Szívünk Napja - a Szív Világnapja

Erről a témáról nem lehet eleget beszélnii... Igaz, már sok mindent elkoptatottnak érzünk, mégis nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos, hogy lehetőségeinkhez mérten, de tegyünk meg mindent szívünk védelmében! Lehet az néhány egyszerűbb dolog is: apróbbnak tűnő változtatás, de tegyük meg ezeket a "lépéseket", hogy megóvjuk szívünket, és testünk más fontos szerveit a súlyosabb betegségektől, következményektől.

Amiről beszélünk a Szívünk Napján...

Ismét itt a Szív Világnapja (szeptember 24.), melyet a világon mindenütt számos lakossági-egészségügyi-szűréssel egybekapcsolt rendezvénnyel ünnepelnek, felhívva a figyelmet mindarra, ami szívünkkel, érrendszerünkkel, keringést érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos.

A Szív Világszövetsége (World Heart Federation) kezdeményezésére tíz éve mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, az egész világon. A magyar szakmai szervezetek: a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány - a kezdetek óta csatlakoztak ehhez a felhíváshoz.

A szív és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen! Ez már önmagában is eléggé elrettentő adat - kellene hogy legyen... E betegségek jelentős része azonban megelőzhető, azokkal a tényezőkkel, amelyeken változtathatunk: azaz egészségesebb életmóddal.

Minden évben felhívják a szakemberek a figyelmet arra, milyen fontos az életmódváltás: a több mozgás, a dohányzás elhagyása, az egészséges/ebb táplálkozás. Most már csak az érintetteknek, és a családnak, a hozzátartozóknak kellene mindezt megfogadni, és elindulni azon az úton, ami a betegség helyett az egészség felé vezet, nem könnyű ez senkinek sem, de érdemes, mert ezen lehet változtatni - génjeinken viszont nem tudunk...

Néhány fontosabb betegség

Melyek a szív-érrendszert érintő legfontosabb betegségek?

• Magas vérnyomás
• Angina, infarktus
• Szívritmuszavarok
• Szívelégtelenség
• (Perifériás) érbetegségek, trombózis
• Stroke, azaz szélütés

Stroke, azaz szélütés

Mindenről egy rövid, figyelemfelhívó cikk keretében nem lehet, és nem is érdemes írni. Néhány szempontot szeretnénk felvillantani inkább.

Az örökös bűnbak, a koleszterin

Ez is cikkek garmadát megtöltő téma lett az elmúlt évtizedekben a "jó" és "rossz", valamint az összkoleszterin, annak mérése, szűrése, a szintek, az erek falán az "elmeszesedett" plakkok, lerakódások képződése, és mindaz ami ebből következik, azaz a következményes anginák, mellkasi fájdalmak, a szívroham, azaz infarktus, a nyaki erek elzáródása, szűkülete miatt a romló agyi keringés, az agyi isémia, és az esetenként azt követő szélütés, azaz a rettegett stroke.

Ez így soknak tűnik egyszerre, pedig egy elég jól körüljárható logikai lánc része!

Mindez indulhat természetesen a genetikai anyagnál: mit örököltünk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogyan működik a májunk, igazából mennyi koleszterint szintetizál, amit a vérbe juttat, de ebbe már számos "külső", azaz tőlünk függő tényező is közrejátszhat. Például a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegénység, a fokozott stressz, a tipikusan "városi" életmód, a mértéktelen alkoholfogyasztás,... hiszen ezeket már mindenki unos-untalan ismeri. Mégis századszor és ezredszer is el kell ismételnünk, hogy mi az amit nem, és mi az amit igenis tudunk befolyásolni!

Magas a vérnyomása, tud róla?!

Általában nem, miért is? Mert a magas vérnyomás tipikusan "csendes gyilkos" - hosszabb ideig nem mutat jellemző tüneteket, nyugodtan meg lehet vele lenni, együtt élni. A tünetek, amikor már átcsapnak valamely ér- vagy szervkárosodásba, akkor már sokkal nehezebb utolérni, kezelni, és kézben tartani. Számos teória létezik a magas vérnyomás okaira, kialakulására, mégis mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben ún. esszenciális a hipertónia, vagyis nem tudjuk mi a valós ok. (Ami nem esszenciális, a csekély százalékban, azok szervi, másodlagos, pl. veseeredetű, v. egyéb hipertóniák).

