Pacemakerrel él? A Semmelweis Egyetem eljárása erősítheti a szívét
Egy új kardiológiai klinikai vizsgálati eredményt ismertetett a Semmelweis Egyetem
Egy tíz éve indult klinikai vizsgálatsorozat eredményét ismertette sikerrel a Semmelweis Egyetem (SE) egy tudományos kongresszuson - mondta az intézmény rektora az M1 aktuális csatornán szerdán.
Egy újabb elektróda erősítheti a szívet
Merkely Béla beszámolt arról, a vizsgálatok bizonyították: egyes pacemakeres betegeknél egy újabb elektróda beültetése jelentősen növeli a szív erejét. Az új elektróda segíti "újraszinkronizálni" a szívet, így az a funkcióját az eddig látott legnagyobb mértékben képes javítani - ismertette.
Az eljárás sok betegnek ad lehetőséget arra, hogy visszatérjen a mindennapi tevékenységéhez, hiszen a világon nagyjából egymillió ember kap pacemakert, és 30 százalékuknál jelentkezik szívelégtelenség, számukra jelenthet megoldást az új eljárás. Hozzátette: az eredmények mögött tízéves tudományos munka van, a klinikai vizsgálatsorozatban hét ország 17 szívgyógyászati központja vett részt 2014 és 2022 között.
A vizsgálatsorozatot és annak eredményét a hétvégén, az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) Amszterdamban rendezett kongresszusán ismertették - tette hozzá Merkely Béla.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a rektor kiemelte, az eredmények meggyőzőek, és ebből következőleg változni fognak a vonatkozó kardiológiai kezelési irányelvek a világon.
Az eredmények bemutatásával egy időben a részletes adatokat a világ legjelentősebb kardiológiai tudományos szakfolyóiratában, a European Heart Journalban is publikálták - mondta el az SE rektora.
Miről lehet felismerni a szívinfarktust?
Ha a mellkas közepe fáj, az szívinfarktusra is utalhat. A szívinfarktusnak legtöbbször feltűnő jelei vannak. Bár a szív a baloldalon van, a szívinfarktus során leggyakrabban a mellkas közepén jelentkezik a fájdalom, bár előfordul, hogy csak a baloldalra koncentrálódik. Egy nagyon erős, nyomó vagy préselő érzésről van szó, amely tovább tart néhány percnél és vissza-visszatér. Ugyanakkor infarktust átélt idősebbek, nők és cukorbetegek néha ennél jóval enyhébb fájdalomról számolnak be. Mindenesetre segítséget kell hívni, ha további tünetek is megjelennek, mint erős izzadás, hányinger, hányás, légszomj, kisugárzó fájdalom a vállakban, karokban, állkapocsban, hátban (bár máshol is érezhető lehet), félelem.
Ugyanakkor előfordulhat ún. csendes szívinfarktus is, ami nem jár feltűnő tünetekkel, esetleg csak izomfeszülés jelentkezik a hátban vagy a mellkasban, gyomorrontásszerű panaszok, és/vagy nagyfokú fáradtság érzékelhető. Néha ezek a tünetek kiegészülhetnek légszomjjal, izzadással, hányingerrel, alvási nehézséggel, de ezek a panaszok nem olyan erőtejesek, ahogyan az a szívinfarktusnál „várható”.
Olvasta már?
- Trombózis: ez az az 5 eset, amikor indokolt a trombofília szűrés
- Hirtelen szívmegállás: ez az 5 tünet hetekkel korábban előre jelezheti
- Szívinfarktus: ez a 3 tünet már hetekkel korábban jelentkezhet
- Így jelzi a szív az infarktus előtti állapotot
- A láthatatlan visszértágulat ugyanúgy lábfájdalmat okoz - ezért nézesse meg!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>