Szabálytalan a szívverése, bedobban a szíve? Így kezelhető a a szívritmuszavar
Sokan már a normális szívdobbanásaikat is másképpen élik meg. A szabálytalan szívverés, a "kihagyás", extraütés azonban feltűnő lehet.
Szívünk, mint egy jó motor az egész életen át működik, szinte észrevétlenül. A szív rendszeres összehúzódásait elektromos kisülés váltja ki, mely szabályozott módon halad végig a szív területén az ún. ingerületvezető nyalábok segítségével. Az ingerek a szív jobb pitvarában található szinusz csomóból indulnak ki. Az idegi mellett hormonális szabályozás is szerepet játszik az összehúzódások, az ingerületek frekvenciájában.
A szívritmus szabályozásának "automatikus" részét a vegetatív idegrendszer végzi (annak szimpatikus és paraszimpatikus rendszere egyaránt). A szívritmust befolyásoló hormonok az adrenalin és noradrenalin, melyek gyorsítóan hatnak, valamint a pajzsmirigy hormonjai (itt ha több a hormon gyorsul – ha kevesebb, akkor lassul a szívműködés).
Nyugalmi frekvencia, tachikardia – bradikardia
A normálisnak tekinthető szívfrekvencia percenként 60-100 közötti. Sportolók esetében alacsonyabb érték is normálisnak vehető. Szívritmuszavar, aritmia akkor alakulhat ki, ha kórosan gyorsabb a szívműködés – tachikardia, vagy indokolatlanul lassabb, ez a bradikardia. Az ingerületvezető nyalábok, és az ingerületvezető utak eltérései, hibái, a "szokatlan" lefutások okozzák a további aritmiákat, melyek egyfajta szabálytalan ütéskombinációkat jelentenek.
Milyen tünetekkel jár a szívritmus zavara?
Sokan már a normális szívdobbanásaikat is másképpen élik meg. A szabálytalan szívverés, a "kihagyás", extraütés azonban feltűnő lehet. Jellemző, hogy az eltérő, szabálytalan ütések ismétlődnek. Nem egyértelmű, hogy minden aritmia tüneteket okozna. Ez fordítva is igaz, a tünetszegény aritmiák egy része súlyos zavarokhoz vezethet.
A hirtelen szívhalál kockázata jósolható! Kattintson!
Hogyan lehet diagnosztizálni az aritmiákat?
A vezető- és kísérőtünetek alapján
- palpitáció,
- egyenetlen szívdobbanások,
- rövid vagy hosszabb epizódok,
- szédülés,
- gyengeségérzés,
- esetleg ájulás
Vizsgáló módszerek
- rövid ideig tartó EKG - nem képes jellemzően regisztrálni az eltérést
- Holter-monitorozás – 24 órán át viselt eszköz: sokkal jobb, részletesebb képet ad aritmiáról és jól elemezhető
- Szívbe vezethető katéterek – elektromos ingerekkel meghatározható az aritmia típusa
Az aritmia főbb típusai és kezelésük
Kisszótár:
Kardioverter defibrillátor - miniatűr elemmel működő eszköz, a mellkas bőre alá kerül. Észleli a szív ritmuszavarait, elkülöníti az életveszélyes kamrai ritmuszavarokat. Ezeket speciális sorozatingerléssel, elektromos áramütéssel megszünteti. Szükség esetén újraindíthatja a megállt szívet.
Kardioverzió – Orvosi beavatkozás, ahol általában elektromos ingerrel (a hagyományos tappancsokkal) a szívciklus megfelelő pontján "kiütik" az aritmiás szívet, és újraindul a normális szívritmus.
Katéteres abláció – radiofrekvenciás eljárás, eltávolítja az aritmia okaként fennálló, károsodott szövetet a szívből.
Pacemaker - Elektródákkal kapcsolódó beültetett eszköz, implantátum, saját impulzusaival vezérli a szívizmok összehúzódását. A szinusz csomó ritmusa helyett beállított szívritmust tart fenn.
