Ezeket látta már?

Ennek a tüdőbetegségnek a jelei szívrohamra hasonlíthatnak - ilyen tünetekből ismerheti fel!

tüdőembólia, szívroham, vérrög, mellkasi fájdalom, fulladásl

A tüdőembólia okozói azok a vérrögök, amelyek gyakran a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba, és gyakorlatilag azonnal fulladást okoznak.

A tüdőembólia leggyakrabban azokat az ágyhoz kötött betegeket illetve a kezeletlen, vaskos visszeres panaszokkal küzdőket érinti, akiknél a szükséges mozgás hiányában mélyvénás trombózis alakul ki, illetve azoknál, akik visszérgyulladással küzdenek. Emellett hosszabb repülőutakon és állandó ülőmunkát végzőknél is gyakori. Ha a lábból kiinduló vérrögök eltömítik a tüdőartériát, a beteg élete is veszélybe kerülhet.

A tüdőembólia felismerése

A leggyakoribb tünet a fulladás, amit gyakran kísérnek mellkasi fájdalmak és vérköhögés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal kérjünk orvosi segítséget.

A tüdőembólia kiváltó okai

Nagyobb a tüdőembólia kockázata a mozgásszegény életmód (sok ülés) vagy a hosszabb ideig tartó mozdulatlanság (hosszabb utazás vagy kórházi tartózkodás) mellett.

Kockázati tényezők lehetnek

  • dohányzás,
  • fogamzásgátló tabletta vagy hormonpótló kezelés,
  • várandósság,
  • túlsúly,
  • idősebb kor,
  • nagyobb műtéti beavatkozás,
  • súlyos sérülés (baleset),
  • kemoterápia,
  • szívbetegség,
  • daganatos megbetegedés,
  • fokozott vérrögképződési hajlam (thrombofília),
  • tüdőembólia előfordulása a családban,
  • korábbi tüdőembólia előfordulása az érintett személynél,
  • visszérbetegség.

A tüdőembólia tünetei nagyon hasonlítanak a szívroham jeleire

  • hirtelen és megmagyarázhatatlan eredetű légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • véres-nyálkás köpet

Kevésbé jellemző, de előfordul:

  • zihálás,
  • lábduzzanat,
  • fokozott izzadás,
  • szapora pulzus,
  • ájulás

Egyes esetekben a jelek és tünetek a mélyvénás trombózishoz köthetőek. A mélyvénás trombózis leggyakoribb tünetei a láb duzzanata, fájdalma, elszíneződése, valamint az érintett területen melegség érzése.

Ezenkívül előfordulhat még verejtékezés, szédülés, gyors és rendszertelen szívverés, gyenge pulzus. A tüdőembólia előfordulásának esélye az évek múlásával nő. 60 éves kor után minden 10 évben megduplázódik a tüdőembólia előfordulásának esélye.

A tüdőembólia kezelése

A tüdőembólia kezelése mindig magában foglalja az újabb embólia megelőzését is. A terápia általában az alábbiakat tartalmazza:

  • oxigén adása maszkon keresztül;
  • véralvadásgátló (pl. heparin vagy LMWH hatóanyag-tartalmú) injekció adása, amelyet később tablettás kezelés válthat fel (a vérrögök feloldására),
  • vérrög-eltávolító műtét (nagyon súlyos esetekben),
  • műtét, melynek során egy apró „szűrőt” helyeznek a hasi fővénába annak érdekében, hogy a vérrög ne juthasson a tüdőbe.

Összegezve

  • A tüdőembólia okozói: vérrögök, amelyek a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba és azonnal fulladást okoznak.
  • Tüdőembólia leggyakrabban az ágyhoz kötött betegeket és visszeres panaszokkal küzdőket érinti.
  • Nagyobb a tüdőembólia kockázata a mozgásszegény életmód (sok ülés) vagy hosszú ideig tartó mozdulatlanság lehet.
  • Tüdőembólia előfordulásának esélye az évek múlásával nő, 60 éves kor után minden 10 évben megduplázódik.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

A magány nemcsak a lelkünket viseli meg, hanem a testi egészségünket is

A magány nemcsak a lelkünket viseli meg, hanem a testi egészségünket is

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#tüdőembolia

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához