Sokak szíve öregebb, mint a valós életkoruk - ezeket teheti ellene

2024.09.05.

Egészségkalauz

infarktus nehézlégzés szívbetegségek szívinfarktus szívbetegség

Ha nem vigyáz a szívére, azzal nem csak 1-2 évvel öregíti egyik legfontosabb szervét.

Előfordulhat, hogy bár valaki idősebb, a szíve mégis jobb állapotban van, mint egy fiatalabbnak. De ez igaz lehet fordítva is. Honnan tudhatjuk, hány éves, és milyen állapotban van a szívünk?

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve „öregebb”, mint a valós életkora. Mutatjuk, mi minden befolyásolja a szívünk egészségét.

Mi "öregíti" a szívet?

Az amerikai férfiak közel felének legalább öt évvel "idősebb" a szíve, mint a valós életkor, ez az arány valamivel kedvezőbb a nőknél – áll a U.S. Centers for Disease Control and Prevention közleményében. A szív "életkorát" a következő értékek alapján számították ki: vérnyomás, testtömeg- index, a cukorbetegség és a dohányzás megléte. Az eredmények egyes szélsőséges esetekben komoly eltéréseket is mutathattak: egy 45 éves férfinak például "75 évesnek" bizonyult a szíve, mert dohányzott, kezeletlen magas vérnyomással és diabétesszel élt. A szív ilyen értelmű elöregedése pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázatát – hangsúlyozzák a szakemberek.

Mit lehetünk magunkért, mit tehet a kardiológus?

- A legfontosabb teendő az egészségesebb életmód kialakítása. Ennek öt alapeleme az egészséges vérnyomás, a koleszterinszint és testsúly beállítása, a rendszeres fizikai aktivitás és a dohányzás elhagyása. Sokan úgy vélik, 50-60 évesen már túl késő változtatni, holott ez nem igaz. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Ugyanakkor megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri szűrővizsgálaton.

Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások nők esetében olyan gyorsan nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, hogy az meg is haladja az azonos korcsoportú férfiakét, sőt, például szívinfarktus esetén annak súlyossága, halálozása a férfiakéval összevetve gyakran súlyosabb. Így a teljes élettartamra vetítve a kockázat a két nem tagjai között végső soron közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzést tapasztalunk.
Mellkasi, gyomortáji, toroktáji, állkapocstáji fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
Amennyiben szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.
Amennyiben a vérszerinti rokonságban szívbetegség előfordult már.
Cukorbetegség, hormonális (pl. pajzsmirigy) betegségek, alkohol problémák fennállásakor panaszmentesség esetén is érdemes szűrni, mert a vegetatív és érző idegrostok esetleges károsodása miatt a fájdalomérzés kieshet, amely miatt például a szívinfarktus diagnózisa késhet, növelve ezzel a halálozási kockázatot.

Összegezve

Ha nem vigyázunk a szívünkre, az elöregedhet a valós életkorunkhoz képest.
A szív 'életkorát' befolyásolja a vérnyomás, testtömeg-index, cukorbetegség és a dohányzás is.
Az amerikai férfiak közel felének legalább öt évvel 'idősebb' a szíve, mint a valós életkoruk.
Fontos rendszeresen szűrővizsgálaton részt venni, különösen akkor, ha a családban előfordult már valamilyen szív- és érrendszeri betegség.