Szívelégtelenség: ezek az első jelei a lábon

2024.05.11.

szívelégtelenség szívinfarktus túlsúly ödéma szívasztma nehézlégzés lábdagadás

szívelégtelenség tünetei első jelei lábak

A szívelégtelenség okozta tünetek az évek alatt súlyosbodnak, és a lábainkon is nyomot hagyhatnak.

Szívelégtelenségben a szív nem tudja fenntartani a mindenkori igényeknek megfelelő vérkeringést, ezért különösen fizikai terheléskor az izomzat vérátáramlása nem megfelelő, melynek következménye a gyors kifáradás és a csökkent fizikai terhelhetőség.

A szívelégtelenség tünetei

Súlyosabb esetekben az egyéb szervek vérellátása is csökkenhet már nyugalomban is. Ennek változatos tünetei lehetnek attól függően, hogy elsősorban mely szerv keringése csökkent: pl. az agy esetében levertség, csökkent szellemi teljesítőképesség, szédülés, zavartság jelentkezhet, a szív koszorúerek csökkent keringése szívtáji nyomást, szorítást (anginát) okozhat, míg a vese vérkeringésének romlása a vizeletkiválasztás nagyfokú csökkenését vagy teljes megszűnését (anuriát) idézheti elő.

A szívelégtelenség jellemző tünetei

A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására.

A szívelégtelenségben szenvedő beteg nyugalomban vagy terheléskor jelentkező fulladást és/vagy fáradtságérzést, gyengeséget tapasztal. A legfontosabb tünetek együttesen vagy önállóan is jelentkezhetnek, úgy mint:

csökkent terhelhetőség,
folyadék-visszatartás és vizenyőképződés (a lábszárak, bokák, lábak duzzanata, a hasüregben megjelenő folyadék,
hirtelen hízás,
májmegnagyobbodás,
telt nyaki vénák

A szívelégtelenség tünete lehet még a

gyakori éjszakai vizeletürítés,
folyamatos köhögés, zihálás,
rózsaszínes, véres köpet,
étvágytalanság,
szabálytalan szívverés,
hányinger,
koncentrációzavar,
csökkent éberség.

Nehézlégzés (diszpnoé)

Kezdetben még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt. A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham (szívasztma) vagy tüdővizenyő (tüdőödéma) is jelentkezhet. Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, amely súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami sürgős kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes.

Végtagvizenyő, lábdagadás, pangásos tünetek

Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot. Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata (bokaödéma). Később a folyadékpangás következtében a máj is megduzzad, és folyadék szaporodhat fel a hasüregben is (aszcitesz). A legsúlyosabb esetekben az egész testre kiterjedő bőr alatti folyadékszaporulat figyelhető meg.

Súlyossági fokozatok

A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait vesszük figyelembe és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún. NYHA funkcionális beosztást alkalmazzuk. Eszerint négy csoportot különítetünk el:

NYHA I. osztályba tartoznak azok a betegek, akiknek a fizikai teljesítőképességét nem korlátozzák a panaszok (nehézlégzés, szívdobogásérzés, vagy kifáradás)

NYHA II. osztályba azok a betegek tartoznak, akik fizikai terhelhetősége kismértékben korlátozott (a kisebb fizikai terhelést jól tűrik, de a szokásos napi tevékenységük során már panaszok jelentkeznek)

NYHA III. osztályba azok a betegek tartoznak, akiknek fizikai aktivitása jelentős mértékben korlátozott, és már a szokásos napi tevékenységüknél kisebb terhelés is panaszokat okoz.

NYHA IV. stádiumban már a legkisebb fizikai igénybevétel is panaszokat okoz, illetve a panaszok (nehézlégzés) már nyugalomban is jelentkeznek.