Sztent beültetése - ekkor van rá szükség
Gyakran hallani szívbetegségek kapcsán a sztent beültetésről, azonban csak kevesen tudják, hogy ez pontosan mit takar és mikor van rá szükség.
A szívbetegségeknek számos típusa van, melyek más-más terápiát igényelnek. Előfordulhat, hogy a gyógyszeres kezelés nem elég az adott problémára: ilyenkor jönnek szóba különböző műtéti megoldások, eszközök behelyezése. Leggyakrabban a pacemaker-ről, a beültethető defibrillátorról, illetve a sztentekről hallani. Lássuk, mit is takarnak az utóbbiak!
Mi az a sztent?
A sztent egy kicsi, tágítható, henger alakú vékony háló, amelyet a test beszűkült artériájába helyeznek, hogy kitágítsák azt. Ha az eret csak egy ballonnal feszítik fel (angioplasztika), úgy az artéria később ismét beszűkülhet. Ennek kockázata körülbelül 30 százalék, ám sztent beültetése esetén az esélye már csupán kb. 10-15 százalék. A sztentek alkalmazhatók a lábakban, a nyakban, a veseartériákban, de legtöbbször a szív koszorúereinek szűkületét kezelik velük.
Angioplasztika és a sztent beültetése
Amennyiben a koszorúérfestés koszorúér-szűkületet mutat ki, úgy az orvos sztent behelyezését javasolhatja. Az eszköz beültetése angioplasztika során történik. Ekkor egy hosszú katétert vezetek fel a csuklóból vagy az ágyékból, egészen a beszűkült artériáig. Ezen keresztül egy lapos ballont és egy még összenyomott sztentet helyeznek be. A ballont az adott érben felfújják, kiszélesítve így az artéria beszűkült részét és kitágítva a sztentet. Akkor jó, ha az eszköz tökéletesen illeszkedjen az ér falához. Utána már csak el kell távolítani a katétert, ám a sztent a helyén marad. Az eljárás általában 30-60 percig tart.
Vannak már gyógyszerkibocsátó és felszívódó sztentek is
A gyógyszerkibocsátó sztentek 2002-ben jelentek meg, még nagyobb biztonságot nyújtva. Az egyszerű sztent esetén a test szinte azonnal elkezd szövetet építeni az eszköz körül - ez pedig hegesedéshez és az artériák ismételt szűkületéhez vezethet. Éppen ezért az eljárást ilyenkor meg kell ismételni. Ennek kiküszöbölésére alkották meg a gyógyszerkibocsátó sztenteket, melyek olyan szereket is tartalmaznak, amik csökkentik a hegszövet növekedésének kockázatát az artériában.
Nemrégiben kezdték alkalmazni a felszívódó sztenteket is (BVS), melyeket biológiailag felszívódó anyagból (magnézium, nemfémes polimer) készülnek. Ezeket úgy tervezték, hogy körülbelül 2 év elteltével feloldódjanak. Ezáltal kevesebb a szövődmény, ráadásul az ér visszaszűkülésére is igen csekély az esély, mivel ezek is tartalmaznak sejtosztódást gátló anyagot.
Milyen esetekben van szükség sztent beültetésére?
A sztent beültetésére akkor van szükség, amikor az artériák nagymértékben beszűkülnek vagy elzáródnak, ami akadályozza a megfelelő véráramlást. Ez a teljesség igénye nélkül a következő esetekben lehet szükséges:
- koszorúér-szűkület
- szívinfarktus
- angina
- vese artéria betegség
Összegzés
- A sztentek a test beszűkült artériájának kitágítására szolgál.
- Szív, láb, nyak, vese artériáinak szűkülete esetén is hasznos.
- A gyógyszerkibocsátó sztentek csökkentik a hegszövet növekedésének kockázatát.
- Felszívódó sztentek biológiailag felszívódnak, így kevesebb a szövődmény.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Koszorúér-szűkület esetén ekkor elkerülhetetlen a sztent beültetése
