőembólia okozói: vérrögök, amelyek a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba és azonnal fulladást okoznak.
- Tüdőembólia leggyakrabban az ágyhoz kötött betegeket és visszeres panaszokkal küzdőket érinti.
- Nagyobb a tüdőembólia kockázata a mozgásszegény életmód (sok ülés) vagy hosszú ideig tartó mozdulatlanság lehet.
- Tüdőembólia előfordulásának esélye az évek múlásával nő, 60 éves kor után minden 10 évben megduplázódik.
Olvasta már?
- Ez a stroke 7 jele - már egy esetén is azonnal mentőt kell hívni!
- Agyvérzés: ha ezeket a tüneteket látja a hozzátartozóján, hívjon mentőt!
- Izommerevség, görcsösség: hónapokkal a stroke után is jelentkezhet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
A magány nemcsak a lelkünket viseli meg, hanem a testi egészségünket is
