A diuretikumoktól az ACE-gátlókig - ezeket érdemes tudni a szívpanaszokra való gyógyszerekről
Tudja meg, hogy bizonyos gyógyszerek miként hatnak a szívre.
Szívelégtelenség esetén kombinált gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek célja a beteg panaszainak csökkentése vagy megszüntetése, az életminőség javítása, továbbá a betegség rosszabbodásának megakadályozás, és végső soron a beteg életének meghosszabbítása.
Bizonyos gyógyszerek elhagyása még panaszmentesség esetén sem javasolt, mert a betegség romlását okozhatja. A szívelégtelenség kezelésére jelenleg az alábbi fontosabb gyógyszercsoportokat használjuk.
Szívelégtelenség és az ACE-gátlók
Ezek a gyógyszerek egy enzim gátlása útján sokrétű kedvező hatást fejtenek ki szívelégtelenségben, melynek eredményeképpen a hosszútávú kezelés javítja a betegek életminőségét és meghosszabbítja életüket.
Az ACE-gátlók blokkolják azt az enzimet, amely az angiotenzin-I-et angiotenzin-II-vé alakítja. Ehhez tudni kell, hogy az angiotenzin-II egy érszűkítő hatású hormon, amely növeli a vérnyomást. Így ennek gátlásával csökkenthető az érszűkület és a vérnyomás.
Az ACE-gátlókat a kezelés kezdetén csak kis adagban szabad szedni, és azt csak lassan növelve lehet az ún. maximális adagot (céladag) elérni, mivel a kezdeti nagy adagok mellékhatásokat okoznak (pl. vérnyomáscsökkentés, szédülés, ájulás).
A fokozatos gyógyszerkezdést a betegek rendszerint jól tűrik, és mellékhatások a hosszútávú kezelés során is csak ritkán jelentkeznek. Ezek közül a leggyakoribbak a szédülés és a száraz köhögés, melyek ha a a gyógyszer dózisának csökkentésével nem szűnnek meg, az ACE-gátló szedését abba kell hagyni és helyettük a kezelőorvos döntése alapján más gyógyszert kell adni.
Szerencsére ritka, de súlyos mellékhatás az ún. angioneurotikus ödéma, amikor a gyógyszer bevétele után ajak-, nyelv-, vagy gégeduzzanat alakul ki, mely fulladásos rohamot okozhat. Károsodott veseműködés esetén az ACE-gátló gyógyszer kórosan megemelheti a vér kálium szintjét, ezért ilyenkor a veseműködés és káliumszint rendszeres ellenőrzése szükséges.
Béta-blokkolók hatása a szívelégtelenségre
Az ACE-gátlók mellett ezek a gyógyszerek azok, amelyek hosszú távon adva bizonyítottan csökkentik a betegek halálozását szívelégtelenségben. Kedvező hatásukat a kórosan fokozott szimpatikus idegrendszeri izgalom gátlása útján fejtik ki. Ezek a gyógyszerek jelentősen csökkentik a szívelégtelenségben egyébként nem ritka hirtelen halál előfordulását is.
A béta-blokkolók az úgynevezett béta-adrenerg receptorokat gátolják, amelyek az adrenalin és a noradrenalin hatásait közvetítik, ezáltal csökkentik a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
A kezelést itt is alacsony gyógyszeradagokkal kell elkezdeni, és a céladagokat csak fokozatosan, a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizve lehet elérni.Fontos tudni, hogy a kezelés megkezdésekor a pulzusszám és a vérnyomás rendszerint csökken, és a betegek panaszai (fáradékonyság, nehézlégzés, bokadagadás) fokozódhatnak. Ezek a tünetek általában átmeneti jellegűek, emiatt a kezelést ritkán kell abbahagyni, azonban a szorosabb orvosi ellenőrzés ilyenkor különösen indokolt.
A betegnek meg kell értenie, hogy a béta-blokkoló kezelés eredményei hosszútávon jelentkeznek, melynek eléréséhez érdemes vállalnia még az esetleges kezdeti átmeneti panaszfokozódást is.
Bizonyos társbetegségek fennállása esetén a béta-blokkoló gyógyszereket nem szedheti a beteg, ilyenek pl. a tüdőasztma, vagy a nagyon lassú szívműködéssel járó állapot.
