Szívritmuszavar

Az elektromos vezetőrendszerben sokféle zavar alakulhat ki, a ritmuszavar jellege az egészen enyétől az életveszélyesig változhat. Minden ritmuszavarnak (aritmia) meghatározott kiváltó oka van, de bizonyos okok a ritmuszavarok különböző formáit idézhetik elő. Kisebb aritmiákat okozhat nagymértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz vagy fizikai terhelés. Túlműkődő vagy elégtelenül működő pajzsmirigy és néhány gyógyszer (tüdőbetegség, magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek) zavart okozhatnak a szívfrekvenciában és -ritmusban. Az aritmia leggyakoribb oka szívbetegség, különösen a szívkoszorúér megbetegedése, a szívbillentyűk működési zavara vagy a szívelégtelenség. Néha aritmia jelentkezhet minden különösebb kimutatható szívbetegség vagy egyéb ok nélkül.

A szívritmuszavar tünetei

A szívdobogás szubjektív megélése különböző. A beteg szívdobogást érez, mely lehet gyors vagy lassú, szabályos vagy szabálytalan ritmusú, rövid vagy hosszantartó. Érezhet szédülést, gyengeséget, ájulást , az eszméletét is elveszítheti. Mellkasi fájdalomról, légszomjról vagy egyéb szokatlan érzésről is beszámolhat.

A szívritmuszavar kiváltó okai

Szívkoszorú ér betegség, szívbillentyű műkődési zavar vagy szívelégtelenség.

Mit tehet az orvos szívritmuszavar esetén

Az állapot pontos meghatározásához vizsgálatokra van szükség. A ritmuszavar kimutatásában az elektrokardiográfia ( EKG) a legfontosabb diagnosztikai eljárás. Az EKG a szív ritmusát csak rövid időn keresztül regisztrálja , az aritmiák azonban gyakran csak átmenetileg jelentkeznek. Így több információt nyújthat az a hordozható készülék (Holter monitor), ammelyet 24 órán keresztül visel a beteg. Ez az eszköz rögzíti az alkalmanként jelentkező ritmuszavarokat, miközben a beteg normális életvitelét folytatja és erről naplót vezet. Indokolt esetekben gyógyszeres terápiát rendel.