Szívzörej és szívdobogás: ezt a hangot figyelik a sztetoszkóppal az orvosok
A hallgatózás a szív felett az egyik legrégebbi és leggyakrabban használt vizsgáló módszer a kardiológiában mind a mai napig. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fülünket a testre szorítva hallgatjuk a szívhangokat
A szívműködés vizsgálatához a kardiológus szakorvos részletesen felveszi a páciens kórtörténetet, kikérdezi a tünetekről és fizikai vizsgálatot végez. Az orvos egy ilyen vizsgálat során olyan kockázati tényezők jelenlétét keresi, mint például a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség vagy a cukorbetegség. A klasszikus fonendoszkópos, sztetoszkópos vizsgáati módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni.
Mire jó a sztetoszkóp, fonendoszkóp?
Sztetoszkóp segítségével a kardiológus meghallgatja a tüdőt és vértolulás jeleit keresi. A sztetoszkóp segítségével a rendellenes szívhangokat is lehet észlelni, amelyek szívelégtelenségre utalhatnak. A szakorvos a nyaki ereket is megvizsgálhatja, valamint ellenőrzi a hasat és a lábakat, hogy be vannak-e dagadva? Néhány tünet már hallgatózással is felhívhatja a figyelmet az olyan betegségekre, mint a szívzörej - mondta le dr. Vaskó Péter a KardioKözpont szakorvosa.
Miért „hallgatóznak” még manapság is az orvosok?
A hallgatózás a szív felett az egyik legrégebbi és leggyakrabban használt vizsgáló módszer a kardiológiában mind a mai napig. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fülünket a testre szorítva hallgatjuk a szívhangokat
Fontos elkülöníteni a normális szívhangokat, az akcidentális és a kóros szívzörejeket. A zörejek megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezzük, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani és leírni. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahang, hogy a zörej okát egészen pontosan meg tudjuk határozni.
Milyen hangokat hallhatók meg a sztetoszkópból?
Normál körülmények között felnőttekben kétféle hangot lehet hallani. Ezek a hangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. I. és II. szívhangot figyelhetünk meg.
- A szisztolés I. hang döntően a pitvar és kamra határán lévő, két- és háromhegyű billentyű bezáródásakor hallatszik, amelyhez más komponensek is hozzáadódnak.
- A diasztolés II. szívhang a kamrák és a nagyerek (aorta és pulmonális) billentyűk záródásakor keletkezik. Ezen zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából már következtetni lehet a betegségre.
Mindezek alapján a szívzörejek három csoportjáról beszélhetünk:
- szisztolés-,
- diasztolés-
- és szisztolo-diasztolés zörejek.
A zörejek legnagyobb része a billentyűk elváltozásából származik. A billentyűk két leggyakoribb elváltozása a szűkület és a rossz, elégtelen záródás. Gyermekkorban gyanú esetén fontos egy esetleges fejlődési rendellenesség megállapítása és a két szívfél közötti sövény nyitva maradásának vizsgálata, hiszen innen is származhat zörej.
Végül zörejt okozhat a magas láz, vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható még az ún. galopp hang, (vagy galopp ritmus), ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható. Ami esetleg felhívhatja a tünet mögötti betegségre a figyelmet, az néhány olyan általánosabb panasz, mint
- a gyorsabb kifulladás
- vagy a fáradékonyság,
- esetleg a családban öröklődő szívbetegség.
Ilyenkor, a sztetoszkóppal vagy szívultrahanggal történő vizsgálatok során fedezhetjük fel a szívzörejt is. Ha a kikérdezés, a sztetoszkópos vizsgálat és a szívultrahang alapján beazonosítjuk a forrást, felállíthatjuk a diagnózist és elrendelhetjük a kezelést.
Milyen műszeres vizsgálat következhet a fizikai vizsgálat után?
- Laborvizsgálat. Vérvétel segítségével megállapítható olyan betegségek jelenléte, amelyek szívbetegségeket okozhatnak.
- Mellkasi röntgen. A röntgenvizsgálat képes megmutatni az orvosnak, hogy a tüdőben vagy a szívben van-e tartós elváltozás. A mellkasi röntgen alkalmas egyéb betegségek felismerésére is, amelyek megfelelő szívműködés esetében is magyarázatot adhatnak a tünetekre.
- EKG-vizsgálat. E vizsgálat során elektródák segítségével mérik a szív elektromos aktivitását. Ez a módszer segít a kardiológus szakorvosnak a szívritmuszavarok és egyéb szívkárosodások észlelésében.
- Szívultrahang. A szívultrahang hanghullámok segítségével élőképet mutat a szívről. A vizsgálatból az orvos meg tudja mondani a szív méretét és alakját, valamint, hogy található-e a szíven valamilyen rendellenesség. A szívultrahang segít az ejekciós frakció mérésében, amely az egyik legfontosabb mérőszáma a szív teljesítményének.
- Terheléses EKG. A terheléses EKG lényege, hogy fizikai aktivitás alatt is megmérhesse az orvos a szív teljesítményét. A vizsgálat során szobakerékpáron kell tekerni, így észrevehetők azok a szívproblémák is, amelyek nyugalmi állapotban nem feltétlenül jelentkeznek.
- CT vizsgálat. A szív CT vizsgálata esetében kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal részletesen megvizsgálják mellkast és a szívet.
- MRI vizsgálat. Szívet érintő MRI vizsgálat esetén rádióhullámok segítségével több irányból felvételeket készítenek a szívről, amelyről így részletes képet kaphatunk.
- Coronarográfia. E vizsgálat során egy vékony cső, katéter segítségével a lágyék vagy a kar erein keresztül a koszorúereket vizsgálják. Kontrasztanyag segítségével az orvosok megvizsgálják a nyaki erek állapotát és megkeresik az esetlegesen beszűkült vagy eltömődött ereket.
- Szívizom-biopszia. A vizsgálat során az orvos egy műszer segítségével az ereken keresztül kimetsz egy kis darabot a szívből. Ezután a szövettel különböző vizsgálatokat végeznek, amelyekből kiderül hogy jelen vannak-e szívbetegségek.
Összegzés
- A kardiológus szakorvos részletesen felveszi a páciens kórtörténetét és kikérdezi a tünetekről.
- A sztetoszkóp segítségével a kardiológus meghallgatja a tüdőt és vértolulás jeleit keresi.
- A klasszikus vizsgálat módszerei mellett ma már a szívultrahang is segíthet a diagnózis felállításában.
- A zörejek elhelyezkedését és jellemzőit pontosan meg kell határozni a diagnózis érdekében.
- Az ún. galopp hang a kamra izomzatának betegsége vagy ritmuszavar következtében keletkezik.
Olvasta már?
- Néha bedobban, néha kihagy a szív: ilyen károkat okoz a szívritmuszavar
- Bedobbanó szív, szorongás, hátfájás, reflux: így jelez a stressz a testünkben
- Melegfront és szívinfarktus: ezt tegye, hogy ne legyen gond - tanácsolja az orvos
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Milyen a jó vérnyomásmérő? Ezeket vegye számításba!
