Mi okozhat lassabb vagy a gyorsabb szívverést?
A kardiológus elmondja, mi állhat a szívritmuszavar hátterében.
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megismerni az okokat, amelyek a normális szívveréstől a szívritmuszavarig vezetnek.
Emiatt lehet lassabb vagy gyorsabb a szívverés
A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát karmesterként vezényli a szinuszcsomó, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A színuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat, ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe.
Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például lázas betegség, fertőzés, pajzsmirigy betegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Több szívbetegség is okozhat szívritmuszavart, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.
Ilyen okok vezethetnek szívritmuszavarhoz:
1. genetikai hajlam,
2. diabétesz,
3. túl sok koffein, alkohol vagy tudatmódosító szerek fogyasztása,
4. magas vérnyomás,
5. dohányzás,
6. pajzsmirigy alul- vagy felülműködés,
7. alvási apnoe (éjszakai légzéskimaradás),
8. bizonyos gyógyszerek, és étrend kiegészítők,
9. koszorúér betegség,
10. szerkezeti változás a szív felépítésében (például kardiomiopátia),
11. előző szívinfarktus miatt károsodott szívizom-szövetek,
12. éppen zajló szívinfarktus.
Ezek a szívritmuszavar tünetei!
3 ok, ami miatt kardiológushoz kell fordulni
- Három kiemelten fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni – figyelmeztet dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az egyik, ha a családban többeknél jelentkezett, jelen van bármilyen szívbetegség. Ebben az esetben évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még tünetmentesség esetén is szükséges, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”. Ugyanilyen jelentős a szív-érrendszeri szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel a kórtörténetében.
A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármi is a kivizsgálás oka, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a diagnosztizáláshoz. Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is jelentősen csökkenthetjük.
Összegezve:
- A szívritmuszavar hátterében számos ok állhat, mint például genetikai hajlam, diabétesz, magas vérnyomás, dohányzás, vagy akár alvási apnoe
- Érdemes kardiológiai kivizsgálást végezni, ha a családban többeknél jelentkezett szívbetegség, vagy ha valaki olyan életmódot folytat, amely szívproblémákra hajlamosíthat
- A szívritmuszavarra utaló tünetek közé tartozik a felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa érzés a mellkasban, valamint eszméletvesztés
- A diagnosztizálás után megkezdődhet a szívritmuszavar kezelése, amely csökkentheti a stroke vagy szívinfarktus kockázatát
Olvasta már?
- Kezeletlen szívritmuszavar: feszültségérzet, szédülés is árulkodhat róla
- Szédülés: ilyen, amikor nem vérnyomás probléma okozza
- Ezek a digitális eszközök is segítik a szívbetegségek kezelését
- Ha ilyen a szemhéja, a szívével lehet a gond!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!