Súlyos mélyvénás trombózis 19 évesen...
Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti: Gulyás Ágnes 19 évesen szembesült a betegséggel. Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak.
Ritka történet a ma 43 éves Gulyás Ágnesé, ám fontos figyelmeztetés: fiatal korban is kialakulhat súlyos szövődményekkel járó mélyvénás trombózis. 19 éves korában rendszertelen menstruáció miatt írtak fel számára fogamzásgátlót, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. Néhány nap elteltével egy hajnalban erős lábfájdalomra ébredt és azt látta, az egész bal lába megduzzadt. Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt.
Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott. Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.
– Betegünknél veleszületett trombózishajlam igazolódott, erre rakódtak más olyan provokáló tényezők, mint például a fogamzásgátló szedése. A lábpanaszait az úgynevezett trombózis utáni szindróma okozza, amely önmagában is újabb trombózis kialakulásával fenyeget – magyarázza Gulyás Ágnes kezelőorvosa, prof. dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora. A korábbi terápiák során alkalmazott, évtizedek óta használt gyógyszerekkel nem sikerült stabil véralvadásgátlást biztosítani. Terápiát kellett váltani, s egy korszerűbb kezelést indítani, amelyet nem befolyásolnak az elfogyasztott ételek, amelyekre kevésbé hatnak más gyógyszerek, s nincs szükség havi laboratóriumi vérvételekre sem. – Mivel élethosszig tartó kezelés indokolt az újabb trombózis megelőzésére, stabilan kell tartanunk a betegünk véralvadási értékeit, s mérsékelni a tüneteit. A munkája miatt is fontos, hogy ne kelljen minden hónapban orvoshoz és laboratóriumba járnia – érvel Losonczy Hajna.
– A legnagyobb kockázat az életkor, ezért ahogyan idősödik a népesség, úgy kell egyre több mélyvénás trombózisra és tüdőembóliára számítani. Viszont halt már bele egy lábgipszelés után kialakult, fel nem ismert trombózis szövődményeként fellépett tüdőembóliába huszonéves fiatalember is. Komolyan kell venni a kockázatokat! – szögezi le prof. dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haemostasis Központ orvosszakmai igazgatója. Hozzáteszi: minden negyedik ember él olyan genetikai hibával, ami az átlagosnál nagyobb trombóziskockázatot hordoz. Általános népegészségügyi szűrés nem szükséges, viszont ha a családban már volt hasonló gond, akkor egy véralvadást is befolyásoló tartós passzív állapot, betegség vagy kezelés már indokolja laboratóriumi vérvizsgálat elvégzését a trombóziskockázat felmérésére.
– Október 13. a Trombózis Világnapja, ezt kihasználva tudatosítanunk kell az emberekben: a trombózis, pontosabban a talaján kialakuló tüdőembólia a leggyakoribb elkerülhető halálok – jelenti ki prof. dr. Kolev Kraszimir, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke. Hozzáteszi: a műtétek után, hosszabb kórházi vagy otthoni fekvés idején, hosszú utazás során, hormonális fogamzásgátló szedésekor, terhesség alatt és szülés után, daganatos betegséggel élőknél fontos, hogy önmaguk is rákérdezzenek a trombózis kockázatára a háziorvosuknál, onkológusuknál, nőgyógyászuknál, illetve annál a szakorvosnál, akivel kapcsolatba kerülnek, ismerjék a megelőzést szolgáló lehetőségeket és együttműködjenek orvosukkal.
