Stroke után ezek a leggyakoribb mentális és fizikai változások

2024.04.06.

Stroke Szív- és érrendszeri betegségek agyvérzés stroke tünetei

Magyarországon több tízezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a betegséget.

A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd.

Mi okozza a stroke-ot?

A stroke egy valamilyen vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény, melynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Két fő típusát különböztetjük meg, az iszkémiás és a vérzéses stroke-ot. Előbbit érelzáródás, utóbbit az ér megrepedése következtében kiömlő vér okozza.

Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a szélütést. Idehaza ez a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, melynek előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.

Diagnózis, korai kezelés

A stroke diagnosztizálásában kiemelten fontos szerepet kap a kísérő betegségek, így a vérnyomás, a vércukor és koleszterinszint felderítése, valamint a szélütés kiterjedtségének felbecsülése. Ez utóbbihoz különböző neurológiai vizsgálatok mellett szükséges lehet koponya CT valamint a nyaki erek ultrahang vizsgálata is. (2)

A tünetek jelentkezésekor a beteget azonnal kórházba kell juttatni, így a 4-5 órán belül megkezdett kezeléssel a végleges károsodás, bénulás az esetek egy részében még visszafordítható. Az életveszély elhárítása után a betegek általában infúziós kezelést kapnak, amit később szájon át szedhető gyógyszeres kezelés vált fel. Fontos a megfelelő vérnyomás beállítása, a vércukor és vérzsír értékek rendezése, valamint az esetleges szívbetegségek kezelése is, hiszen ezek nagymértékben csökkenthetik egy másodlagos stroke kialakulásának esélyét. Gyógytorna és mozgásterápia is javasolt a gyorsabb regenerálódáshoz, egyes betegeknél pedig speciális rehabilitációs utókezelésre is szükség lehet. (3)

Fizikai változások

Stroke után az egyik legjellemzőbb tünet lehet az általános, nem múló fáradtságérzet, mely az esetek többségében néhány hónapon belül csökken, sőt teljesen elmúlik, de egyes betegeknél akár több évig is elhúzódhat. Ilyenkor érdemes szakemberek segítségét kérni a tünetek enyhítéséhez, de fontos észben tartani, hogy a felépülés időt vesz igénybe, és a türelem, elfogadás bizony jelentősen segítheti testünk regenerálódását. (4)

A fáradtságérzet mellett gyakori a spaszticitás, másnéven görcsösség, vagy fokozott izomtónus előfordulása is. Ez nem „valódi” izomgörcsöt, hanem az izomfeszülés kórós fokozódását, az izmok merevségét jelenti, és legtöbbször a végtagokban jelentkezik. Mivel a spaszticitás idővel az ízületek deformitását, rossz irányba való elmozdulását eredményezheti, ezért fontos a gyógyszeres kezelés, vagy fizioterápia mielőbbi megkezdése. (5) A stroke-ot követően 7.7-42.8 százalékban epilepsziás rohamok is előfordulhatnak, ezek felismerése és megfelelő gyógyszeres kezelése, kontrollja az előzőekhez hasonlóan a post-stroke állapotok gondozásához tartozik. (6)

Kognitív változások

A stroke-ot elszenvedettek közel egyharmadánál a betegség utóhatásaként kommunikációs problémák tapasztalhatók, amit összefoglaló néven afáziás állapotnak neveznek. A beteg számára nehézséget okozhat a megfelelő szavak kiválasztása, emiatt a beszéd akadozóvá válhat, a gyakori szünetek, szóismétlések következtében a tartalom nem, vagy csak nehezen követhető.

Sérül az artikuláció, az írásbeli kifejezőkészség és az olvasás is. Előfordulhat, hogy a beteg magát a beszédet sem érti. A stroke hatással lehet továbbá a memóriára is, valamint befolyásolhatja a koncentrációs és problémamegoldó készségeket.

Személyiségváltozás, emocionális következmények

Stroke-ot követően a betegek gyakran tapasztalhatnak érzelmi, vagy viselkedésbeli változásokat, például feledékennyé, gondatlanná, idegessé, zavarttá válhatnak, de nem ritka a depresszió kialakulása sem, sőt, ez utóbbi a stroke-on átesettek egy-kétharmadát érintheti. A stroke utáni depresszió tünetei egyaránt lehetnek enyhék és nagyon súlyosak is, és gyakran már a gyógyulási folyamat legelején jelentkeznek.

Mivel a depresszió lassíthatja a felépülési folyamatot, fontos kezelését a lehető leghamarabb elkezdeni. Az agyi károsodás tünete lehet még az érzelmi inkontinencia is, vagyis a hirtelen fellépő, akaratlan érzelmi kitörések, amelyek megállíthatatlan sírásban, vagy nevetésben mutatkozhatnak meg. Ezek a kitörések amellett, hogy eltúlzottak, gyakran egyáltalán nincsenek összhangban a beteg valódi érzéseivel.

Rehabilitáció

Stroke után a testnek és a léleknek egyaránt időre és türelemre van szüksége a felépüléshez, ráadásul a gyógyulás időtartama és mértéke a károsodás helyétől és kiterjedtségétől függően mindenkinél különböző. A gyógyulási folyamat az első hónapokban a leggyorsabb, de a javulás később sem áll meg, főleg ha különböző személyre szabott terápiákkal is segítjük a gyorsabb felépülést.

Ilyenek lehetnek például a mindennapi dolgok, így az öltözködés és a közlekedés újratanulásában segítő munkaterápiák, a mozgási- koordinációs- és egyensúly képességeket fejlesztő fizioterápiák, a kommunikációs akadályok leküzdésében segítő beszédterápiák, a pszichológiai terápiák, valamint a táplálásterápiák, melyek nem csak a táplálkozási nehézségeknél, hanem a helyes étrend kialakításában is segítenek. (7)

A stroke megelőzésében és rehabilitációjában egyaránt kiemelt szerepet játszik a tudatos életmód kialakítása. Fontos, hogy már a legjelentéktelenebbnek gondolt tünetek jelentkezésekor felkeresse kezelőorvosát, hiszen a rendszeres konzultációkkal és szűrővizsgálatokkal a stroke kialakulását, vagy kiújulását és annak maradandó következményeit egyaránt megelőzheti!