Vizelethajtók (diuretikumok) befolyása a szívelégtelenségre
A vizelethajtók alkalmazása ma is nélkülözhetetlen a szívelégtelenségben szenvedő betegek legtöbbjénél. Ezek a gyógyszerek a szervezetben felgyülemlett folyadéknak a vesén keresztül történő kiürülését segítik elő, ezáltal általában gyorsan megszüntetik a bokaduzzanatot, a máj feszülését, és csökkentik vagy megszüntetik a tüdőpangás okozta nehézlégzést.
A vizelethajtó gyógyszerek közül leghatékonyabb és leggyorsabb hatású a Furosemid, amelyet súlyosabb folyadékpangás esetén intravénásan alkalmazunk.
Enyhébb esetekben a kevésbé erős vízhajtók (pl. thiazid diuretikumok) is elegendőek lehetnek a pangásos panaszok megszüntetésére. Ha nagy mennyiségű vizelet ürül, akkor ezzel együtt jelentős mennyiségű kálium is távozik a szervezetből, ami súlyos következménnyel (pl. ritmuszavar) járhat, ezért a káliumhiányt pótolni kell. Ezt káliumsó (káliumklorid) adásával vagy ún. káliumspóroló vizelethajtókkal oldhatjuk meg. A vizelethajtók szedésének szükségessége mindig a beteg aktuális állapotától függ, ennek megítélése rendszeres orvosi ellenőrzést igényel.
Digitálisz és a szívelégtelenség
A szívelégtelenség kezelésében legrégebben alkalmazott gyógyszer, amelynek szedése rendszerint akkor szükséges, ha az előbbi három gyógyszer adására nem szűnnek meg a beteg panaszai. Ilyenkor a digitálisz(leggyakrabban digoxin) hozzáadása az addigi kezeléshez csökkentheti a panaszokat. Hatását azáltal fejti ki, hogy fokozza a szívizom összehúzódásának erejét.
Különösen azoknak a betegeknek kedvező a didoxin adása, akiknek gyors, rendetlen szívverésük, azaz pitvarfibrillációjuk van, mivel ilyenkor ez a gyógyszer csökkenti a szívverések szaporaságát. Az orvos által előírt megfelelő adagok szedése esetén mellékhatások (hányinger, látászavar, rendetlen szívdobogás) csak ritkán jelentkeznek.
Egyéb gyógyszerek szívelégtelenségre
A fenti leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek mellett egyéb gyógyszerek szedése is szükségessé válhat szívlégtelenségben. Ilyenek lehetnek pl. bizonyos értágítók, véralvadásgátlók vagy rimuszavart csökkentő gyógyszerek. Ezek szedésére általában speciális indok alapján, és szorosabb orvosi ellenőrzés mellett kerül sor.
A szívelégtelenségre szedett gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsok:
Mivel szívelégtelenségben tartós, legtöbbször az élet végéig tartó gyógyszerszedésre van szükség, célszerű a betegeknek ezzel kapcsolatban az alábbi gyakorlati tanácsokat megfogadni:
- A gyógyszereket mindig a kezelőorvos utasításainak megfelelően kell szedni, és lehetőleg mindig ugyanabban az időben kell bevenni
- Gyógyszerkimaradás esetén, azt mielőbb pótolni kell – kivéve ha nem jött el a következő adag bevételének az ideje (ekkor ki kell hagyni az elfelejtett adagot, és nem szabad bevenni a dupla dózist)
- Csak a kezelőorvos utasítására szabad változtatni a gyógyszerek szedésén
- Javasolt a rendszeresen szedett gyógyszerek nevének megtanulása, és a leggyakoribb mellékhatásainak ismerete
- Ha mellékhatás jelentkezik, mielőbb meg kell beszélni a kezelőorvossal
- A gyógykezelést lehetőleg egy orvos irányítsa (a gondozást végző kardiológus a háziorvos közreműködésével). Ha sürgős változtatás történt a kezelésben, a módosítást mielőbb meg kell beszélni a gondozó orvossal
- A rendszeresen szedett gyógyszerekről javasolt pontos listát vezetni, amit mindig tartson magánál a beteg, és vigye magával az orvosi ellenőrzésekre
- Bármely egyéb okból szedett gyógyszer szedéséről tájékoztatni kell a kezelőorvost
Összegezve
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Szívesebben veszi be a koleszterincsökkentő gyógyszert, ha ezt megtudja!
