Ha gond van a szívével, ezt az 5 orvosi tanácsot jó, ha megfogadja a kardiológustól!
Nem minden kardiológiai betegségnek, eseménynek van feltűnő tünete, és közel sem minden tünet koncentrálódik például a szív környékére.
Európában és hazánkban is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, emiatt pedig nem lehet eleget beszélni a szív- érrendszer egészségéről, a megelőzésről, a kezelés lehetőségeiről és a saját felelősségünkről. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász könnyen betartható szívvédő tanácsokkal szolgál.
Rajtunk is múlik a szívünk egészsége
Az egészségünket több tényező együttesen határozza meg: befolyással van rá az életmódunk, a genetikai adottságaink és a környezeti tényezők. A modern örökléstani kutatások részben azzal foglalkoznak, hogy feltárják azokat a genetikai mutációkat, amelyek például szív- és érrendszeri vagy éppen daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, részben pedig fontos cél, hogy feltérképezzék azokat a veszélyeztető életmódbeli faktorokat is, amelyek egy-egy betegség kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.
Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43%-ban az életmódunk, 19%- ban környezetünk, 27%-ban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. (A maradék 11%-ot az egészségügyi viszonyok határozzák meg). Tehát a környezeti tényezők és öröklött tulajdonságaink együttvéve sincsenek nagyobb befolyással egészségünkre, mint az életmódunk. Ahol tehát a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos örökletes megbetegedések, ott az egészségtudatos életvitel az, amivel késleltethető vagy akár el is kerülhető a betegség kialakulása. Ehhez szolgált betartható, megvalósítható jótanácsokkal dr. Jenei Zsigmond Máté kardiológus, belgyógyász.
1. Maradjunk mozgásban!
Bár a hivatalos ajánlások legalább heti 150 percnyi közepes intenzitású mozgást tartanak egészségvédő hatásúnak, de azoknak, akiket ez elriaszt, fontos tudniuk, hogy már egy kis mozgás is nagy lépést jelent a szív-érrendszer szempontjából. Az aktvitás egyetlen titka, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk. Ha sosem szerettük a futást, nem kell erőltetni, hiszen akkor ezt nem fogjuk tudni beépíteni az életünkbe, döntsünk bármi más mellett, ami számunkra vonzó. Lehet ez tánc, gyaloglás, vízitorna, labdajátékok, vagy akár görkorcsolyázás. Szívbetegeknek azonban nagyon fontos az előzetes kardiológiai kivizsgálás és tanácsadás, valamint a mozgásterápiás edzésbeállítás.
2. Együnk okosan!
A nemrégiben elhíresült „kék zónákban”, vagyis a világ azon területein, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek, az egyik alapvető tényező (sok más mellett) a szívbarát táplálkozás. Ez nem csak az általánosan ismert mediterrán diétát jelenti, de azt is, hogy kevesebbet esznek és jellemzően házilag készült éteket fogyasztanak az ott élők. Aki azonban nem annyira szerencsés, hogy ilyen környezetben éljen, az is hozhat okos döntéseket a táplálkozásáról a mindennapok során: az automatában vásárolt cukros nassolnivalók helyett választhat gyümölcsöt vagy dióféléket a rágcsáláshoz, vagy például használhat fűszernövényeket a túl sok só helyett az ételek ízesítésére. A sóbevitel csökkentése alapvető szempont magas vérnyomás esetén.
3. Elkerülni nem tudjuk, de kezeljük jól a stresszt!
A stressz önmagában nem egy mumus, hiszen alapvetően szükségünk van rá a túléléshez, de a modern életvitel már olyan stresszorokkal van tele, amelyek nem ezt a célt szolgálják. És mivel sokszor levezetni sem tudjuk a feszítő érzést, ennek számos lelki és testi negatív következménye lehet. Konkrét feszült helyzetben a legkönnyebben megfogadható tanács: lélegezzünk lassan, mélyen. Ezzel a pulzust és a vérnyomást is csökkenthetjük. Hosszútávon pedig keressük meg azt a módszert, ami számunkra az optimális stresszoldó. Ideális lehet például a jóga, a meditáció, az agykontroll, de még csak véletlenül sem ajánlott a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, azok ugyanis szívritmuszavarhoz és magas vérnyomáshoz is vezethetnek. (Valamint számos más, nem szív-érrendszeri betegséghez.)
