Szív-ügyeink, szív-bajaink...
Szívszorító tények a koszorúér-betegség és más szívpanaszok. A koszorúér-betegség az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedés. A legfőbb kiváltó oka az érelmeszesedés, amely során az artériák falain zsírok gyülemlenek fel.
A koszorúér-betegség során a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó artériák az érelmeszesedés eredményeként beszűkülnek és ezzel csökkentik a szívbe áramló oxigén mennyiségét, különösen megerőltetés hatására súlyosbodik a helyzet, amikor a szívizomra nagyobb terhelés jut.
A legfőbb tünete a koszorúér-betegségnek az anginaként ismert keringési rendellenesség, amely hátterében a szívizmok oxigénhiányos állapota húzódik, mivel a rosszabb vérkeringés miatt kevesebb oxigén jut a szívizmokba. Az anginás roham idején a mellkasra nehezedő érzés tapasztalható, illetve szorítás és fájdalom a mellkas középső részén, és ezek a fájdalmak kisugározhatnak a karokra, a nyakra, az arcra, a hátra vagy akár a hasi területekre is.
Az alábbi tünetek azonban semmiképpen sem mindig egyértelműen a koszorúér-betegség jelei, és ártalmatlan vagy más betegség okozta tünetek is lehetnek. De, ha valaki mégis észlelné magán az alábbi jelenségek valamelyikét, akkor érdemes felkeresnie háziorvosát.
- Légszomj: szokatlan fulladás könnyebb mozgás vagy pihenés idején, vagy hirtelen fellépő légszomj
- Szívdobogás: amikor felfigyelünk a szívverésünkre, vagy úgy érezzük, hogy gyorsan és szokatlanul erősen ver a szívünk, ez a panasz akkor érdemel igazán figyelmet, ha több órán vagy napon keresztül is eltart, illetve mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy szédülést is okoz
- Ájulás: általában nem komoly tünet, de az ájulás oka az agy oxigénellátásának csökkenése, amivel érdemes felkeresni az orvosunkat.
- Vizesedés, ödémásodás: A vizesedés a bokatáji, lábkörnyéki, tüdő-, illetve hastáji szövetekben rendellenesen felgyülemlő folyadékot jelenti. Egy enyhébb bokaödéma még lehet teljesen normális, pl. kánikulában, de azt is jelezheti, hogy a szív nem pumpál megfelelően – ezt nevezzük szívelégtelenségnek. A tüdővizesedés, vagy tüdő-ödéma komoly légszomjat, fulladást eredményezhet és akár életveszélyessé is válhat.
- Kékes-lilás köröm: Noha nem túl gyakran jelent komoly tünetet, az orvosi szaknyelven cianózisnak nevezett elváltozás, mégis jelezheti, hogy túl kevés oxigén van a vérünkben.
- Fáradtság, kimerültség: A fáradtság a szív- és érrendszeri panaszok egyik leggyakoribb tünete lehet, de más is állhat a hátterében, pl. deprsszió vagy depresszív reakció. Mindig érdemes orvost felkeresni, ha szokatlanul fáradtnak érezzük magunkat, különösen akkor, ha más társtünetek is kapcsolódnak a fáradtságérzéshez.
A koszorúér-betegség legfőbb kiváltó oka az érelmeszesedés, vagy atheroszklerózis, amelyjellemzője, hogy testszerte zsírok halmozódnak fel az artériák falain, és legfőképpen a szív szöveteit ellátó artériákban, a szívkoszorúerekben. A meszesedési folyamat során az artériák belső felületére vastagon lerakódik egy kásás üledékes anyag, kásadaganat (atheroma), amely sejtmaraványokból, zsíros koleszterinből és egyéb anaygokból épül fel. Ezek a lerakódások kiemelkedő felületeket alkotnak az artériák falán és szűkítik az artériák átmérőjét, ennek következtében pedig az áteresztőképességét is, vagyis kevesebb vért képesek már csupán szállítani.
További negatív eredménye a folyamatnak, hogy az ilyen elmeszesedett artériákban a vér hajlamosabb az alvadásra is, ráadásul a lerakódások azt is megakadályozzák, hogy az érfalak megfelelő tápanyagokhoz jussanak, ami oda vezet, hogy az erek elveszítik rugalmasságukat is - mindezek pedig a vérnyomás megemelkedéséhez is vezethetnek, amely tovább növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. A szívroham akkor alakul ki, amikor az egyik koszorúér teljesen elzáródik – az a végső lépés általában akkor következik be, amikor egy lerakódásos terület valamiért felnyílik, és ezért a felületén megindul a véralvadás, ami elzárja a véráramlás útját. Amikor a folyamat eredményeképp az oxigén- és tápanyagellátás teljesen megszűnik ebben az artériában, az általa ellátott szívizom szövetei elhalnak.
Sajnos egyes emberek genetikai okokból fokozottan hajlamosak arra, hogy náluk érelmeszesedés alakuljon ki, erre leginkább az utal, ha az illető családjában több olyan eset fordult elő, hogy felmenői, rokonai fiatalon koszorúér-betegség következtében elhunytak. De a genetikai faktorokon kívül a betegség kialakulásának kockázatát növeli az egészségtelen étrend, a mozgásszegény életmód, a diabétesz, a magas vérnyomás és a dohányzás is.
Nem csupán szív- és érrendszeri panaszok, de más, nem szív eredetű betegségek is károsíthatják szívünket:
- Fertőzés: a baktériumfertőzések az antibiotikumoknak hála, ma már egyre ritkábban okoznak szívpanaszokat, de ismert, hogy bizonyos baktériumok képesek a szívbillentyűket és a szív más szöveteit is roncsolni. Ugyanígy vírusfertőzések is roncsolhatják a szívizmot, ami szívelégtelenséghez vagy rendellenes szívritmus kialakulásához vezethet.
- Veleszületett szívfejlődési rendellenesség: Több olyan szervi elváltozás is ismert, amelyek a szívben a magzati fejlődés során alakulnak ki. Ezek rendellenes keringést okozhatnak a szíven keresztül, pl. a szeptumdefektus néven ismert állapotot, vagy más keringési problémákat, amelyek a születés után óriási megterhelést jelentenek a csecsemő szívének.
- Kardiomiopátia: A kardiomiopátiák a szívizom betegségei, amelyek számos különböző okból alakulhatnak ki, többek között koszorúér-betegség miatt, magas vérnyomás betegség miatt, vírusfertőzés, túlzott alkoholfogyasztás és a pajzsmirigy betegségei miatt is. A legtöbb szívpanaszokban szenvedő beteg esetében a bajt több tényező kombinációja, együttes fennállása okozza. Példának okáért a koszorúér-betegség (a legtöbb felnőtt korba ért embernél az érelmeszesedés valamilyen mértékben kialakul, különösen, ha dohányoznak is) és a magas vérnyomás általában együttesen jelentkezik.