A beteg amúgy nem tud róla, nincs tünete, de egy "banális" háziorvosi találkozásnál pl. kiderülhet, vagy egy szűrőnapon valahol, hogy magas a vérnyomása az illetőnek! Egy mérés persze nem mérés, de ha ismételten is magasabb, akkor már foglalkozni kell ezzel! Ifjú- és idősebb korban egyaránt, ez nem megkerülhető kérdés. Annyi szervi szövődménye lehet, amelyeket fentebb már felsoroltunk, hogy mindenképpen - ha már felismerték - kezelni, kezeltetni kell. Sok ún. kontrollált klinikai vizsgálat bizonyította az elmúlt két évtizedben, hogy az eredményes magas-vérnyomás - kezelés bizony ténylegesen csökkentette a szív-érrendszeri betegségek, főként a szívinfarktus, és a nem ide tartozó, de érszövődményként is értelmezhető stroke kockázatát.

Hogy mit tehet az orvos felismert magas vérnyomás, kimutatott magas koleszterinszint, vagy súlyosabb túlsúly, elhízás esetén, az teljességgel orvosi kompetencia: a szakma szabályainak megfelelően kell kezelje a beteget. Nem rejtélyes ez, életmód, gyógyszerek, esetleg egyéb beavatkozások, eljárások jöhetnek szóba és számításba.

Mit tehetünk magunk, mit tehet a beteg?

Először is ne legyen beteg... ha lehet...

Komolyabbra fordítva a szót, bizony sok mindent, és ennek egy része "csak elhatározás kérdése".

Elhízás, elhízottság, túlsúly: ez nem könnyű probléma, főleg minél idősebb valaki, de ma már számos diéta, étrendi ajánlás létezik, amelynek lényege a telített zsírokban gazdag ételek kerülése, a telítetlen zsírok, olajak alkalmazása főzéshez, sütéshez, és az ún. táplálék-piramis lehetőség szerinti figyelembevétele. Nem célszerű "vad" és radikális diétákat alkalmazni, inkább lépésről lépésre haladni, de azt viszont kitartóan és konzekvensen.

Dohányzás kérdése. Hagyjuk abba! - szól a felkiáltás, ez viszont inkább egy pszichés kérdés, hiszen a komoly dohányos függőnek számít, és ezt ő maga is tudja. Fizet érte - nem keveset, hogy tüdeje, és érfalai tönkremenjenek... képtelen ötletnek tűnik, mégis így van. Lehetőség szerint redukálni a napi cigaretták számát, majd fokozatosan elhagyni, leállni. Nehéz, de egyszer el kell kezdeni.

Alkoholfogyasztás: "mértékkel és tartózkodóan" akár az egyszeri viccben, azaz nem meghaladni a nemzetközi ajánlásokban foglalt napi 1 ill 2 italegységet. Ez is számos cikkben megtalálható, itt csak a vörösborra utalunk, amely rezveratrol tartalma miatt jótékony hatású az érfalra, gátolja a plakk-képződést. Napi 1-2 pohár javasolt.

Mozgásszegény életmód: nagy fegyvertény, ha valaki úrrá tud lenni a tespedtségen! Elnézést mindazoktól, akik mozgásukban valamely betegség miatt korlátozottak! Azokra gondolunk, akiknek egyébként nincs bajuk, de naphosszat a számítógép előtt görnyednek, majd autóba ülnek, otthon pedig "ledőlnek..." Hát innen nehéz felállni - de nem lehetetlen. Cikkek szerint már napi 30 perces séta, testmozgás elég lehet, nem szólva arról, aki edz, fut, biciklizik, úszik, túrázik, félmaratonra jár stb. Valamit tenni kell! Tulajdonképpen itt is az első lépés nehéz, utána ha már napi programunk, rutinunk részévé válik, szinte hiányzik, és kívánjuk is. Jobban érezzük magunkat, a mozgás után a keringés is javul. A terhelést - főleg sok év kihagyás után - csak fokozatosan lehet emelni, vigyázat!

Kísérő betegségek: mit tegyen az, aki cukorbeteg, vesebeteg, hormonrendszeri beteg, mozgásában korlátozott stb?

• Mindenképpen, és a fent felsoroltaknál is fontos - és kihagyhatatlan - az orvosi konzultáció. Az orvos, legyen az háziorvos, vagy kardiológus esetünkben - nem csak a gyógyszert rendeli, de étrendi és életmódbeli tanácsokat is kell adjon, különös tekintettel azokra, akik esetleg más betegségben /is szenvednek.

A legfontosabb üzenet...

Szívünk Napjának, és a Szív Világnapjának legfontosabb üzenete mindenkinek, hogy nem szabad feladni!

A szív- érrendszeri betegségek rizikóinak kontrollálása - a helyes táplálkozás, a fizikai aktivitás, és a dohányzás mellőzése - megakadályozhatja a szívinfarktus és a stroke kialakulását - és segíthet megőrizni szívünk fiatalságát.