A koleszterincsökkentő gyógyszer tényleg lassítja a demencia kialakulását?
A koleszterinnek nagy szerepe van a demencia kialakulásában.
A sztatinok olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a véráramban lévő koleszterinszintet, és bár eredetileg a szívbetegségek megelőzésére tervezték őket, egyre gyakrabban alkalmazzák a magas koleszterinszinthez kapcsolódó betegségek megelőzésére is.
A sztatinok közé tartozó hatóanyagok többek között:
- simvastatin,
- pravastatin,
- fluvastatin,
- atorvastatin,
- rosuvastatin.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a demencia leggyakoribb formáit részben a koleszterin anyagcseréjének és az agy vérellátásának megváltozása okozhatja.
Egy svédországi, demenciában szenvedő idősek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy a sztatinok alkalmazása három év alatt a kognitív képességek javulásával járt együtt, és egyes sztatinok jobban hatottak, mint mások.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint évente 10 millió új demenciás eset fordul elő, de kevés kezelési vagy megelőzési lehetőség áll rendelkezésre.
A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amelyet a béta-amiloid plakkok és a tau peptidcsomók felhalmozódása jellemez az agyban.
A demencia második leggyakoribb oka a vaszkuláris demencia, amelyet az agyi erek elzáródása okoz, ez csökkenti a régió vérellátását.
Előfordulhat stroke után is, de nem feltétlenül kell stroke-ot elszenvedni ahhoz, hogy valaki vaszkuláris demenciában szenvedjen. Előfordul, hogy az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia együttesen jelentkezik.
Mi a koleszterin szerepe a demenciában?
Az LDL-t „rossz koleszterinként” használjuk a köznyelvben, annak ellenére, hogy bizonyos mennyiségben a szervezetnek szüksége van a jelenlétére. Az LDL emelkedett szintje azonban emeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
A magas koleszterinszint összefüggésbe hozható mind az Alzheimer-kórral, mind az érrendszeri demenciával, különösen a férfiak esetében.
A magas LDL szint érelmeszesedéshez vezethet, ami növelheti az érrendszeri demencia kockázatát, és a tau fehérje megjelenését is. A tau fehérje felhalmozódása az agyban az Alzheimer-kór egyik jellemzője.
Ezért is segíthetnek a sztatinok bizonyos esetekben csökkenteni a demencia kockázatát.
Dr. Clifford Segil, a Providence Saint John's Health Center neurológusa ezt nyilatkozta:
"A memóriazavaros betegeknél a demencia egyik leggyakoribb típusa a vaszkuláris demencia vagy a multiinfarktusos demencia, és minden olyan gyógyszer, amely csökkenti a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kockázati tényezőket, mint például a sztatin, csökkenti a demencia kialakulását."
Segítenek-e a sztatinok a demencia tüneteinél?
A stockholmi Karolinska Egyetemi Kórház kutatói a közelmúltban a svéd kognitív/demenciás zavarok nyilvántartását vizsgálták, hogy megállapítsák, a sztatinok használata hatással van-e az idősek kognitív állapotára.
Vizsgálatuk eredményeiről az Alzheimer's Research and Therapy című folyóiratban megjelent tanulmányban számolnak be.
15 586, a demencia különböző formáiban szenvedő személy adatait vizsgálták, akiknek átlagéletkora a diagnózis felállításakor 79,5 év volt, és akik közül 10 869-en szedtek sztatint. Az adatokat 2007-től gyűjtötték, és minden beteget haláláig figyelemmel kísértek.
Dr. Sara Garcia-Ptacek, a Karolinska Egyetemi Kórház Kognitív Klinikájának adjunktusa és neurológus szakorvosa, a tanulmány vezető kutatója és vezető szerzője elmondta, hogy a sztatinok lehetséges neuroprotektív hatásait már régóta vizsgálják.
A kutatók megállapították, hogy a sztatint használók, akik egy meghatározott napi adag sztatint szedtek, átlagosan 0,63 ponttal több MMSE-pontot értek el a 3 éves követés után, mint azok, akik nem használtak sztatinokat.
A Mini Mentál Teszt (Mini–Mental State Examination, MMSE) egy kognitív teszt, amelyet főként a demenciák azonosítására, és súlyossági fokának meghatározására használnak az orvosok, klinikai pszichológusok, neuropszichológusok. A teszt nemcsak valamilyen állapot megítélésében fontos, hanem nyomon lehet vele követni egy adott páciens későbbi állapotát is.
A sztatinok biztonságosan szedhetők demencia esetén
A tanulmány megerősítette, hogy a sztatinokat biztonságosan szedhetik a demenciában szenvedő idős betegek – mondta Dr. Segil.
"Meg kell vizsgálnunk, hogy a sztatinok hogyan hatnak a koleszterinszintre, az agyi koleszterinszintre és hogyan változnak a hatások a rövid vagy hosszútávú kezelés alatt. A célzott klinikai vizsgálatok megtervezése érdekében meg kell értenünk, hogy mely betegek számára előnyös a sztatinok szedése. Tudnunk kell, hogy a különböző genotípusok (pl. APOE) hogyan módosítják ezt a választ. – mondja Dr. Garcia-Ptacek.
Az Alzheimer-kór leggyakoribb típusa általában 65 éves kor után kezdődik, az úgynevezett késői Alzheimer-kór. A leggyakoribb gén, amely a késői Alzheimer-kórhoz kapcsolódik, az apolipoprotein E (APOE) nevű kockázati gén.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezzel a 7 szokással nagy eséllyel megelőzhető az Alzheimer-kór
