Szívelégtelenség - kisokos

Szívelégtelenség: ezekre a fontos korai, gyanús jelekre nem figyelünk eléggé

2024.05.18.

Egészségkalauz

szívelégtelenség vérkeringés szív- és érrendszeri megbetegedések oxigénellátás

szívelégtelenség szívbetegség korai tünet jel

Szívelégtelenség kisokos: tünetek, amelyek alapján felismerheti, ha baj van a szívével, vérkeringésével.

A szívelégtelenség kezelése annál hatékonyabb, minél korábban diagnosztizálják a betegséget. A szívelégtelenség a leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedéseken belül, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. Magyarországon 150-200 ezer diagnosztizált, valamint körülbelül ugyanennyi nem diagnosztizált beteg él, és évente 30-35 ezerrel nő a diagnosztizált betegek száma.

A szívelégtelenségről

A szívünk tulajdonképpen egy izompumpa, ami a szervezet vérkeringését működteti. Szívelégtelenség esetén a pumpafunkció károsodik, amelynek következményeként a szív nem tud elegendő vért pumpálni a keringésbe, vagy nem tud elegendő vért onnan befogadni. Ha a szervezetünk vérkeringése nem működik megfelelően, akkor a szervek oxigén- és vérellátása sem megfelelő.

A szívelégtelenség olyan súlyos állapot, amelyben a szív által pumpált vér mennyisége nem elegendő a szervezet oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Forrás: Boehringer

A szívelégtelenség a leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegségeken belül, becslések szerint világszerte 65 millió embert érint a szívelégtelenség valamelyik típusa. A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő, és 65 év felett a népesség 10%-a szenved szívelégtelenségben.¹

Mi vezethet a szívelégtelenséghez?

A csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség esetén magának a szív izomzatának a működési zavaráról van szó, a szív pumpafunkciója csökken, nem képes kellő erővel összehúzódni (HFeEF = Heart failure with reduced ejection fraction). Ezt okozhatja például egy infarktus, ami során a szívizom egy része a vérellátás elégtelensége miatt elpusztul, vagy egy szívizomgyulladás, a szív fokozott terhelése vagy egyéb betegségek.

A szívelégtelenségben szenvedő beteg nyugalomban vagy terheléskor jelentkező fulladást és/vagy fáradtságérzést, gyengeséget tapasztal. A legfontosabb tünetek – csökkent terhelhetőség, folyadék-visszatartás és vizenyőképződés (a lábszárak, bokák, lábak duzzanata, a hasüregben megjelenő folyadék, hirtelen hízás, májmegnagyobbodás, telt nyaki vénák) – együttesen vagy önállóan is jelentkezhetnek. Forrás: Boehringer

A megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség esetében a szív bal kamrája nem tud elernyedni vagy megtelni rendesen (HFpEF = Heart failure with preserved ejection fraction). Ennek a betegségnek a kiváltó oka gyakran a szervezet alapbetegségei, például a kettes típusú diabétesz, a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a COPD.

Tünetek, amelyek felvethetik a szívelégtelenség gyanúját

A tünetek a szervezet, a szervek oxigénellátásának elégtelenségéből adódnak, ezek többek között a

nehézlégzés,
légszomj, ami fizikai terhelésre, de akár nyugalmi állapotban is jelentkezhet, vagy akár fekvő helyzetben is.
Tünet lehet továbbá a fokozott fáradtságérzés,
a bokaduzzanat,
a száraz köhögés, köhécselés.

A szívelégtelenségnek többféle típusa létezik, de csak orvosi vizsgálat képes kideríteni, hogy melyik típusról van szó az adott beteg esetében.

A betegség idült formájában a tünetek lassan alakulnak ki, és fokozatosan súlyosbodnak. A szívelégtelenség a szív bal, illetve jobb felét érintheti, de előfordulhat, hogy mind a két szívfél elégtelenül működik. Forrás: Boehringer

A korai felismerés fontossága

A szívelégtelenség kezelése annál hatékonyabb, minél korábban diagnosztizálják a betegséget. A beteg jellemzően először a háziorvosnak beszél a tünetekről, aki a betegség komolyságát látva kardiológushoz vagy kórházba utalhatja, ahol számos vizsgálat - teljes laborvizsgálat, speciális szívizomenzim vizsgálat, ultrahang, esetleg koronária CT vagy MR felvétel – készülhet a pontos diagnózis érdekében. A kezeletlen szívelégtelenségnek nagyon súlyos következményei lehetnek.

A kezeletlen szívelégtelenség mindkét típusa veszélyezteti a beteg életkilátásait, progresszíven romló állapotot okoz: míg a csökkent ejekciós frakció esetében a szív- és érrendszeri problémák, a megtartott ejekciós frakció esetén inkább kísérő betegségek (vesebetegség, légzőszervi betegségek, cukorbetegség) okozhatják a beteg halálát.

Fokozatosan kialakuló lábdagadás, terhelésre jelentkező fulladás, általános rossz közérzet esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kardiológiai szakorvosi vizsgálatra irányítja. Ha kifejezett fulladást, nehézlégzést, véres köpet felköhögését, hirtelen folyadékfelszaporodást, gyors vagy szabálytalan szívverést, esetleg erős, nem szűnő mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Forrás: Boehringer

Hogyan előzhető meg a szívelégtelenség?

Mint sok betegségnél, a szívelégtelenség esetén is fontosak az örökletes tényezők. Ugyanakkor az életmód alapvetően befolyásolja, hogy az öröklött hajlam megnyilvánul-e egyáltalán, s ha igen, milyen életkorban jelentkezik. A legtöbbet tehát mi magunk tehetünk a megelőzés érdekében. A mozgásszegény életmód helyett váltsunk aktívabb életmódra, válasszuk a lépcsőt a lift helyett, gyalogoljunk néhány megállót, s mindezt tegyük rendszeressé.

A másik fontos terület a táplálkozás:

kerüljük a túlzottan sós, magas energiatartalmú ételeket,
fogyasszunk inkább vitaminokban gazdag, magas rosttartalmú ételeket,
valamint naponta gyümölcsöt és zöldséget is!

Ezzel több betegséget is megelőzhetünk – cukorbetegséget, magasvérnyomás-betegséget -, amelyek a szívelégtelenség kiváltó tényezői lehetnek.

Ha azonban a betegség kialakulása már nem elkerülhető, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen rendszeres orvosi felügyelettel, számos terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtét is segíthet a betegen, ezekről a kezelőorvos ad bővebb információt.

A betegszervezetek segítséget adnak a betegeknek és a hozzátartozóknak is

A betegszervezetek egyik célja, hogy az egészségtudatos életforma elterjedését támogassa, így például az egészséges táplálkozás és mozgás fontosságát hangsúlyozza. De ide tartozik az öngondoskodás szemléletének elterjesztése is, amelynek lényeges eleme, hogy nem elég egyszer-egyszer elmenni a szűrésre, hanem fontos gyakran és rendszeresen elvégezni azokat a méréseket, amelyeket magunk is meg tudunk tenni. Ide tartozik a vércukor, a koleszterin, a vérnyomás és a testsúly mérése.