Rutin vérvizsgálat: mit jelent, ha alacsony a trombocitaszám?
A hematológus elmondja, mit jelent, ha a leleten magas, vagy éppen alacsony a vörösvértest, a fehérvérsejt és a trombocitaszám.
Hematológus szakembert elsősorban nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodás, indokolatlan fáradékonyság, illetve vérzékenység, vérszegénység és bizonyos vérképeltérések esetén szoktak felkeresni. Hogy pontosan melyek ezek a vérképeltérések, arról dr. Fehér Ágnest, a Trombózis- és Hematológia Központ belgyógyász, hematológus szakemberét kérdeztük.
Vörösvértest-eltérések
Vérképvizsgálat során a vér alakos elemeiről, azaz a vörösvértestekről, fehérvérsejtekről és a vérlemezkékről kapunk felvilágosítást. A vörösvértestek legfontosabb funkciója a szervezet oxigénnel történő ellátása, amit fő fehérjéjük, a hemoglobin révén biztosítanak.
– magyarázza dr. Fehér Ágnes. A vörösvértest eltérések a sejtek számának, illetve tulajdonságának változásában érhető tetten. Ha a normál értéknél alacsonyabb vörösvértest- és hemoglobinszinteket látunk a vérképben, az vérszegénységet, anémiát jelent. Az anémia súlyosságára elsősorban a hemoglobin-koncentráció ad jelzést számunkra. A vörösvértestszám és a hemoglobinszint emelkedése esetén eritrocitózisról beszélhetünk, melynek okai között szerepelhetnek többek között a tüdőbetegségek (akár erős dohányzás is), vagy a kórosan magas eritropoetintermelés – sorolja Fehér doktornő. A vérképben található MCH és az MCV értékek vörösvértestre jellemző tulajdonságok. Az MCV a vérplazmában jelen lévő vörösvértestek átlagos sejttérfogatát jelenti, alacsonyabb értéke azt jelzi, hogy a vörösvértestek kisebbek az átlagosnál.
Az MCV csökkenését láthatjuk ritkábban krónikus betegségekben, a hemoglobin-termelődés zavaraiban, illetve gyakrabban vashiányos vérszegénység esetén egy kiváló jelző. Ha vörösvértestek átlagos mérete nagyobb, az MCV értéke nő, mint pl. májzsugorban, folsav, illetve B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység következtében– ismerteti Fehér doktornő. Az MCH, azaz egy vörösvértestre jutó hemoglobinmennyiség értékének csökkenése szintén vashiányról adhat jelzést az orvosnak. A vérképeltérések között kell megemlíteni még az MCHC eltéréseit is – teszi hozzá a szakember, ami a vörösvértestek átlagos hemoglobin-koncentrációját adja meg.
A normál értéknél alacsonyabb MCHC vashiányos vérszegénységre utalhat. A Hct érték a vérsejtes alkotóinak arányát mutatja a teljes vértérfogathoz képest – folytatja a doktornő, ennek csökkenése vérszegénységre hívhatja fel a figyelmet. Magas hematokrit értékkel kiszáradáskor, illetve polyglobulia, polycytémia esetén találkozunk.
Fehérvérsejt-eltérések
A fehérvérsejtek szintén a csontvelőben termelődnek, és szervezetünk fertőzések elleni védekezésében kapnak kiemelt szerepet. Három fő típusra oszthatók, granulocitákra (neutrofil, eozinofil és bazofil), limfocitáktra és monocitákra.
– részletezi Dr. Fehér Ágnes, majd hozzáteszi, hogy ezeket általában a vérképautomata differenciálja. Az alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia) – habár a fehérvérsejtek összetétele kiemelten fontos –, fokozott rizikót jelent a fertőzésekkel szemben, együtt jár a szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképességének csökkenésével.
De akár reaktív jelleggel is csökkenhet a fehérvérsejtek mennyisége (minőségi összetétel is változhat), például vírusinfekciók esetén. De a károsodott csontvelőműködés, az immunrendszert érintő megbetegedések, citotoxikus immunszupresszív gyógyszerek egyaránt módosíthatják a vérben keringő fehérvérsejtek mennyiségét/minőségi összetételét.
– mondja a doktornő. Magas fehérvérsejtszám (leukocitózis) elsősorban a szervezetben zajló gyulladást (akár autoimmun/allergia), illetve fertőzést jelezhet, de itt is elengedhetetlen a minőségi vérkép elemzése, mert bizonyos esetekben akár hematológiai malignus folyamat is állhat a háttérben.
Vérlemezkeszám eltérések
- A rutin vérvizsgálat részeként kerül meghatározásra a trombocitaszám is, melynek jelentős eltérései véralvadási zavarhoz vezethetnek. Az alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia) hátterében számos nem vérképzőszervi ok is állhat (pl. májelégtelenség, vitaminhiány), de hematológiai betegségeket is ki kell zárni (pl. ITP, malignus hematológiai kórképek). Olykor a lép megnagyobbodásával járó állapotokban szembesülünk alacsonyabb trombocitaszámmal, melynek hátterében állhat a megnövekedett vérlemezke felhasználás, illetve a fokozott pusztulás (vírusfertőzés vagy szepszis) – magyarázza dr. Fehér Ágnes, aki hozzáteszi, hogy bizonyos immun-eredetű állapotok is okozhatják a vérlemezkék fokozott pusztulását.
A normálisnál magasabb értékek a fokozott vérrögképződés és érelzáródás lehetőségére hívják fel a figyelmünket – mondja a doktornő, és hozzáteszi, hogy a vérlemezkék számának emelkedése gyulladásos és daganatos betegségekben, vashiány esetén vagy nagy vérveszteségek követően is bekövetkezhet. Magasabb értékeket találunk mieloproliferatív betegségek miatt is, melyekben a szervezet túl sok vérlemezkét termel.
-Fontos hangsúlyozni, hogy a vérképeltérések nem feltétlenül utalnak hematológiai alapbetegségre. Az említett vérképeltérések pedig mindig egyedi értékelést igényelnek, hiszen a vérvizsgálat eredményét nagyon sok tényező befolyásolhatja. A megfelelő diagnózis felállításában és a személyre szabott kezelés kiválasztásában hematológus szakember lesz a segítségünkre – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis- és Hematológia Központ belgyógyász, hematológus szakembere.
Olvasta már?
- Mélyvénás trombózis: ezt figyelje meg a bőrén
- Néma trombózis: ezeket az apró jeleket vegye komolyan
- Miért alakulhat ki véralvadásgátló szedése mellett is trombózis?
- Ezeket a vizsgálatokat végeztesse el trombózis után
- Artériás trombózis - őket veszélyezteti a leginkább
- Fájdalom a lábban trombózis után - mikor jelez újabb vérrögöt
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Trombózis: ha így telnek a hétköznapjai, nagy veszélyben van
