Hideg verejték és szédülés? Lehet, hogy szívritmuszavar áll a háttérben!
Amennyiben ezeket a tüneteket észleli, haladéktalanul keressen fel orvost, vagy menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra!
Szívritmuszavar az, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól. Az esetek többségében veszélytelen a jelenség, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a szívdobogás vagy a szívdobogás érzése, amely épp úgy jelentkezhet egészséges szívű embereknél, mint a már szívbetegségben diagnosztizáltaknál, vagy a magas vérnyomásban, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.
11 fő tünet, amely szívritmuszavarra utalhat
Szívritmuszavar (aritmia) bármely életkorban előfordulhat, de az időseknél gyakoribb. A legtöbb esetben a rutinvizsgálatok során azonosítják a betegséget - az aritmiában szenvedőknek gyakran más típusú szívproblémáik is vannak.
A szívdobogás tüneteihez bizonyos esetekben gyengeségérzés, szédülés, rossz közérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, sápadtság vagy hideg verejték is társulhat, ami komolyabb szívritmuszavarra utalhat.
Ha ezeket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz, vagy menjen el a legközelebbi sürgősségi osztályra. Fontos, hogy kardiológushoz forduljon a nyomon követés és a legmegfelelőbb kezelés, a szövődmények megelőzése érdekében.
- szívdobogás;
- gyors vagy lassú szívverés;
- mellkasi fájdalom;
- légszomj;
- gombóc érzése a torokban;
- fáradtság;
- gyengeségérzés;
- szédülés vagy ájulás;
- rossz közérzet;
- szorongás;
- hideg verejtékezés.
Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja, mielőbb forduljon orvoshoz, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.
Kit veszélyeztet leginkább az aritmia kockázata?
A szívritmuszavarok minden nyilvánvaló ok nélkül is kialakulhatnak, akár a természetes öregedési folyamat eredményeként is. Néhány tényező azonban növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát, ezek közé tartoznak:
- szív- és érrendszeri betegségek, például érelmeszesedés, szívroham vagy szívelégtelenség;
- korábbi szívműtét;
- magas vérnyomás;
- a szív születési rendellenességei;
- pajzsmirigyproblémák, például pajzsmirigy-túlműködés;
- cukorbetegség, különösen, ha az ellenőrizetlen, magas vércukorszinttel jár;
- alvási apnoe;
- kémiai egyensúlyhiány a vérben, például a kálium-, nátrium-, magnézium- és kalciumkoncentráció változása;
- olyan gyógyszerek, mint például a digitalis vagy a szalbutamol, illetve fenilefrint tartalmazó influenza elleni gyógyszerek alkalmazása;
- chagas-kór;
- vérszegénység;
- dohányzás;
- túlzott kávéfogyasztás.
Ezenkívül az alkohol vagy a kábítószerhasználat is megváltoztathatja a szívritmust és növelheti a szívritmuszavar kockázatát.
Hogyan diagnosztizálják a szívritmuszavart?
A szívritmuszavart kardiológus diagnosztizálja, aki felméri a beteg kórtörténetét és tüneteit, valamint az esetleges gyógyszer- vagy drogfogyasztást. A szívritmuszavar diagnosztizálásának az elektrokardiogram (EKG) elengedhetetlen része. Nehezíti a diagnózis megállapítását, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelenik meg, mivel a vizsgálatot a tünetek fennállásával egy időben kell elvégezni.
Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálják a szívritmuszavart?
Az orvosi kivizsgáláson kívül néhány laboratóriumi vizsgálat is elrendelhető, amelyek elengedhetetlenek a diagnózis megerősítéséhez és az aritmia okának azonosításához:
- EKG-vizsgálat
- laboratóriumi vizsgálatok, például vérkép, magnézium, kalcium, nátrium és kálium vérszintje;
- A troponin vérszintjének vizsgálata a szív összehúzódásának értékelésére;
- pajzsmirigy vizsgálatok;
- ergometrikus teszt;
- 24 órás Holter monitorozás.
További kérhető vizsgálatok például az echokardiográfia, a szívmágneses rezonancia vagy a magszcintigráfia.
Az EKG-diagnosztika lehetséges módozatai:
- Az EKG-vizsgálat során elektródokat rögzítenek a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevekénységét.
- Egy másik diagnosztikai módszer a Holter-vizsgálat. A Holter egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarokat könnyebb felderíteni.
- Létezik egy otthon tartható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán (eseménymonitorozás).
További vizsgálati módszerek:
- szívultrahang: hanghullámok segítségével vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását;
- terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést (a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek);
- billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer: a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést;
- elektrofiziológiai vizsgálat: egy vékony elektródát vagy katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.
Hogyan történik a szívritmus kezelése?
Az aritmia kezelése az aritmia tüneteitől, súlyosságától és a szövődmények kockázatától függ. Általában enyhébb esetekben a kezelés magában foglalhat egyszerű útmutatást, életmódbeli szokások megváltoztatását, időszakos orvosi ellenőrzést vagy az aritmiát okozó gyógyszerek alkalmazásának abbahagyását.
Súlyosabb szívritmuszavar esetén a kezelés történhet például az orvos által felírt gyógyszerekkel vagy műtéttel.
Ez a kezelés legfontosabb célja:
- a pulzusszám ellenőrzése és a szív túl gyors vagy túl lassú működésének megakadályozása;
- a vérrögképződés és ezzel a stroke megelőzése;
- a szív normális ritmusának helyreállítása (ha lehetséges);
- ha egyéb szívritmuszavart okozó orvosi problémák állnak a hátterében, akkor azok megszüntetése.
Hogyan lehet megelőzni a szívritmuszavart?
Néhány életmódbeli változtatás segíthet megelőzni a szívritmuszavar kialakulását, például:
- egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás;
- rendszeres testmozgás;
- elhízás vagy túlsúly esetén fogyás;
- a dohányzás kerülése;
- az alkoholfogyasztás csökkentése;
- a szívműködést serkentő szereket, például fenilefrint tartalmazó gyógyszerek használatának kerülése.
Ezenkívül fontos a stresszt és szorongást okozó helyzetek elkerülése, hogy megelőzzük a szívritmuszavar vagy más szívproblémák kockázatát.
Összegezve
- Szívritmuszavarok gyakran az időseknél fordulnak elő.
- Fiataloknál az alkohol és kábítószerhasználat növelheti a szívritmuszavar kockázatát.
- A szívritmuszavart kardiológus diagnosztizálja.
- Szívritmuszavar kezelése életmódbeli változtatásokkal vagy gyógyszerekkel történhet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Légszomja van, és hevesen, erősen ver a szíve? Ez okozhatja
Források:
- Mayo Clinic. Heart arrhythmia: Diagnosis and Treatment.
- Mayo Clinic. Heart arrhythmia: Symptoms and causes.
- Sossalla Samuel; Vollmann, Dirk. Arrhythmia-Induced Cardiomyopathy Causes, Clinical Significance, and Treatment. Dtsch Arztebl Int. 115. 19; 335–341, 2018
- Waldmanna, V.; Marijon, E. Cardiac arrhythmias: Diagnosis and management. Rev Med Interne. 37. 9; 608-615, 2016
