Szépséghiba vagy betegség? A seprűvénák nyomában
Kozmetikai rendellenességként könyvelik el sokan, ha combjukon, lábszárukon elszíneződött hajszálerek, úgynevezett seprűvénák jelennek meg, vagy duzzanatokat, megvastagodott ereket észlelnek. Pedig egészen másról van szó, vénás betegségről, amelynek - ha időben nem kezdik el orvosolni - súlyos következményei lehetnek.
A megállapítással egyetért Mogán István érsebész főorvos is, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke, aki gyakorló orvosként naponta szembesül vénás kórképekkel.
- Civilizációs betegségről van szó. A test teljes súlya az alsó végtagokon nyugszik, tehát - kis túlzással - a két lábon járás az alapvető oka a vénás betegségeknek - magyarázza.
A vénáknak fontos szerepük van: a test szöveteiből szállítják az elhasznált és bomlástermékekkel teli vért a szív felé. Az egészséges vénák ezzel a feladattal könnyen megbirkóznak, de idővel a vénák kitágulnak és a bennük lévő billentyűk sem zárnak tökéletesen, ezért a pangó vér sejtes elemei, valamint a plazma az erek falán át a környező szövetekbe szivárog. A szövetközi állományban felhalmozódnak a bomlástermékek, és a bőr vérellátása romlik. A kitágult érszakaszok hajlamosak a gyulladásra, valamint egyéb kellemetlen tüneteket is produkálnak, amelyekből akár trombózis, visszeres vérzés vagy lábszárfekély is kialakulhat.
A főorvostól megtudom, hogy alapjában véve örökletes hajlamról van szó, de ez nem jelenti azt, hogy bele kell nyugodni a tünetek megjelenésébe. A folyamat fiatal korban kezdődik, tehát előbb-utóbb a laikus is észreveszi, ha bőre elszíneződik, szokatlan duzzanatok jelennek meg az alsó végtagjain, "nehézláb" érzése van, éjjel gyakran fordul elő görcsös fájdalom a vádlikban.
A visszérbetegség jellemzői
A visszérbetegség nem egyetlen kórkép, hanem betegségcsoport. Súlyosságát tekintve az seprűvisszerektől a súlyos vénás fekélyig, vérzésig terjed.
A legtöbb visszértágulattal rendelkező embernél kezelés nélkül sem alakul ki semmilyen szövődmény és a visszeresség esztétikai probléma marad, vagy különböző kellemetlenséget okoz, de súlyos problémához nagyon ritkán vezet. A visszértágulat jelentkezése hajlam kérdése is.
A meglévő visszereket tudjuk kezelni, de garancia nincs arra, hogy később nem keletkeznek újak. Fokozottan igaz ez a seprűvisszerekre. Ebben az esetben szinte 100% hogy néhány éven belül újabb ártalmatlan, de bosszantó kis erecskék jelennek meg.
A modern diagnosztikai eszközök - mint például az ultrahangos Doppler-vizsgálat - gyors és biztos tájékoztatást adnak az orvosnak az erek állapotáról, és a személyre szabott terápiát ennek megfelelően lehet megkezdeni.
A beteg is sokat tehet önmagáért, bizonyos életmódváltással, több mozgással, sporttal - az úszás, a kerékpározás, a séta különösen hasznos. De megfelelő diéta alkalmazása, testsúlycsökkentés, a zsíranyagcsere karbantartása, lábtorna, megfelelő cipő viselése is kedvezően befolyásolja a tünetek alakulását.
A terápia összetett, sokan különféle kenőcsökkel, gyógynövények alkalmazásával is próbálkoznak, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szereket alkalmaznak. Gyakran kompressziós gumiharisnya viselését ajánlja a szakorvos, de a szájon át bevehető tabletták mellett injekciókúrára is van mód, és a legújabb műtéti eljárásoktól jó eredmények remélhetők.
A főorvos elmondja, hogy az 1968-ban alakult társadalmi-szakmai társaság igyekszik a legmodernebb gyógyászati eljárásokat, technikákat megismertetni a szakmával, amely ma már interdiszciplináris, vagyis nemcsak az angiológusok és érsebészek tartoznak bele, hanem a belgyógyászok és radiológusok is.
Bár a vénás betegségek gyakoriságukra való tekintettel népbetegségnek számítanak Magyarországon, a lehetőség adott, hogy széles körű tájékoztatás, a legújabb szakmai eredmények alkalmazása révén a jövőben csökkenjen a betegszám, egyre kevesebben szenvedjenek a fájdalmas, egészséget romboló és esztétikailag is lehangoló tünetegyüttestől.