4. Ismerjük a számainkat!
A rendszeres ellenőrzések lehetővé teszik, hogy megismerjük az aktuális számadatainkat. A szív-érrendszer szempontjából ugyanis nem csak a vérnyomás és pulzus értékek fontosak, de például a testtömeg-index (BMI) és a haskörfogat is. 25 fölötti BMI-nél lehet ugyanis túlsúlyról beszélni, férfiaknál pedig 102 centi feletti haskörfogatnál kell nagy kockázattal számolni szív-érrendszeri betegségek és cukorbetegség szempontjából, nőknél ez az érték 88 centiméter. Ez utóbbi értékek otthon is meghatározhatók, ahogyan a vérnyomást is érdemes egy naplóban vezetni, de a kardiológiai kontrollokra akkor is szükség van, ha a kezelt szív-érrendszeri betegség nem okoz tünetet. Ezen kívül érdemes időnként a vércukorszintet is ellenőriztetni, ugyanis a tartósan magas értékek szép lassan az erek állapotát is rontják.
5. A legkisebb is számít
Aki szeretné megőrzi a szív-érrendszerének egészségét, esetleg a már meglévő betegségét tartaná kordában, javítana az állapotán, azt gondolhatja, hogy csak a radikális változtatásoknak van értelme. A kardiológusok szerint azonban minden kis lépés fontos. Ha nem is tudunk holnaptól teljesen új emberek lenni, de például elhatározzuk, hogy ezután mindennap eszünk zöldséget és heti háromszor gyalog megyünk a munkahelyünkre, már sokat tehetünk a szívünkért.
Tünetek, amelyeknél azonnali segítség szükséges
Vajon észrevennénk-e, ha a tüneteinket valamilyen szív-érrendszeri probléma okozná? Az esetleg szív-érrendszeri problémára utaló tüneteket mindig komolyan kell venni, akut esetben azonnali orvosi segítségre is szükség van. Az alábbi tüneteknél késlekedés nélkül mentőt kell hívni:
Mellkasi fájdalom
Szorító mellkasi fájdalom, erős szívdobogás, légszomj esetén fontos a kardiológiai vizsgálat.A mellkasi fájdalom lehet szúró, nyomó vagy egészen bizonytalan jellegű, és ha olyan tünetek is csatlakoznak hozzá, amelyek szívinfarktusra utalhatnak, azonnal mentőt kell hívni. Ha azonban nem ennyire akut eseményről van szó, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, amint elmúlik. Ám ha vissza-visszatér, akár pihenés, akár terhelés közben jelentkezik, vagy akár csak enyhe „repkedő” érzésnek tűnik, a mellkasi fájdalom és kényelmetlenség érzés olyan tünet, amelynek okát fontos vizsgálni.
Hányinger, gyomorfájdalom, gyomorégés
Egyes esetekben ezek a nem szívre koncentrálódó, nem tipikus tünetek is utalhatnak szívinfarktusra, különösen a nőknél. Természetesen az ilyen panaszok többségükben az emésztéssel kapcsolatosak, mindazonáltal, ha csatlakoznak mellé kardiológiai jellegű tünetek, erről is be kell számolni a kivizsgálás során.
Karba sugárzó fájdalom
Az infarktusra jellemző mellkasi fájdalom sokszor kisugárzik a bal karba is, de egyes esetekben az is előfordulhat, hogy nem a mellkasban, hanem a karban jelentkező erős fájdalom a vezető tünet.
Zavartság, szédülés
A könnyű szédülés, egyensúlyvesztés oka sokszor ártatlan: éhség, túl gyors felállás, nagy meleg. Ha azonban ehhez szív-érrendszeri panaszok is csatlakoznak, gyors segítség szükséges.
Torok- és állkapocs fájdalom
Az esetek nagy részében az ilyen tünetek oka nem kardiológiai jellegű, inkább valamilyen fertőzés, izomprobléma áll a háttérben. Mivel azonban szívinfarktus is okozhat ilyen fájdalmat, további tünetek esetén mentőt kell hívni.
Hideg verítékezés
Ha nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik a hideg verítékezés (jellemzően más tünetek mellett), azonnal mentőt kell hívni, nem szabad megpróbálkozni azzal, hogy magunk vezessünk el az orvosig.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
