A régebbi véralvadásgátló gyógyszerek hatását ellenőrizni kell

A véralvadás igen fontos az egészséges szervezet működésében. Fokozott véralvadással járó állapotok (trombofília) esetében, illetve ha már volt trombózisa/tüdőembóliája, akkor szükség lehet arra, hogy a véralvadást gyógyszeresen is szabályozzák, mert sem a fokozott, sem pedig a csökkent alvadás nem jó. Ugyanis első esetben megnő a trombózisveszély, míg a másodikban a túlzott vérzés jelentkezhet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ezért a régebbi véralvadásgátlók hatásának folyamatos ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Véralvadásgátlók fajtái

A véralvadásgátlókat több csoportba lehet besorolni, és hogy kinek mi javasolt, azt minden esetben az orvos dönti el!

Kumarinok: a kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben. Ez az anyag ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék képzésében.

Heparin típusúak: a vénába adható heparin és a bőr alá adható rövidebb láncú, kis molekulasúlyú /LMWH/ heparinok a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hat, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül számosat, köztük a Xa faktor és a thrombin aktivitását indirekt módon gátolja.

Xa faktor és thrombin hatását közvetlen módon gátló szerek: ezek a készítmények viszonylag újak, mivel még csak 4-6 éve vannak forgalomban. Nagy előnyük, hogy orálisan, vagyis szájon át szedhetőek, így nem kell a folyamatos tűszúrást elviselnie a betegnek, valamint nem igényelnek folyamatos monitorozást.

Mi az az INR?

Ahhoz, hogy a kezelőorvos beállíthassa a megfelelő gyógyszeradagot a régebbi típusú készítményeknél, tisztában kell lennie az úgynevezett INR – vagyis nemzetközi normalizált ráta- értékkel. Ez egy olyan érték, mely reagenstől függetlenül a világ bármely részén értékelhető. Amennyiben a betegnek kumarin-típusú alvadásgátló gyógyszerekre (lásd előbb!) van szüksége, akkor ezt az értéket 2 és 3 közé kell lehetőleg tartania.

Az INR érték azonban változhat, mivel a véralvadásgátló gyógyszerek hatását nagyon sok dolog befolyásolhatja (étel-, és gyógyszerkölcsönhatások). Gyógyszerkölcsönhatások révén az olyan egyszerű, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók is eltolhatják az értékeket, mint pl. az aszpirin. Az orvos által felírt készítmények között is igen sok befolyásolja az INR-t, mint például a szteroidok, fájdalomcsillapítók, rheuma-gyógyszerek, sok antibiotikum stb. Az ételek közül a magas K-vitamin tartalmúk rendszertelen fogyasztása a legfőbb oka az INR változékonyságának. Ha valaki azonban mindennap kb. azonos mértékben fogyaszt K-vitamin-tartalmú ételt, az könnyen beállítható.

A rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen

Beállított kumarin-alapú véralvadásgátló terápia esetén a javasolt kontrollt 6 hetente szükséges megejteni. Ezt természetesen az új gyógyszerek, új betegségek befolyásolhatják, így ezekről mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal!

Az INR érték megállapítása esetében az is fontos, hogy ez egy akut érték, vagyis csak aznapra érvényes. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg nem kapja meg aznap az eredményeit, akkor akár napokon keresztül is rossz dózisú gyógyszert adagolhat magának, ami komoly vérzékenységhez, vagy éppen trombózis kialakulásához is vezethet - mondja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A jó hír azonban, hogy az új típusú, szájon át szedhető készítmények már nem igényelnek dózis-monitorozást, mint elődeik, így a kontrollvizsgálatokat is ritkítani lehet, ám erről minden esetben a kezelőorvos dönt! Fontos tudni, mivel új gyógyszerekről van szó (amit a dobozon lévő fekete pont mutat), a betegnek jogában áll közvetlenül is jelenteni az esetlegesen észlelt mellékhatásokat.

Forrás: Trombózisközpont