Észrevétlen agyvérzés: sokan fel sem fogják, hogy sztrókot kaptak
A legtöbb stroke jel nagyon is feltűnő, de a nehezebben megfogható tüneteknél, illetve ha hiányzik az érintett "betegségbelátása", a környezetnek kell cselekednie.
Stroke esetében az első gyanús jelnél mentőt kell hívni, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére. A későn észlelt sztrókon vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy eséllyel nem tudnak később aktív életet élni vagy újra munkába állni, illetve tartós ápolásra szorulnak. Az első tünetek észlelése és a segítségkérés között eltelt idő sokat számít, azonban a helyzetet nehezíti, hogy az esetek jelentős részében nem jár fájdalommal az agyi vérellátásban bekövetkező zavar.
Ezek a tünetek utalnak leggyakrabban sztrókra
- Féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. (Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját, vagy nem képes ráállni az egyik lábára.)
- A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése.
- Beszédzavar, "elkentnek" hangzó beszéd.
- Látás féloldali elvesztése.
- Féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet.
Egyéb más, nehezebben megfogható tünetek, amikor a beteg maga sem tudja pontosan elmondani, mit érez:
- szédülés
- koordinációs zavar
- egyensúlyzavar
- kettőslátás
Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni, és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem, vagy hosszas rehabilitációt követően, és csak részlegesen kezelhető.
- A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket - egyes esetekben még a féloldali bénulást sem. Előfordult már, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje – hívta fel a figyelmet dr. Gunda Bence Barna a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika egyetemi adjunktusa.
A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. Sokszor nem ismerik fel időben, ugyanis a betegség kialakulása az esetek 80 százalékában – amikor érelzáródás történik – nem jár fájdalommal, mint például a szívinfarktus, így a tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket.
A stroke betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.
- Az érelzáródáskor a keringés helyreállítása a kezelés lényege, amelyre kevés idő áll rendelkezésre. Elsődleges az intravénásan, infúzió formájában adott vérrögoldó kezelés, de ha egy nagyobb ér záródik el, akkor ezen felül endovaszkuláris kezeléssel, azaz katéteres eljárással is igyekeznek eltávolítani a vérrögöt – mondta dr. Gunda Bence Barna. A vérrögoldó kezelésnek négy és fél óra, a katéteres vérrög eltávolításnak pedig hat óra az az úgynevezett időablaka, amelyen belül alkalmazható az eljárás.
A stroke kezelését akár 24 óráig is kiterjeszthető idejűvé és jobban személyre szabottá teszik az olyan korszerű képalkotó technológiák, mint például az MR, amely segítségével több információ alapján tudnak dönteni az orvosok a megfelelő terápia kiválasztásáról.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mi a sztrók oka? A kutatók szerint ennél a generációnál nagyobb eséllyel alakulhat ki
